Tíz éve volt a kordonbontás
Éppen tíz éve, 2007. február 2-án történt, hogy a Fidesz országgyűlési és európai parlamenti képviselői elbontották a budapesti Kossuth Lajos teret hónapok óta elkerítő kordont. Az akció mintegy húsz perc alatt lezajlott, az MTI akkori tudósítása szerint a téren szolgálatot teljesítő rendőrök meglepett tekintete előtt. A kordonnak a magyar államiság egyik jelképes helyszínén való rövid időn belüli újjáépülését civil megmozdulások és politikai csatározások követték.
2017. február 3. 10:34

Gergényi műveleti területté nyilvánította a teret

Polgári engedetlenségi akció keretében távolították el bő negyedóra leforgása alatt az akkor ellenzéki Fidesz országgyűlési és EP-képviselői a Kossuth Lajos térről azokat a kordonokat és kerítést, amelyet még 2006. október 23-ára virradóra (az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából szervezett ünnepség előtt) állítottak fel, miután Gergényi Péter, budapesti akkori rendőrfőkapitánya elrendelte a Kossuth tér műveleti területté nyilvánítását.

A Gergényi által jegyzett dokumentum szerint a „szükséges ideig, a biztonsági kockázat fennállásának időtartamáig” marad műveleti terület a Kossuth Lajos tér.

Az „szükséges idő” végül 2007. március 18-án telt le.

Egy rövid beszéd után hamar végeztek

A Fidesz akciója 2007. február 2-ának délelőttjén kezdődött, miután a párt képviselői a Parlament Felsőházi termében összegyűltek, majd levonultak a téren lévő Kossuth-szoborhoz, ahol Szájer József EP-képviselő bejelentette a polgári engedetlenségi akciót.

A Fidesz országgyűlési képviselői a Kossuth-szobortól indulnak a polgári engedetlenségi akciójukra, hogy lebontsák a Kossuth Lajos teret elkerítő rendőrségi kordont. Középen: Orbán Viktor pártelnök átugorja a virágágyást a Kossuth téren

Mint elmondta, a Kossuth teret több mint száz napja azért tartja lezárva a rendőrség, „mert a kormány nem tudja elviselni, ha a polgárok szabad gyülekezési jogaikat gyakorolják”.

Szájer azt is bejelentette: a résztvevők nem kívánnak mentelmi joguk mögé bújni, vállalják a következményeket.

A rövid beszéd után a képviselők, köztük Orbán Viktor pártelnökkel – megfelelő szerszámokkal felszerelkezve – gyorsan végeztek a rácsok elbontásával.

Újra kerítés mögött a Kossuth tér

Az akciót követően néhány órán belül – több száz tüntető jelenlétében – újrahúzta a rendőrség a kordonsort. A Parlament épületét kora délután már szoros rendőri sorfal vette körül, a kordonok mögött pedig golyóálló mellényt és rohamsisakot viselő rendőrök sorakoztak.

Minden a régi – vagy mégsem

Február 2-áról 3-ára virradóra a rendőrök kiszorították a tüntetőket a Kossuth térről, és egészen a Nyugati térig tolták őket.

A kordok ekkorra már – valószínűleg a tüntetők távollétének „köszönhetően” – eredeti helyükön, vagyis közvetlenül a 2-es villamos sínei mentén álltak.

A civil megmozdulásokon – amelyek Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének kiszivárgás óta változó intenzitással folytak –, valamint a helyenként szélsőségekbe hajló rendbontásokon Gyurcsány Ferenc és kormányának távozását követelték.

Jobbik: bátor fellépés

A Jobbik Magyarországért Mozgalom üdvözölte a Fidesz képviselőinek kordonbontását.

„Egy lopakodó diktatúra ellen eréllyel és bátran kell fellépni” – állt levelükben, melyben a Kossuth térre hívták a Gyurcsány-rezsim távozását követelőket.

Elsőre nem sikerült a feljelentés

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) hétfőn, azaz február 5-én feljelentette azokat a képviselőket, akik részt vettek a kordon elbontásában.

Jármy Tibor, a BRFK szóvivője pénteken este az MTI-nek elmondta, hogy a bontásában részt vevőkkel szemben rendzavarás szabálysértése miatt tesz feljelentést a rendőrség, szavai szerint ez a szabálysértés akár 150 ezer forintos pénzbírsággal is sújtható.

A feljelentéssel kapcsolatban a Fővárosi Bíróság még aznap közölte: az „jelenlegi formájában elbírálásra alkalmatlan”, mert nincs pontosan megjelölve a feljelentettek köre és a tényállás.

Szájer segített

Szájer József európai parlamenti képviselő levelet írt Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitánynak, amelyben megnevezte a kordonbontásban részt vett képviselőket. Mint közölte, „a levél azért íródott, hogy második nekifutásra teljesíteni tudják (…) a polgárok szabadságjogait korlátozó kordon lebontásával kapcsolatos feljelentést”.

A szövegben Barsiné Pataky Etelka, Becsey Zsolt, Gyürk András, Őry Csaba és Szájer József neve szerepel.

Sólyom László köztársasági elnök jogellenesnek minősítette a fideszes akciót, egyúttal alkotmányosan kifogásolhatónak nevezte a kordont is. Úgy fogalmazott: „a jogállamot nem lehet nem jogállami eszközökkel szolgálni”, ám nem hallgatható el az sem, hogy a „Kossuth téren a gyülekezési jogot ősz óta alkotmányosan aggályos módon korlátozza a rendőrség, és nem reagált érdemben a kifogásokra sem”.

Az események átrendezték az állami ünnepet

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Magyar Televízió Ma Este című műsorában február 14-én azt mondta, elképzelhetőnek tartja, hogy március 15-én ne mondjon beszédet sem a miniszterelnök, sem vezető politikus, és a kormány visszafogottan ünnepelje az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulóját.

Indoklása szerint „vannak radikális szélsőséges csoportok, amelyek keresik a zavargás lehetőségét, illetőleg van politikai törekvés arra, hogy nyomást gyakoroljanak a kormányra parlamenten kívüli eszközökkel, és a kettő együtt kockázatot jelent”.

V. 1.: A kordon március 31-ig marad

Az Országos Rendőr-főkapitányság február közepén tudatta Szabadfi Árpád főkapitány-helyettessel, hogy a Kossuth téri kordont március 31-én 24 óráig tartják fenn.

Danks Emese kormányszóvívő a bejelentésre reagálva közölte: a kormány jó elképzelésnek tartja, hogy „az Országgyűlés és a főváros közösen próbál olyan megoldást találni, amely biztosítja a Kossuth tér rendezését, miközben szem előtt tartja az épület biztonságát is”.

Szájer József, a Fidesz EP-képviselője hétfői sajtótájékoztatóján úgy vélte: ez annak udvarias beismerése, hogy a rendőrség nem tartotta be a gyülekezési törvényre vonatkozó szabályokat.

V. 2.: A kordon március 18-ig marad

Bene László országos rendőrfőkapitány március 16-án, pénteken sajtótájékoztatón közölte: kockázatelemzést végeznek és „szándékaik szerint” a hétfői napon a Kossuth téri kordont lebontják.

A rendőrség és a nemzetbiztonsági kabinet amellett érvelt, hogy a Kossuth teret érintő biztonsági intézkedéseknek legalább március 15-éig fenn kell maradniuk, mert hiteles információik vannak arról, hogy szélsőséges csoportok összehangolt tervekkel “erőszakos cselekedeteket készítenek elő”; akcióik fő célja „a Kossuth tér megszerzése”.

Budapest, 2007. március 19. A rendőrség hétfő hajnali négy órára lebontotta a Kossuth téren a múlt év október 23-án felállított kordonokat

Kordon volt, kordon nincs

A rendőrség március 18-án, hétfőn hajnali négy órára lebontotta a Kossuth téren az előző év október 23-án felállított kordonokat.

Ismét szabaddá vált az Országház előtti parkoló és a Rákóczi-, illetve és a Kossuth-szobor előtti füves terület – jelentette az MTI helyszínen tartózkodó tudósítója.

Az Országház főbejáratától néhány méterre egy másik kordont állítottak fel.

Megváltozott a Kossuth tér 

2011-ben az Országgyűlés döntést hozott az Országház előtti Kossuth Lajos tér átalakításáról.

A 2012 és 2014 között lezajlott térrekonstrukció a közel hét és fél hektárnyi terület megújítását, új funkciókkal történő ellátását eredményezte.

A tér teljes felülete megújult, természetes eredetű kővel fedték le és egységes stílusú utcabútorokkal szerelték fel. Lényegében megszűnt a gépjárműforgalom, a gyalogosok és kerékpárosok a korábbihoz képest kétszer akkora területet használhatnak.

hirado.hu - MTI
  • Elindult a tram-train Hódmezővásárhely és Szeged között
    Elindult a Hódmezővásárhely és Szeged között közlekedő tram-train, az első utasokat szállító, menetrend szerinti szerelvény hétfőn fél négykor gördült ki a vásárhelyi nagyállomásról.
  • Orbán Viktor az OECD főtitkárával tárgyalt
    Orbán Viktor miniszterelnök hétfő délután a Karmelita kolostorban tárgyalt a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közelmúltban kinevezett új főtitkárával, Mathias Cormannal - közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.
  • Tovább nőtt a genderideológiát elutasító magyarok aránya
    Amíg 2021 áprilisában a magyar felnőtt lakosság 69 százaléka gondolta úgy, hogy a férfi és női nemek velünk született tulajdonságok, addig novemberben már közel háromnegyedük, 72 százalékuk helyezkedett ugyanerre az álláspontra. Ráadásul emelkedett azoknak az aránya is, akik szerint csak férfi és csak női nem létezik: 2021 áprilisában 66, novemberben pedig már 73 százalékuk utasította el e tekintetben is a genderideológia legalapvetőbb állítását – derül ki az Alapjogokért Központ áprilisi és novemberi közvélemény-kutatásából.
MTI Hírfelhasználó