Brutális különbségek a nagyvárosok adóbevételeiben
Győrben annyi pénz folyik be, mint hét másik településen együttvéve
Az Audi gyárának is otthont adó Győrben egy főre vetítve legalább 4,5-szer annyi iparűzési adó folyt be tavaly, mint Salgótarjánban. Nem sokkal jobb a helyzet akkor sem, ha a teljes helyi adóbevételeket vetjük össze, ebben az összehasonlításban „csak” négyszeres a különbség. Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke szerint a lemaradás csökkentéséhez szükség van központi segítségre.
2017. február 7. 10:28

Erőteljesen leszakadóban van az MSZP-s vezetésű Salgótarján, ahol az egy főre jutó helyi adóbevétel alig haladja meg a 48 ezer forintot. Az egy lakosra számított iparűzésiadó-bevétel pedig még a 38 ezer forintot sem éri el – derült ki lapunk számításaiból. Bár a város a témában feltett kérdéseinkre nem adott tájékoztatást, megtudtuk, hogy a 35 811 fős (2015-ös adat) lélekszámú település helyi adóbevétele 1,720 milliárd forint volt, ebből pedig maximum 1,33 milliárd folyhatott be iparűzési adóból.

Nem sokkal jobb a helyzet Békéscsabán sem, ahol a független Szarvas Péter vezeti a települést; a politikus 2014-ben Jobbik-támogatással nyerte el a polgármesteri széket. A békési megyeszékhelyen az egy főre jutó helyi adóbevétel kevesebb mint 63 ezer forint, amelynek 85 százalékát (54 136 forint) az iparűzésiadó-bevétel tette ki. Utóbbi szempontból több település is szerényebb eredményekkel bír, de ezeken a helyeken más adónemből lényegesen több folyik be, mint Békéscsabán. Az egy főre jutó iparűzésiadó-bevétel Hódmezővásárhelyen 40 630, Kaposváron 45 025, míg Pécsett 47 060 forint volt az előző évben.

Ugyanezt a mutatót alapul véve a Magyar Időkneknek válaszoló 17 település közül a dobogó harmadik fokán – némileg talán meglepő módon – Dunaújvárost találhatjuk, a Fejér megyei városban az egy főre jutó iparűzésiadó-bevétel több mint 107 ezer forint volt tavaly. Az egy lakosra számított helyi adóbevétel pedig csaknem elérte a 140 ezer forintot. Minden mutatót tekintve a második helyet foglalja el Székesfehérvár, a szintén Fejér megyei településen az egy főre eső iparűzésiadó-bevétel meghaladta a 154 ezer forintot.
A több adónemet is tartalmazó, egy lakosra számított helyi adóbevétel pedig több mint 173 ezer forint volt 2016-ban.

Az talán senkit nem lep meg, hogy a legjobb helyzetben az Audi konszernnek otthont adó Győr van, a város iparűzésiadó-bevétele egy főre vetítve megközelítette a 170 ezer forintot, míg az egy lakosra jutó helyiadó-bevétel csaknem 200 ezer forint volt. Hogy a különbségeket érzékeljük, Győr egyedül akkora iparűzésiadó-bevétellel rendelkezik (21,91 milliárd forint), mint az utolsó hét megyei jogú város azok közül, amelyek válaszoltak lapunk kérdéseire. Hasonló a helyzet akkor is, ha a helyi adóbevételeket vizsgáljuk: Győr-Moson-Sopron megye székhelyén csaknem 26 milliárd forint folyt be tavaly.

Megkerestük a Nemzetgazdasági Minisztériumot, ahol későbbre ígértek tájékoztatást arról, hogy a kormány milyen intézkedésekkel, programokkal próbálja csökkenteni a drasztikus különbségeket. Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke arra mutatott rá, hogy szükség van a központi segítségre, de a kormány teszi is a dolgát. Mint elmondta, a különbségek valóban megvannak – sajnos nem épülhet mindenhol Audi vagy Mercedes üzem –, de mindenhol javul a helyzet.

– Ha csak a Modern városok programot vesszük, ennek köszönhetően minden megyeszékhelyet gyorsforgalmi út vagy gyorsút köt össze majd az autópályával.

A programban nagyon sok település kért és kap támogatást ipari park létrehozásához, fejlesztéséhez, ami a helyi gazdaságot erősíti. Ennek az eredményei érzékelhetők lesznek – tette hozzá Szita Károly.

magyaridok.hu
MTI Hírfelhasználó