Élbolyban hazánk az EU-s pénzek kezelésében
Sereghajtóból az élre tört az európai uniós források kezelésében Magyarország – mondta Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint ez érvényes mind a pályázatok kiírását, mind a szerződéskötéseket, mind a kifizetéseket tekintve. Az idén 9000 mil­liárd forintnyi forrásra írnak ki pályázatot.
2017. február 13. 13:34

Magyarország a 2014 és 2020 közötti uniós fejlesztési időszak nyertese – mondta Lázár János a Kossuth rádió Európai idő című műsorának adott, tegnap reggel sugárzott interjúban, amelyet az MTI idézett. A Miniszterelnökséget vezető miniszter kifejtette, hogy a kormány tervei szerint március 31-ig minden pályázatot kiírnak, és az idén az összes kiírt, azaz 9000 milliárd forintnyi megpályáztatott forrásból 2200-2700 milliárd forintot akarnak fejlesztésre fordítani, 2018. március 31-ig pedig az összes pénzt elköltenék. Ezt az ütemtervet a miniszter egyrészt azzal indokolta, hogy ebből a pénzből növelni kell az ország versenyképességét.

Ha 2020 után jóval kevesebb brüsszeli forrás áll majd rendelkezésre, akkor kiderül, „képesek leszünk-e olyan gazdaságot működtetni, amely az ország fejlődésének motorja lehet”, nem pedig külső forrásokra szorulni – magyarázta. Mint kifejtette, a pénzt el kell költeni. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy az előző, 2007–2013 közötti ciklusban Magyarország nagy bajban volt, mivel az a veszély fenyegetett, hogy az őt megillető keret több mint felét elveszíti.

Végül azonban sikerült megmenteni a helyzetet, és a teljes összeg mintegy 110 százalékát lehívni Brüsszelből. Lázár János kifejtette: a kormány mindent megtesz, hogy a forrásokhoz minél könnyebben jussanak hozzá a vállalkozók, ennek egyik látványos eszköze az előleglehívás biztosítása, és ezt a magyar megoldási javaslatot Brüsszel is elfogadta. Az átláthatóság érdekében pedig visszaszorítják a pályázatíró cégeket – tette hozzá.

– Fekete bárányok voltunk 2013–2014-ben Brüsszelben a források kifizetését illetően, mert azzal számoltak, hogy nem működik az intézményrendszer. Ehhez képest most az élbolyba tartozunk, az összes uniós tagállamból Magyarország az első négyben van a kiírt pályázatok, a megkötött szerződések és a kifizetések ütemét illetően – mondta a miniszter. Kiemelte, hogy a magyar intézményrendszer-megváltoztatási módszereket máshol is példaként hozzák fel.

A 2014 és 2020 közötti uniós kerettel kapcsolatban azt is jelezte, hogy a kormány az összeg 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítja, a fennmaradó rész kerülhet infrastruktúra-fejlesztésre.

– A cél az – mondta –, hogy a vállalkozások ne veszteségkompenzálásra, hanem valóban cégfejlesztésre fordítsák a támogatást. A tárcavezető a Magyar Nemzeti Bank által készített tanulmányra hivatkozva arról is beszélt, hogy egy 4-5 százalékos fenntartható gazdasági növekedéshez elengedhetetlenül szükségesek az EU-s források.

Az agráriumban elérhető uniós forrásokról is beszélt a hét végén Lázár János. – A technológia megújítására, korszerűsítésre kell fordítani az elérhető európai uniós forrásokat a mezőgazdaságban – jelentette ki a hét végén Hódmezővásárhelyen tartott szakmai fórumon a miniszter. A Miniszterelnökség vezetője megjegyezte, hogy a magyar agráriumba 2007–2013 között 3800 milliárd forint uniós forrás érkezett, az ágazat termelékenysége azonban nem változott érdemben, mivel a támogatásokat zömében nem technológiai fejlesztésre, hanem a jövedelemkiesés pótlására fordították.

A távirati iroda tudósítása szerint a miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a mezőgazdasági gépek, a felhasznált műtrágya, vegyszerek jelentős része külföldi, ahogy a terményt felvásárló cégek és a kiskereskedelmi hálózatok sem hazai tulajdonúak. Lázár János szerint ezért újra kell szabályozni a területet, hogy a magyar élelmiszer-kiskereskedelem erősödjön.

Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár jelezte: a vidékfejlesztési program 1300 milliárd forintos keretének jelentős részére már pályázhatnak a gazdák, 450 milliárd forint esetében pedig már a támogatói döntések is megszülettek. A felhívások népszerűségét jelzi, hogy több pályázat esetében többszörös volt a túljelentkezés. Ilyen volt például a tízezer lakosúnál kisebb önkormányzatoknak kiírt, a településképet meghatározó fejlesztéseket célzó program, amelyre egy hónap alatt a 27 milliárd forintos keret háromszorosára nyújtottak be pályázatot.

Az államtitkár szerint a napokban megkezdődik az élelmiszeripari, az önkormányzati, a kertészeti, valamint az állattartó telepek korszerűsítését szolgáló pályázatok tartalmi értékelése is.

Eredményhirdetés tavasszal, legkésőbb nyár elején lehet. A következő hetekben több mint 84 mil­liárd forintról szóló felhívás jelenik meg.

Magyar Idők
  • Egy félrecsúszott Jeanne d’Arc
    Az már messziről is látszik, hogy ennek a témának két fontos vetülete van, kár, hogy erről az autentikus 168 óra megfeledkezett, vagy legalábbis összekevert.
  • Életben akar maradni – rasszista!
    A híres brit történész, Paul Johnson már 1983-ban megírta: „Ám a hetvenes évekre az ENSZ korrupt és demoralizált szervezet lett, és rosszul átgondolt beavatkozásaival inkább előmozdította, mint gátolta a kegyetlenséget.” (A modern kor, XX. Század Intézet, 2000.; 793. oldal)
  • Egy félrecsúszott Jeanne d’Arc
    Az már messziről is látszik, hogy ennek a témának két fontos vetülete van, kár, hogy erről az autentikus 168 óra megfeledkezett, vagy legalábbis összekevert.
  • Szellemi erőforrásaink kiaknázása
    Külföldi hungarológiai műhelyekre van szükség, hogy a még meglévő jóindulatú külföldi kutatóknak legyen hova fordulniuk, ha Magyarországról tudni akarnák az igazságot. Nem panaszkodni kell, hogy a külföldiek nem ismernek minket, hanem tenni is kellene ez ellen.
  • „Churchilli fordulat” előtt áll Boris Johnson
    A várakozásoknak megfelelően Boris Johnson volt brit külügyminisztert, London egykori polgármesterét választották a kormányzó brit Konzervatív Párt új vezetőjévé a távozó Theresa May miniszterelnök utódjaként.
MTI Hírfelhasználó