Erős évre számít a hazai cégvilág
Egyelőre sok a nyitott kérdés, de már látszik a növekvő beruházási hajlandóság.
2017. január 28. 15:51

Több ezer milliárd forint uniós támogatás érkezik idén a magyar gazdaságba, elsősorban a kis- és középvállalati szektorba, de ettől függetlenül is élénkül a beruházási kedv, várhatóan erős évre számíthat a vállalati szféra – mondta a Magyar Időknek Krisán László, a Kavosz Zrt. vezérigazgatója. Emlékeztetett: az uniós pénzfelhasználás, a szűk építő­ipari kapacitás, a minimálbérek emelése, a tőkehiány, a bürokrácia, valamint az új közbeszerzési törvény még sok nyitott kérdést hagy a vállalatok számára, de a cégek mindemellett is bizakodóak.

Ebben az évben nagy mennyiségű európai uniós pénz áramlik a magyar gazdaságba, ráadásul a források legnagyobb része– a korábbi 15-16 százalék helyett 45-50 százalék – a kis- és középvállalkozói szektort erősítheti – mondta a Magyar Időknek Krisán László, a Széchenyi-kártyát forgalmazó Kavosz Zrt. vezérigazgatója.

Emlékeztetett: 2016-ban még kettősség jellemezte a vállalati szférát, vagyis nagyszámú uniós pályázat került a piacra, azonban a beruházások többsége még nem kezdődött el. Az uniós pénzek hiánya némiképp visszavetette a GDP növekedését, azonban az beigazolódott, hogy a 2 százalék körüli – uniós pénzek nélkül számolt – növekedéssel a magyar gazdaság önmagában is képes megállni a lábán. Idén legalább 2700 milliárd forint uniós pénzt kell kifizetni a vállalkozásoknak, azonban a szakember szerint a 3000 milliárd forintos forráslehívás is elképzelhető.

Krisán László közölte: az év azonban több nagy kérdést is felvet. Még nem látni például, hogy a nagy számú, idén induló beruházást ki végzi el, hiszen jelenleg még alacsony az építőipar kapacitása, pedig a magánszektor gyár- és üzemépítkezései mellett felpörögnek majd az állami megrendelések is, többek között az útépítések, emellett a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) miatt a lakosság építési kedve is tovább erősödik. A rendelkezésre álló munkaerő is szűkül, ezért habár erős év várható, sok kérdés még megválaszolatlan.

A Kavosz vezérigazgatója szerint ugyanakkor az uniós pályázatokkal nem csak az erős cégeket kellene támogatni, mivel a hozzávetőleg 670 ezer hazai, ténylegesen működő mikro-, kis- és középvállalat több mint 90 százaléka néhány fős, kevés alkalmazottat foglalkoztató családi cég, amelyektől nem lehet elvárni, hogy új üzemet építsenek, hiszen 80-90 százalékuk a szolgáltatói szektorban működik. Ugyanakkor alacsony a középvállalatok aránya. Krisán László kifejtette: a távlati cél 15-20 ezer működő középvállalkozás lenne, miközben jelenleg a számuk kétezer körülire becsülhető, igaz, ez a válság óta emelkedést mutat. Szintén kimaradnak a támogatotti körből a nagyvállalatok, bár az állam ígérete szerint nemzeti forrásból támogatja a kormány ezeket a cégeket is.

Ugyanakkor az előző uniós ciklushoz képest mindenképpen pozitív fordulat, hogy nem osztunk pénzt minden beruházásra, sokszor értelmetlen fejlesztésekre. Korábban mindenre volt pénz, csak emiatt mindenre kevés jutott.

A vezérigazgató szerint kérdéseket vet fel, hogy az uniós pályázatok többségéből kimarad a közép-magyarországi régió, ami azért jelenthet problémát, mert a főváros környéki települések többsége szintén fejlesztésre szorulna.

Nyitott kérdés még az új közbeszerzési rendszer is. Krisán László felidézte, a közbeszerzési törvény számos ponton változott az elmúlt időszakban, a rendszert még nem ismerjük, annak gyakorlati működése szintén ebben az évben válik világossá. Az imént felsorolt felvetések mellett a bürokráciacsökkentés is rendkívül fontos, ugyanis a kimondottan magas adminisztrációs terhek megfojtják a beruházásokat.

Több, elsősorban mikro- és kisvállalkozásnak nehéz lesz kitermelni a minimálbér 15, valamint a szakmunkás-bérminimum 25 százalékos megemelését, mivel azt nem fedezi teljes mértékben az 5 százalékos járulékcsökkentés, azonban Krisán László szerint nélkülözhetetlen volt, hogy a kormány lépjen a fizetések ügyében, mivel a munkabéreket figyelembe véve a környező országokhoz képest is lecsúsztunk. Ugyanakkor a jövőben a béremeléseknek köszönhetően a lakossági fogyasztás várható élénküléséből profitálhat a kisvállalkozói szektor, tehát a béremelések okozta nehezebb időszak áthidalható, a nagy kérdés az, hogy mikorra.

– A vállalati szférát ugyanakkor tőkével kellene ellátni, különböző tőkeprogramokon keresztül – véli Krisán László. A klasszikus kockázatitőke­juttatás drága, és a vállalkozó elveszítheti az irányítást a saját cége felett, de ha egy kedvező, államilag támogatott tőkeprogramot hirdetnek meg, az valóban nagy segítséget jelentene a kisvállalkozások számára. Ha a kkv-szektor nem lenne tőkeszegény, a kereskedelmi bankok is könnyebben hiteleznék a beruházásokat, a cégek pályázhatnának, fejleszthetnének. A gazdaságfejlesztés eszköztára azonban az összetettebb eszközök felé mozdul el, a következő időszakban fel kell készülni a kizárólag visszatérítendő, kedvező kamatozású támogatások időszakára, ugyanis az Európai Unió várhatóan 2020 után már lecseréli az „ingyenpénzt” az ilyen konstrukciókra.

A vállalatok beruházási kedve meglátszik a Széchényi-kártya programban nyújtott hitelek állományán is – ismertette a vezérigazgató. Tavaly 2015-höz képest 15 százalékkal több hitelügylet jött létre, csaknem 30 százalékkal magasabb szerződött hitelösszegben. A piacon elérhető, rendkívül alacsony kamatozású folyószámla- és forgóeszközhitelt biztosító Széchenyi-kártya program keretében már majdnem 245 ezer vállalkozás jutott hitelhez. Folyamatosan bővülnek a hitel­lehetőségek és a hozzáférési feltételek a program keretében, tavaly például az igényelhető forgóeszközhitel maximális összegét 50 millió forintra emelték.
Krisán László hozzátette: az előbb említett érvek miatt még sok nyitott kérdésre kell választ kapnia a vállalati szférának, az azonban biztos, hogy nagyon erős évre számíthat a hazai cégvilág.

magyaridok.hu
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A Parlamentben nyílt meg a Kurultaj
    Több mint 20 nemzet képviselőjének jelenlétében a Parlamentben nyílt meg a Bugacon pénteken kezdődő Kurultaj hagyományőrző rendezvény.
  • A háborúk felelősei
    Kizárt, hogy Putyin (elemzést érdemlő) „dühe” ne játszott volna szerepet a támadási parancs előzményeként. Ő az, aki bármit csinált, a közvéleményt befolyásolni képes nyugati médiában csak és kizárólag negatív jelzővel illették, miközben elnöksége alatt a korábban szétzilált Oroszország újfent katonai és gazdasági hatalom lett – fogalmaz Földi László.
  • Adócsalásba bukhat bele a német kancellár
    Arról ír az AFP francia hírügynökség a Hamburger Abendblatt című német lapra hivatkozva, hogy a „CumEx Files" elnevezésű, adócsalási botrány kapcsán az ügyészség már vizsgálja Olaf Scholz német szociáldemokrata (SPD) kancellár e-mailjet. Scholz 2015. január 1-től lebonyolított elektronikus levelezését nézik át.
MTI Hírfelhasználó