Megoszlanak a vélemények a kötelező nyelvvizsgáról
Jó kezdeményezésnek tartják a Magyar Időknek nyilatkozó oktatási szakemberek, hogy a kormány ingyenessé akarja tenni a középfokú nyelvvizsgát. Arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy a jelenlegi oktatási rendszer alkalmas-e arra, hogy felkészítse a gyerekeket a megméretésre.
2017. február 16. 10:08

Horváth Pétert, a Nemzeti Pedagóguskar elnökét és Hiller István korábbi szocialista oktatási minisztert kérdeztük arról, mit gondolnak az ingyenes nyelvvizsga lehetőségének megteremtéséről, továbbá arról, hogy 2020-tól csak nyelvvizsgával lehet felvételizni a felsőoktatásba. A pedagóguskar elnöke szerint üdvözlendő, hogy a szaktárca át akarja vállalni az első nyelvvizsga költségét, és az a kormányzati a cél, miszerint a diákok legalább egy idegen nyelvből eljussanak a B2 szintű nyelvtudásig felsőoktatási tanulmányaik megkezdéséig, támogatandó. Utóbbi már csak azért is, mert – mint rámutatott – az egyetemeknek, főiskoláknak kevés lehetőségük van arra, hogy az adott szak tanítása mellett a nyelvtanulásban segítsék a hallgatókat. Horváth Péter szerint ez az enyhe kényszer jó hatással lehet a nyelvtanulásra, de mint sok más esetben, ennél a követelménynél is vitatható, hogy teljes esélyegyenlőség mellett lehet-e teljesíteni.

Emlékeztetett: jelenleg is van mód ingyenesen hozzáférni a nyelvvizsgához, amennyiben a diákok emelt szinten érettségiznek és 60 százalék felett teljesítenek. Ez azonban az elnök szerint kockázatos út, továbbá az ilyen módon megszerzett bizonyítványt külföldön nem ismerik el.

Hiller István szerint önmagában a nyelvvizsga ingyenessé tétele – ami az MSZP 2001-es oktatási programjának is része volt – jó, de csak gesztusértékű kezdeményezés. Úgy véli, valójában nem a vizsgadíj jelenti a magas költséget a családoknak, hanem az oda vezető út. A politikus emlékeztetett: sokan akár több százezer forintos kiadással járó magánórákon sajátítják el a szükséges tudást, amit a többség nem engedhet meg magának, így a rendszer esélyegyenlőtlenséget teremt. – A nyelviskolák felméréseiből az derül ki, hogy a diákok 400-500 óra alatt tanulják meg azt a tananyagot, amit a közoktatásban 1100 óra alatt. Ez alapján az a tanuló, amelyik délelőtt bent ül a gimnáziumban, és nem képes megszerezni a szükséges tudást, délután a nyelviskolában már megtanulja a tananyagot – mutatott rá az ellentmondásos helyzetre. Az ombudsman jelentése kapcsán elmondta: az ifjúság magas szintű idegennyelv-tudásának megteremtése helyes cél, és az alapvető jogok biztosa sem utóbbit kritizálja, hanem arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi közoktatási rendszer nem biztosítja a szükséges feltételeket. Hiller István szerint fontos, hogy a tanárok és a diákok megfelelően motiváltak legyenek.

Horváth Péter nem ért egyet azzal, hogy csak magánórák útján lehet megszerezni a nyelvtudást. – Az óraszám elegendő, és amennyiben a tanulók megfelelően motiváltak, nem jelenthet problémát a nyelvtanulás – mutatott rá. A készülő javaslatról a szaktárca egyelőre nem árult el konkrétumokat.

magyaridok.hu
  • Háború a nemzetállamok ellen
    Az internethasználók több mint negyven százaléka kezeli a platformot. Zuckerberg úr tehát moshatja kezeit: rajta igazán semmi nem múlik – vagy talán éppen majdnem minden?
  • Hazudtak, akik a CEU bezárásával kampányoltak
    Orbán Viktor kormányfő úgy fogalmazott: "Kizökkent az idő! Konferenciát tartottak Budapest belvárosában, mégpedig a CEU épületében, a Nádor utcában." "Évek óta azt hallom a liberális politikusoktól és az őket támogató médiumoktól, hogy a magyar kormány bezáratta, és elüldözte az egyetemet Budapestről" - jegyezte meg.
  • A Jogi Könyvszalon gyarapíthatja közös tudásunkat
    A francia mintára létrejött Magyar Jogi Könyvszalon hozzájárulhat közös tudásunk gyarapításához és a közéleti vitakultúra színvonalának emeléséhez - mondta köszöntőjében az államfő a hagyományteremtő szándékkal megszervezett, jogi könyveket bemutató első ilyen rendezvényen.
MTI Hírfelhasználó