Miről tárgyal Orbán és Putyin?
Jurij Usakov elárulta, hogy többek között szóba kerül a paksi atomerőmű bővítése, az ukrajnai helyzet és a Malév adóssága is.
2017. február 1. 16:24

Moszkvában tartott sajtótájékoztatóján Usakov rámutatott, hogy a Magyarország és Oroszország közötti együttműködés fejlesztésében jó kilátásokat kínál a kőolaj- és földgázipar.

„Nem kizárt, hogy a jövőben magyar partnerek rákapcsolódhatnak az energiahordozók új szállítási útvonalaira az Északi Áramlat és Török Áramlat révén” – mondta Usakov, hozzátéve, hogy jelenleg vizsgálják annak lehetőségét, hogy akár az Északi Áramlatról legyen egy leágazás Magyarország felé.

A tanácsadó azt is hangsúlyozta: Moszkva nagy jelentőséget tulajdonít a paksi atomerőmű két blokkal történő, 12 milliárd euró értékű bővítésének.

Usakov megjegyezte: a projekthez (az Európai Bizottság által) szabott öt feltétel közül négy teljesítéséről már megállapodtak, „s magyar kollégáink azt bizonygatják, hogy az ötödik” kérdést is képesek lezárni.

„Reméljük, hogy akkor ez az akadékoskodás már nem hátráltatja majd a projekt megvalósítását” – mondta Usakov, hozzátéve: a beruházás finanszírozásával kapcsolatos ötödik kérdésnél szükség van az Európai Bizottság jóváhagyására.

Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor két évvel ezelőtt szintén Budapesten találkozott

Az ukrajnai helyzet is téma lesz

A Donyec-medencében kiéleződött helyzet kapcsán az ukrajnai helyzetet is megvitatja Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar kormányfő február másodikán Budapesten. Hozzátette, hogy

„természetesen” szó lesz a Közel-Keletről, Szíriáról, illetve az ukrajnai helyzetről, tekintettel az Avgyijivka környékén zajló eseményekre.

A kelet-ukrajnai helyzettel összefüggésben Usakov hangsúlyozta: a minszki formátumban folytatott tárgyalásokra Kijevnek csupán ürügyként és nyomásgyakorló eszközként van szüksége Moszkva ellen. „Kijevnek nincs szüksége a helyzet rendezésére, nincs szüksége a minszki megállapodásokra sem, a minszki formátum mindössze arra kell neki, hogy ürügyként és nyomásgyakorló eszközként szolgáljon Oroszországgal szemben” – jelentette ki Usakov. Szerinte az ukrán vezetés emellett az ország délkeleti felében kialakult feszült helyzetet ürügyként használhatja fel arra is, hogy teljesen elutasítsa a minszki tűzszüneti megállapodás végrehajtását.

Több kormánytag is elkíséri az orosz elnököt

Az orosz elnök tanácsadója elmondta: Orbán és Putyin eddig hat alkalommal találkozott egymással, hagyományosan februárban. Hozzátette: a mostani látogatáson az orosz államfőt az orosz ipari és kereskedelmi, az energetikai, a gazdaságfejlesztési, az egészségügyi miniszterek, illetve a Roszatom állami atomenergetikai konszern képviselője kíséri el.

A két vezető tárgyalásának napirendjén fontosabb európai és nemzetközi kérdések is szerepelnek majd, így szó lesz a Európai Unió és az Oroszország kapcsolatainak helyreállításáról. A két ország kulturális és régióközi együttműködése is napirendre kerül. Aláírják a többi között a két ország regióközi együttműködési programját a 2017-2022 közötti időszakra – mondta a tanácsadó.

Usakov szerint a találkozón két dokumentumot terveznek aláírni. Az egyik egy konzultációs tervezet 2017-re az orosz és a magyar külügyminisztérium között, illetve aláírják a két ország régióközi együttműködési programját a 2017-2022 közötti időszakra – mondta a tanácsadó.

A Malév adóssága is terítékre kerül a tárgyalásokon

A tanácskozáson napirendre kerül annak az adósságnak a kérdése is, amelyet a csődbe ment magyar légitársaság, a Malév halmozott fel kisebbségi tulajdonosánál és egyben legnagyobb hitelezőjénél, az orosz Vnyesekonombanknál – közölte szerdán Jurij Usakov, az orosz elnök tanácsadója.

A Malév 2012 februárjában ment csődbe, és nagyjából 126,5 millió euróval tartozik Oroszország állami fejlesztési bankjának.

Usakov közlése szerint korábban Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter Moszkvában tárgyalt Szergej Gorkovval, a Vnyesekonombank elnökével az adósságtörlesztés peren kívüli rendezésének lehetőségeiről. „Nyilvánvaló, hogy ennek a témának a megvitatása folytatódik a vezetők jelenlétében is Budapesten” – jelezte Usakov.

Holnap érkezik Putyin

Már szerdán megkezdődnek a tárgyalások az orosz delegáció és a magyar kormány között – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter délután fogadja Veronika Szkvorcovát, Oroszország egészségügyi miniszterét, majd a megbeszélés után, 16 órakor a két politikus sajtótájékoztatót tart a külügyminisztériumban.

Ezután a magyar diplomácia vezetőjea Roszatom vezérigazgatójával, Alekszej Lihacsovval találkozik – írták. Ma este Szijjártó Péter Szergej Lavrov külügyminiszterrel, holnap reggel pedig Gyenisz Manturov ipari és kereskedelmi miniszterrel tárgyal – áll a tárca közleményében. Vlagyimir Putyin orosz elnök holnap a déli órákban érkezik a magyar fővárosba.

Putyin legutóbb két évvel ezelőtt tett hivatalos látogatást hazánkban, akkor megállapodás született többek közt a kazanyi magyar főkonzulátus megnyitásáról, a régióközi együttműködés előremozdításáról, felsőoktatási, illetve az egészségügy területén folytatandó együttműködésről, valamint az atomenergia és a hozzá kapcsolódó területet érintő képzési és oktatási tevékenységről.

Orbán Viktor miniszterelnök akkor úgy fogalmazott: Magyarország és Oroszország megerősítette a gazdasági együttműködést. – A jó viszony nemcsak Magyarország, de egész Európa érdeke. Mielőbb rendezni kell az EU és Oroszország közötti viszonyt.
Hazánk az észszerű megoldás és az észszerű rendezés mellett áll. Oroszország kirekesztése nem észszerű, ezzel a térség biztonsága nem teremthető meg – mondta akkor a magyar kormányfő.

Elutasított szigorítás

A magyarok közel fele (47 százalék) ellenzi az Oroszországgal szemben bevezetett uniós szankciókat, míg e politikával csupán harmaduk (33 százalék) szimpatizál – derül ki a Nézőpont Intézet által készített közvélemény-kutatásból. A szankciókat leginkább a kormánypárti szimpatizánsok ellenzik (58 százalékban), de a baloldali tábor 51 százaléka is szankcióellenes. Érdekesség, hogy a Jobbik tábora ebben a kérdésben is megosztott, a párttal szimpatizálók 47-47 százalékban ellenzik, illetve támogatják a szankciós politikát. A felmérés szerint a teljes felnőtt népesség közel kétharmada – 63 százalékuk – előnyösnek véli, hogy Putyin Magyarországra látogat, és ezt mindössze 20 százalék gondolja hátrányosnak.

MTI
  • "...a gyanúsítottat agyonlőtték"
    Jött arra valaki, gyanúsnak találták, és lelőtték. Lehet, hogy háromgyerekes, a családjáról példamutatóan gondoskodó, kollégáival kedves agysebész volt az illető, de rosszkor jött rossz helyre: a rendőrök „gyanúsítottnak” minősítették, és ártalmatlanították.
  • Politikai stabilitás mint érték
    Az SZDSZ is megtorpedózta az 1996-os világkiállítást. A szélsőséges párt akkor bebizonyítatta, hogy komoly tényező az országban, nagy kárt tud okozni neki.
  • Sorszámozott birodalmak
    Angela Merkel nem más, mint a negyedik német birodalom „szoft” végfelszámoló biztosa...
  • Brüsszeli meghallgatás - leplezett ideológiai kampány
    Az európai uniós Általános Ügyek Tanácsában - képünkönt a testület székháza, a Justus Lipsius Brüsszelben - Magyarországgal szemben indított, 7-es cikk szerinti eljárásról folytatott keddi, második meghallgatás egy könyörtelen jogi eljárásnak leplezett ideológiai kampány - állapította meg a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára az About Hungary honlapján megjelent írásában.
  • Techóriások a kormányok ellen
    Digitális szuverenitás: XXI. századi államiság a globális adatpókok hálójában.
MTI Hírfelhasználó