Silányabb árukat hoznak ide a multik
A hazai hatósági vizsgálatok eredményei is alátámasztják, hogy a multik eltérő minőségű termékekkel látják el a nyugat-európai és a kelet-közép-európai régió boltjait.
2017. február 16. 14:19
Ezt tudta meg a Magyar Idők. A Földművelésügyi Minisztérium szerint a problémát uniós szinten kell kezelni.

A napokban a szlovák agrártárca hívta fel a figyelmet arra, hogy ugyanazon márkájú termékből silányabb minőségű kapható a szlovák boltokban, mint a szomszédos Ausztriában. Lapunk ezzel kapcsolatban megkereste a Földművelésügyi Minisztériumot is, ahol közölték: Magyarországon is végeztek hasonló vizsgálatot, az ellenőrzés eredményei pedig összecsengenek a szlovák tapasztalatokkal.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) nemrég 24-féle azonos, vagy nagyon hasonló termékmintát hasonlított össze érzékszervi tulajdonságaik, összetételük és a jelölésük alapján. Az édesipari termékek közül a közismert márkájú csokoládék mindenhol ugyanolyan minőségben kaphatók, de például az ostyás Manner édességek esetében az osztrák mintákban az ostya állaga kedvezőbb volt. A Nutella mogyorókrémnek is az állaga mutatott eltérést: a magyarországi minta kevésbé volt lágy és jól kidolgozott az osztrákhoz képest, a marcipánnal töltött Ritter Sport étcsokoládéban pedig a magyar változatnál – azonos cukor- és zsírtartalom mellett – az étcsokoládé burok nehezebben olvadt.

Sokszor hiába keresgélt a hazai vásárló, nyugati minőségre nem akadhatott a polcon

Az italok közül a Coca-Cola esetében is szembetűnő volt a különbség. A Magyarországon kapható változat illata kevésbé telt, kevésbé összetett, ami a felhasznált aromák minőségének különbségből eredhet a Nébih szerint. Az összetételt tekintve a magyar Coca-Cola cukortartalma kicsit magasabb volt (0,6 százalékkal), ráadásul az osztrák verzióval ellentétben olcsóbb, kukoricaalapú édesítő felhasználásával készült. A Nesquick kakaópor magyar változatának illatában és ízében a kakaós jelleg gyengébb, főként az édes íz dominál, míg az osztrák mintát a harmonikusabb, intenzívebb kakaós illat, telt kakaós-csokis íz jellemzi.

A vizsgált tejtermékek – Paula puding, Landliebe tejberizs, Actimel joghurt ital – érzékszervi tulajdonságainak mérlege egyértelműen az osztrák minták felé billen. A magyar puding hígabb, az édes íz dominál, a kakaós-vaníliás íz gyenge. Az osztrák tejberizs teltebb ízű, tejszínesebbnek, krémesebbnek érződik, a joghurtnál pedig az aroma különbsége miatt a magyar harsányabb ízű és édesebb, az osztrák változat inkább a valódi gyümölcsre emlékeztet.

A legszembetűnőbb különbség az instant leveseknél figyelhető meg. A Nébih kétféle Knorr porkeveréket vizsgált, de az azonos megnevezés és termékmegjelenítés ellenére sem sikerült igazolni, hogy két egyforma levesporról lenne szó. A Knorr marhahúsleves kagyló­tésztával és húsgombóccal megnevezésű termék csomagjában a magyar vásárló 48 gramm, míg az osztrák fogyasztó 60 gramm levesport kap a pénzéért. Mindkét változatból három adag leves készíthető el, ám az osztrák vásárló 2 százalékkal több tésztát, közel duplaannyi húsgombócot és 3 százalékkal több répát kap a csomagban, így ugyanakkora adagban ötödével sűrűbb, intenzívebb ízű levest fogyaszthat el, mint magyar szomszédja. A Knorr Fix Carbonara spagettialapban pedig a magyar termék nem tartalmazott sajtot, miközben az osztrák mintában három­féle sajtot is talált a hatóság.

Felidézhető: Gabriela Matecná szlovák földművelésügyi miniszter az ottani vizsgálati eredmények birtokában bejelentette, hogy az Európai Bizottság elé terjesztik az ügyet. A magyar agrár­tárca szerint is az érintett tagállamok összefogásával, uniós szinten kell kezelni a problémát. Megjegyezték, az élelmiszer-minőség kettős mércéjével az EU Mezőgazdasági és Halá­szati Tanácsának tavaly májusi ülésén is foglalkoztak, ahogy a visegrádi országok tavaly áprilisi találkozóján is felmerült a téma.

Magyar részről elhangzott, hogy mivel a jogi környezet nem a legkedvezőbb, a probléma megoldását elsősorban a vásárlói tudatosság erősítése jelentheti. A nagyvállalatok megkülönböztető tevékenységére fel kell hívni a fogyasztók figyelmét, a fogyasztóvédelmi hatóságok együttműködését pedig erősíteni kell a tagállamok között.

Köpöncei Csilla, Magyar Idők
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Identitásunk finomítása végett fontosak a múlt részletei
    Történelmi múltunk aprólékos és szisztematikus feldolgozása nélkül "nem tudhatjuk, kik is vagyunk valójában és merre tartunk az egyre inkább elszemélytelenedő világunkban" - mondta az Alkotmánybíróság elnöke Juhász Imre alkotmánybíró Fiume - egy középkori város és kikötő a hatalmi érdekek metszéspontjában című könyvének bemutatóján kedden Budapesten.
  • Gulyás Gergely: manapság lázadás normálisnak lenni
    Manapság lázadás konzervatívnak, normálisnak lenni - hangoztatta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kultúrharc a XXI. században című konferencián, Budapesten kedden.
  • A hitelcsomag nem vezethet birodalomalapításhoz
    A hitel kizárólag az EU bajba jutott gazdaságainak stabilizálását és az egész gazdasági közösség versenyképesebbé tételének megalapozását, "nem pedig a IV. Német-Római Szent Birodalom létrehozatalának előmozdítását szolgálja".
MTI Hírfelhasználó