A Soros-birodalom államfőjelöltje
A „civilek” kezdeményezésére Majtényi László beadta a derekát, elvállalta az államfőjelöltséget. Az olajozottan végrehajtott akció során a balliberális pártok többsége és a hozzájuk kötődő értelmiségiek villámgyorsan beálltak a jogtudós mögé, aki valójában a Soros-birodalom egyik legfontosabb magyarországi helytartója.
2017. január 26. 09:05

Az új év első napjaiban Elnököt a köztársaságnak! néven Facebook-csoport alakult. A kezdeményezés a szokásos ellenzéki mantrákra épült, vagyis hogy a demokratikus jogállam nem működik fékek és ellensúlyok nélkül, a jelenlegi fékevesztett hatalomnak pedig nincs ellensúlya, ugyanis Áder János köztársasági elnök nem tudott felnőni a feladathoz. „Mi, alulírott magyar állampolgárok sokfélék vagyunk, és sok kérdésben nem értünk egyet, de egységesen azt gondoljuk, dr. Majtényi László minden magyar állampolgárt képviselni tudna, és a lehető legjobb ellensúlyt jelentené a hatalommal szemben” – olvasható a felhívásban, amelyet mások mellett aláírt Heller Ágnes filozófus, Iványi Gábor lelkész, Parti-Nagy Lajos író, Kéri László politológus, Bródy János zenész, Ferge Zsuzsa szociológus és Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke.

Az MSZP fénysebességgel reagált, és MTI-közleményben biztosította támogatásáról Majtényit. A szocialisták nem fukarkodtak az elismerő szavakkal. – Az MSZP szerint Majtényi László jogtudós a magyar közélet kiemelkedő alakja, olyan ember, aki tudományos és közéleti munkásságával egyaránt bebizonyította elkötelezettségét a demokratikus jogállam és a hatalom nélküliek képviselete mellett – tartalmazza a nyilatkozat.

Majtényi László a Milla rendezvényén is felszólalt 2013. március 15-én

Majtényi egyébként akkor lehet jelölt, ha a képviselők ötöde, vagyis negyven képviselő támogatja. Ehhez az összes balliberális, vagyis MSZP-s, DK-s és független képviselő aláírása kell, és még LMP-seket is meg kell nyerni az ügynek. A szocialistákon kívül a DK, az Együtt és a PM már jelezte, hogy támogatja Majtényit. Az LMP még nem döntött, ám forrásaink szerint a csatlakozás csupán idő kérdése. A Jobbik nem jelöl senkit, mert közvetlen elnökválasztást szeretne, a Fideszről pedig köztudott, hogy ismét Áder Jánost szeretné az államfői poszton látni.

Majtényi 1990 és 1995 között az Alkotmánybíróság tanácsosa, főtanácsosa volt, ezt követően hat éven át adatvédelmi biztosként forgott a neve, majd húsz hónapig az Országos Rádió és Televízió Testületet (ORTT) irányította. Jelenleg az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke, amelyet a Soros Alapítvány hozott létre még 2003 januárjában azzal a céllal, hogy a hagyományostól eltérő, újszerű intézményi formát teremtsen a demokratikus magyar közélet formálására. Az intézet tulajdonosa 2009-től az Eötvös Károly Közpolitikai Alapítvány. Majtényi felügyelőbizottsági tagja továbbá az Átlátszó című oknyomozó portálhoz kötődő Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft.-nek. A cég jelentései alapján mostanában már kevésbé, azonban az alapítás körüli években jelentős súllyal figyelhető meg a Soros-pénzek jelenléte.

Az Eötvös-intézet cikkei 2003-tól, a közhasznúsági jelentéseik 2008-tól érhetők el. Ekkor még amolyan „királyi intézetként” a harmadik köztársaságot jobbító javaslatokon dolgoztak, mint a kisebbségek jogvédelme, az elektronikus archiválás, valamint az elektronikus közszolgáltatások lehetőségei, de szót emeltek a romákat ért támadások nem megfelelő kezelése miatt is. 2009-ben – közeledve az országgyűlési választásokhoz – Mi fenyegeti a köztársaságot? címmel indítottak vitasorozatot.

A Fidesz–KDNP kétharmados győzelme után mind belföldön, mind külföldön megkezdődött a jogállamért történő rettegés csúcsra járatása. Egyebek mellett felszólították az alaptörvényt fontosnak tartó társadalmi szervezeteket, független szakértőket, hogy ne vegyenek részt az új alkotmány előkészítésé­ben. A sajtószabadság védelmében indított projektjük részeként hozták létre a már fent említett Mérték Médiaelemző Műhelyt.

2011 és 2012 között rekordszintre emelkedett az Open Society Founda­tion (OSF) által folyósított Soros-pénzek utalása. Ekkor olyan témákkal foglalkoztak a törvényalkotás egészét megfigyelő kritikai tevékenységük során, mint például a médiatörvény megváltoztatása, „virtuális (Facebook-)tüntetés szervezése a ’89-es alkotmányért”, vagy jogállamfigyelő sorozat kiadása. 2013-ban a választási törvénnyel összefüggésben fogalmaztak meg kritikákat. Alkotmányjogi panasszal is éltek. Egy évvel később már Strasbourgban is eljárást kezdeményeztek Magyarország ellen. 2015-ben a fő témájuk magától értetődően a migráció volt.

Az intézet szorosan együttműködik – és/vagy együttműködött – a Társaság a Szabadságjogokért szervezettel, a Gulyás Márton-féle Krétakörrel, a Transparency Internationallel, a Bajnai Gordon volt kormányfőről elhíresült Haza és Haladással. Ezeket a szervezeteket – a személyi átfedéseken túl – természetesen az is összeköti, hogy szükség esetén mindegyikhez gurul a Soros-dollárokból.

A civil szervezetek paravánja mögött lévő, könnyen behatárolható kör egymás hangját erősítve, a korábbi – demokrata párti – amerikai igényeket kielégítve hajtott végre akciókat a polgári kormány intézkedései ellen. Hogy csak néhány példát említsünk: Milla-tüntetések, az operaház előtti demonstráció, a paksi bővítés elleni tiltakozás, vagy az illegális bevándorlás kedvezőbb társadalmi megítélésére tett erőfeszítések.

A balliberális pártok gyengesége, a már említett, külföldről finanszírozott „civil” szervezetek térnyerése oda vezetett, hogy – Majtényi László személyé­ben – az államfői posztra Áder János ellenfelét is a Soros-birodalom jelölte ki.

Még két támogató hiányzik

Egyelőre nincs meg Majtényi Lászlónak a köztársaságielnök-jelöltté váláshoz szükséges negyven támogatója a parlamentben. Az egykori adatvédelmi biztos az InfoRádió Aréna című műsorában kedden elmondta, eddig harmincnyolc honatya jelezte támogatását. Hozzáfűzte: hiányzik még Kész Zoltán független képviselő támogatása és egy LMP-s voks. Majtényi László az induláshoz négy feltételt szabott. Szerinte helyre kell állítani az alkotmányosságot, szabad és fair választásokat kell tartani, fel kell számolni a szegénységet és a korrupciót. December közepén még cáfolta a HVG információját a jelöléséről, majd január elején a lapnak adott interjúban arról beszélt, hogy december vége felé kapta a felkérést civilektől, de nem mondott azonnal igent, mert előbb tájékozódni akart.

magyaridok.hu