Sebő Ferenc hetven éves
Pénteken ünnepelte hetvenedik születésnapját Sebő Ferenc. A zeneszerző, zenetudós, előadóművész főszereplésével szombaton gálakonceret rendeztek a Müpában.
2017. február 11. 23:33

„A koncerten a nosztalgikus visszatekintés helyett azt a folyamatot szeretném ábrázolni, amelyben magamat érzem. Ennek lába a történelem gyökerénél van, a mához szól, és megvan a jövője is, hiszen a fiatal generáció ugyanazokkal a problémákkal küzd, amelyekkel mi négy-öt évtizeddel ezelőtt. Számomra elégtétel a sok küzdelemért, hogy úgy látom, missziónk folytatása biztosítva van” - mondta Sebő Ferenc az MTI-nek adott interjúban.

A népzene ünnepe című esten a Sebő Együttes és az ünnepelt egykori tanítványai lesznek a színpadon.

Mint Sebő Ferenc felidézte, amikor társaival, elsősorban a 2013-ban elhunyt Halmos Bélával pályájuk elindult a hatvanas évek végén, a szakemberek is azt mondták, a népzene autentikus előadását nem lehet megtanulni. Generációja a fejébe vette, hogy bebizonyítsa, ez nincs így, és sikerült. „Mentorunk, Martin György legfrappánsabb tanácsa az volt, hogy tanuljátok meg rendesen, mert nem fogjátok élvezni”.

Ahogy a Jávorszky Béla Szilárd tolláből frissen megjelent Sebő 70 című könyvben is olvasható, a Sebő Ferenc nevével fémjelzett táncházmozgalmat az induláskor, 1972-ben az a megközelítés lendítette előre, hogy a muzsikát és a táncot pontosan úgy kell előadni, ahogy van.

„A hatvanas évek végéig nem vállalták fel Magyarországon a táncot és a népzenét, ami előtte évszázadokon át a társkeresés legfontosabb kötőanyaga volt. Jókat nevetek azokon, akik azt mondják, a népdalok nem a mi életünkhöz kapcsolódnak, nem a mai ember érzésvilágát fejezik ki. Holott dehogynem: szerelemről, bánatról, halálról szólnak, ráadásul a nyelvezetet mindig aktualizálták az adott generáció problémáira” - hangsúlyozta a zenész.

„A mozgalom beindulásához az is kellett, hogy Csoóri Sándor, Kósa Ferenc, Sára Sándor egyre többet foglalkozott a határon túli magyarok problémáival. Minden fórumon arról beszéltek, hogy kötelességünk az összmagyar kultúrával foglalkozni. Missziónak éreztük, hogy Japánban játszhatunk, az általunk játszott népzenére nagyon sokan rákattantak, miközben Bélával csodálatosan összecsiszolódtunk” - idézte fel Sebő Ferenc.

Sebő Ferenc első gyűjtése 1972-ben Széken volt egy csoporttal. „Kölcsönmagnóval kezdtem, nem sokkal később sikerült szert tennem egy hordozható UHER magnóra. Több évtizeden át gyűjtöttünk zenét, leginkább Kallós Zoltán néprajzkutató irányításával adott helyekre, pontos címekre mentünk, aztán a megismert énekesekkel, táncosokkal próbáltuk mélyíteni a kapcsolatot. Azt is megnéztük, ki hogy tartja a vonót, milyenek az ujjrendek” - fűzte hozzá.
A tekerőlanton és gitáron játszó, éneklő Sebő Ferenc versmegzenésítéseit József Attila költeményeivel kezdte.

„Valahogy már az elején eltaláltam ennek a műfajnak a hangnemét, manapság is hasonló megoldásokat használok. Az énekelt vers hagyományai több évszázadra nyúlnak vissza, a népzenei megközelítésből áradó egyszerűség alkalmas arra, hogy a szöveget előtérbe helyezze. Bár az 1968-as Ki mit tud?-on még azzal dobták vissza a jelentkezésemet, hogy ilyen műfaj nem létezik, velem együtt számos formáció indult el hasonló törekvésekkel” - fejtette ki.
Az 1973-tól létező Sebő Klubba olykor az ihlető költők, köztük Weöres Sándor és Nagy László is lejártak. Mint Sebő Ferenc megjegyezte, a szerzők lelkesen támogatták egyébként is dallamért kiáltó verseik megzenésítését, sőt néha átírták saját soraikat, hogy jobban lehessen énekelni.

Amíg a Sebő Együttes inaktív volt, másfél évtizeddel építész diplomája után beiratkozott a Zeneakadémia nappali tagozatára, és 1984 és 1989 között elvégezte a zenetudományi szakot; szakdolgozatát Vikár Béla népzenei gyűjteményéből írta. „Az egyetem évei alatt állt össze bennem az összefüggésrendszer, amit a népzenéről gondolni kell”. Ma elméletet tanít a Népzene tanszéken.

A kilencvenes években Sebő Ferenc a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője volt, majd a létrejövő Hagyományok Házában, amely a táncházmozgalom intézményévé is vált, 2002-től 2011-ig, nyugdíjba meneteléig dolgozott szakmai igazgatóként. Manapság a közmédián látható tehetségkutató műsor, a Fölszállott a páva zsűrielnöke.

MTI nyomán
MTI Hírfelhasználó