Úttörő jellegű a magyar menedékjogi szabályozás
A mostani módosítás iránya helyes, hiszen meggátolja a visszaéléseket és bezárja a kiskapukat.
2017. február 17. 11:31

Paradigmaváltás küszöbére juttathatják el a mostani törvénymódosítások a magyar migrációs szabályozást abban az értelemben, hogy az összes menekültügyi eljárást a határon, a tranzitzónákban kell lefolytatni. Ez azért jelenthet előrelépést, mert lezárja azokat a jogi kiskapukat és visszaélési lehetőségeket, melyek eddig a migránsok rendelkezésére álltak - jelentette ki Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója az M1 Ma reggel című műsorában.

Kiemelte: eddig kétfázisú volt az eljárás, vizsgálták előzetesen az elfogadhatóságot. Ha elfogadható volt a kérelem, beengedték a menedékkérőt az országba, és itt folyt le az érdemi vizsgálat. A kérelmező pedig szabadon mozoghatott.

Sokan 18 év alattinak hazudták magukat mindenféle dokumentum nélkül, miközben utólagosan a statisztikák azt mutatják, ők legtöbb esetben 20-as, 30-as éveikben járó, életerős férfiak voltak. Most a 14 és 18 év közöttiek a tranzitzónában maradnak az eljárás végéig – mutatott rá.

A törvényjavaslat szerint a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell a mostani módosításokat, illetve az országban lévő menedékkérőket is a határokra fogják szállítani. Az itt lévő tranzitzónákat, konténervárosokat 200-300 főre tervezik – mondta Szánthó Miklós.

Úgy vélte: nem csak az eljárásjogi, hanem az anyagi jogi szabályokon is szigorítani kellene. A mostani módosítás iránya helyes, hiszen meggátolja a visszaéléseket és bezárja a kiskapukat, de még mindig nem mondja ki az első biztonságos ország tételének alkalmazását. Ennek lényege, hogy egy menekülőnek csak ott járhat menedékjog, ahol a vándorlása során az élete először nincs veszélyben. Egy Ukrajnából menekülőnek Magyarországon, egy Szíriából menekülőnek Törökországban lehet menedékjoga – hangoztatta.

A mostani módosítások a hatályos uniós, nemzetközi jognak nem a tartalmával, hanem az emberi jogi, fundamentalista, polkorrekt értelmezésével nincsenek összhangban. Arra számítani lehet, hogy úgy a strasbourgi bíróságon, mint az Európai Unió részéről eljárások indulnak – prognosztizálta.

Csakhogy nekünk inkább azt kell választani, hogy a jogszabályokat a valósághoz „passzintsuk” akkor is, ha jogvédő, uniós szervezetek fognak „kekeckedni”. Míg azok az eljárások elindulnak, lehet, olyan tektonikus politikai mozgások indulnak be Európában, melyek időközben az uniós szabályokat is módosítani fogják. Ezért ebben az értelemben a magyar szabályozás úttörő jellegű – vélekedett.

hirado.hu - M1 - Ma reggel
  • Szomorú séta ezzel a Gergővel
    Azt, hogy máris zöldebb és szabadabb lett a főváros, szép szülővárosom, nem kérdés, azt csak a hülye nem érzi.
  • Karácsony Kommün
    Hát igen, nagy pártokhoz, vagy egy fővároshoz azért komoly vezetők is kellenek, kellenének. S ha nincsenek, jön a szakadék.
  • Kocsis Máté: az Országgyűlés nem cirkusz vagy állatkert
    A parlamenti képviselőkre vonatkozó fegyelmi szabályok szigorítására tett javaslatot a Fidesz-KDNP – közölte a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.
  • Kihalhat a magyar nyelv?
    Lesz-e magyar nyelv a 30. században? És ha igen, milyen? Megértenénk vagy a szókincsváltozás miatt ez eleve elképzelhetetlen? Eőry Vilma, Pomozi Péter és H. Tóth Tibor nyelvészekkel, a Magyarságkutató Intézet munkatársaival a várható változásokról és nyelvünk helyzetéről beszélgettünk a magyar nyelv napja alkalmából.
  • Nemzeti stadiont kap a magyar labdarúgó válogatott
    Már csak két nap van hátra az újjászületett Puskás Ferenc Stadion megnyitásáig. Pénteken a Magyarország-Uruguay meccsel avatják fel az új, többfunkciós Puskás Arénát. Csaknem 68 ezer ember szurkol majd a nyitómérkőzésen, ahol egyúttal a 2018-ban visszavonult Gera Zoltánt is elbúcsúztatják, a Real Madrid pedig sztárvendégeket küld az ünnepélyes megnyitóra.
MTI Hírfelhasználó