Újfajta Európa Unión agyalnak a német-francia-olasz-spanyol csúcson
A többsebességes Európa beindítása lehet az első német-francia-olasz-spanyol csúcstalálkozó egyik célja.
2017. február 21. 18:15

Angela Merkel már utalt rá hogy a jövőben nem minden tagállam vehet majd mindegyik integrációs lépésben. A kelet-európai országok tartanak az elképzeléstől - írta a Le Monde.

A Római Szerződés aláírásának 60. évfordulóját megelőzően a március 6-án Versailles-ban Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia államfő, Paolo Gentiloni olasz és Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök részvételével tervezett négyoldalú találkozó egyik célja lehet a többsebességes Európa beindítása – írta a Le Monde.

“Nem arról van szó, hogy négyen határozzuk meg, milyen legyen Európa, nem ez az elképzelésünk, de mi vagyunk a négy legfontosabb ország és nekünk kell megmondanunk, hogy mit akarunk tenni, a többiekkel együtt” – mondta hétfőn Francois Hollande francia elnök a spanyol kormányfővel közös sajtótájékoztatóján Málagában. Itt jelentették be, hogy minicsúcson készítik elő a Nagy-Britannia nélküli EU jövőjét meghatározó római ünnepi csúcstalálkozót.

Francois Hollande francia elnök (b) Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök társaságában ellép a spanyol légió katoáninak díszsorfala előtt Málagában 2017. február 20-án. Hollande a francia és spanyol kormány találkozóján vesz részt a spanyol városban. (MTI/EPA/Carlos Diaz)

 

Először csinálnak ilyet

Berlin, Párizs, Róma és Madrid először fog négyesben külön egyeztetni. A Le Monde emlékeztetett arra, hogy Angela Merkel február 3-án a máltai csúcson már utalt arra, hogy a jövőben egy többséges Európában minden tagállam nem vehet majd részt mindegyik integrációs lépésben. Francois Hollande is nyíltan igent mondott a többsebességes Európára Máltán: “Az egyik lehetséges irány, hogy Rómában kimondjuk, hogy mit szeretnénk mindannyian és egyesek még inkább” – fogalmazott a francia elnök. Az elképzeléshez Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök is csatlakozott, a Benelux államokhoz hasonlóan.

Van, akiből hiányzik a vízió

A Le Monde arra felhívta a figyelmet, hogy a többsebességes Európa gondolata az 1990-es években jelent meg először, és azóta időről időről napirendre kerül, miután a lap szerint az unió egyre inkább egy olyan teherhajóra hasonlít, amelyet képtelenség gyorsan irányítani, hiszen elvileg egyhangúlag kellene döntéseket hoznia, de a tagállamok különböző érdekei lebénítják. Az alapító Franciaország, Németország, a Benelux államok és Olaszország politikai vízióval rendelkezik az Európai Unióról, miközben a 2000-es évek elején csatlakozott országok pragmatikusabb célokat, elsősorban gazdasági érdekeket képviselnek – vélte a lap.

Nem kell másokra várni

A leginkább Németország magatartása változott az elmúlt hónapokban a lap szerint. A Brexitet követően Berlin a 27-ek egységének megtartása mellett érvelt, az EU szétesésétől tartva. A pozsonyi uniós csúcs 2016 szeptemberben a közös, összefogó témákra helyezte a hangsúlyt, mint például a védelmi politika, a terrorizmus elleni harc vagy a külső határok védelme.

Angela Merkel német kancellár felszólalása előtt az 53. alkalommal megrendezett háromnapos müncheni biztonságpolitikai konferencián 2017. február 18-án. Fotó: MTI/EPA/Philipp Guelland

 

Donald Trump amerikai elnök beiktatása után azonban Merkel és Hollande január 27-én már azt a következtetést vonta le, hogy nem kell egyhangú megállapodásokra várni, haladni kell, és Európának a kezébe kell vennie a sorsát – emlékeztetett a lap.

“Párizsban, Brüsszelben és Berlinben úgy vélik, hogy a jelenlegi nagy geopolitikai bizonytalanságban lehetetlen tétlennek maradni, bármikor is legyenek a következő választások” – hangsúlyozta a Le Monde.

Donald Trump amerikai elnök Fotó: EPA/KEVIN DIETSCH / POOL

Különböző integrációs fokozatok

A franciák az euróövezeten belüli szolidaritásra helyezik a hangsúlyt egy közös költségvetés létrehozásával, s azt remélik, hogy ez bekerülhet a római nyilatkozatba is. Berlin óvatosabb. Diplomáciai források szerint Merkel azt szeretné kiemelni, hogy a 27-ek a szolidaritás vagy a kompromisszum értékei alapján rendelkeznek egy közös alappal, de más területeken elképzelhetőek az integrációnak a különböző fokozatai.

Fenyegető  lenne a kelet-európai országokra

A Le Monde brüsszeli forrásokra hivatkozva azt írta, hogy egy többsebességes Európáról szóló nyilatkozat fenyegetésként hatna a kelet-európai országok irányába, amelyek tartanak az elképzeléstől, s valójában Párizs és Berlin is számít arra, hogy ők is részt vesznek továbbra is az EU erősítésében, még akkor is, ha eleinte néhány ország nélkülük indít majd be egy-egy tervet – írta a Le Monde.

MTI
megmondó
Azért is orvosi eset, mert memóriája kórosan gyönge. Polgárháborús hangulatot ugyanis éppen ő keltett 2006. október 23-án.
  • Hattyú-Doll?
    Alighanem a hattyúdala lesz Thomas Doll edzőnek az Európa Liga selejtező második fordulójának visszavágója Herningben.
  • Újabb izmus az EU-ban: idiotizmus
    Az elmúlt évszázad még a legrokonszenvesebb izmus, a humanizmus fogalmát is beszennyezte, mert ezt a szép eszmét megélhetési humanisták sajátították ki.
  • A 2006-os terrorkormányzás
    Az egészen durva kettős mérce azt mutatja, hogy rejtett érdekcsoport próbálja rombolni Magyarországot.
  • Háború előkészülete zajlik térségünkben
    Úgynevezett „migránsfalvakat” akarnak létrehozni, megsértve adott államok területi integritását. Háborúk kezdődtek ekként évezredek óta.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI