Megoszlanak a vélemények a kötelező nyelvvizsgáról
Jó kezdeményezésnek tartják a Magyar Időknek nyilatkozó oktatási szakemberek, hogy a kormány ingyenessé akarja tenni a középfokú nyelvvizsgát. Arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy a jelenlegi oktatási rendszer alkalmas-e arra, hogy felkészítse a gyerekeket a megméretésre.
2017. február 16. 10:08

Horváth Pétert, a Nemzeti Pedagóguskar elnökét és Hiller István korábbi szocialista oktatási minisztert kérdeztük arról, mit gondolnak az ingyenes nyelvvizsga lehetőségének megteremtéséről, továbbá arról, hogy 2020-tól csak nyelvvizsgával lehet felvételizni a felsőoktatásba. A pedagóguskar elnöke szerint üdvözlendő, hogy a szaktárca át akarja vállalni az első nyelvvizsga költségét, és az a kormányzati a cél, miszerint a diákok legalább egy idegen nyelvből eljussanak a B2 szintű nyelvtudásig felsőoktatási tanulmányaik megkezdéséig, támogatandó. Utóbbi már csak azért is, mert – mint rámutatott – az egyetemeknek, főiskoláknak kevés lehetőségük van arra, hogy az adott szak tanítása mellett a nyelvtanulásban segítsék a hallgatókat. Horváth Péter szerint ez az enyhe kényszer jó hatással lehet a nyelvtanulásra, de mint sok más esetben, ennél a követelménynél is vitatható, hogy teljes esélyegyenlőség mellett lehet-e teljesíteni.

Emlékeztetett: jelenleg is van mód ingyenesen hozzáférni a nyelvvizsgához, amennyiben a diákok emelt szinten érettségiznek és 60 százalék felett teljesítenek. Ez azonban az elnök szerint kockázatos út, továbbá az ilyen módon megszerzett bizonyítványt külföldön nem ismerik el.

Hiller István szerint önmagában a nyelvvizsga ingyenessé tétele – ami az MSZP 2001-es oktatási programjának is része volt – jó, de csak gesztusértékű kezdeményezés. Úgy véli, valójában nem a vizsgadíj jelenti a magas költséget a családoknak, hanem az oda vezető út. A politikus emlékeztetett: sokan akár több százezer forintos kiadással járó magánórákon sajátítják el a szükséges tudást, amit a többség nem engedhet meg magának, így a rendszer esélyegyenlőtlenséget teremt. – A nyelviskolák felméréseiből az derül ki, hogy a diákok 400-500 óra alatt tanulják meg azt a tananyagot, amit a közoktatásban 1100 óra alatt. Ez alapján az a tanuló, amelyik délelőtt bent ül a gimnáziumban, és nem képes megszerezni a szükséges tudást, délután a nyelviskolában már megtanulja a tananyagot – mutatott rá az ellentmondásos helyzetre. Az ombudsman jelentése kapcsán elmondta: az ifjúság magas szintű idegennyelv-tudásának megteremtése helyes cél, és az alapvető jogok biztosa sem utóbbit kritizálja, hanem arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi közoktatási rendszer nem biztosítja a szükséges feltételeket. Hiller István szerint fontos, hogy a tanárok és a diákok megfelelően motiváltak legyenek.

Horváth Péter nem ért egyet azzal, hogy csak magánórák útján lehet megszerezni a nyelvtudást. – Az óraszám elegendő, és amennyiben a tanulók megfelelően motiváltak, nem jelenthet problémát a nyelvtanulás – mutatott rá. A készülő javaslatról a szaktárca egyelőre nem árult el konkrétumokat.

magyaridok.hu
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Negyvenéves a Szentegyházi Gyermekfilharmónia
    Budapest, Brüsszel, Prága, Stockholm, Ottawa, Toronto – csak néhány világváros, ahol koncerteztek már a Székelyföld „kis kulturális nagyköveteiként” is emlegetett Szentegyházi Gyermekfilharmónia tagjai. Legendás karnagyuk Haáz Sándor.
  • Morawiecki reagált von der Leyenre: Ez diktátum!
    „Ha a dolgok nehéz irányba mennek – és most Magyarországról és Lengyelországról beszélek –, megvannak az eszközeink” – fogalmazott szélsőségesen az Európai Bizottság elnöke, von der Leyen.
  • A sport fontos egy ütőképes hadsereghez
    A sport "elképzelhetetlenül fontos" egy erős, ütőképes hadsereg létrehozásához - mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf vasárnap a 17. alkalommal megrendezett NATO-futás rajtja előtt Budapesten.
MTI Hírfelhasználó