Ellepték a busók Mohács utcáit
Kereplőktől és kolompoktól hangos Mohács főtere, zajlik a busójárás - hangzott el a Kossuth Rádió déli Krónikájában.
2017. február 26. 17:26

A busójárásnak szerelmi történet az alapja, a legenda szerint ugyanis a Mohács körül portyázó török sereg elrabolt egy lányt, ezzel szétszakítva egy szerelmespárt. Ám a szerelmes fiú összefogott a néppel, elriasztották a sereget és újra egymásra találtak kedvesével – mesélte a műsorban Eglert Antal népi iparművész.

A mohácsi ünnepi napok legnagyobb látványossága, amikor a busók csónakokkal átkelnek a Dunán, majd a városban vonulnak.

A télűzés mellett a busók feladata a termékenység varázslása is, amikor is hamut és tollat szórnak a fiatal hölgyek hajába.

A szellemi kulturális örökségi listára felkerült busójárás egyre több érdeklődőt vonz, több ezer vendéget várnak, így fokozottan ügyelnek a hagyományok betartására. Mohácsban ma 1300 jelmezes szórakoztatja a közönséget.

A busójárás hatalmas máglya gyújtásával ér véget Mohács főterén, amikor rávetik a nagy lángokra a telet jelképező koporsót, majd összekapaszkodva járják körülötte a „kólót”.

Hoppál: a busójárás Közép-Európa "hatalmas farsangi fesztiválja"

A busójárás Közép-Európa "hatalmas farsangi fesztiválja", amelyet a magyar Országgyűlés törvénnyel is véd, az a hungarikumok sorában is helyt kapott - mondta a Duna-parti városban rendezett hatnapos népszokás vasárnapi fő programján a kultúráért felelős államtitkár.

Hoppál Péter köszöntőjében felidézte, hogy a Mohácson élő nemzetiségek békés egymás mellett éléséből született gazdag, színes kulturális hagyatékot az UNESCO emberiség szellemi kulturális örökségének részévé választotta.    

A világ télűző hagyományait - köztük a velencei és a Rio de Janeiró-i karnevált - példaként említve kijelentette: a busójárás Közép-Európa "hatalmas farsangi fesztiválja", amelyet a magyar Országgyűlés törvénnyel is véd, hiszen az a hungarikumok sorában is helyt kapott.    

Az esemény szervezőinek elmúlt tíz-tizenöt évben végzett munkáját méltatva azt mondta, a busójárás méltán vált nagy nemzetközi eseménnyé.  

 

Szekó József (Fidesz-KDNP) polgármester a mohácsiak több mint 250 éves hagyományáról szólva felelevenítette: a busójárás egy télűző, tavaszköszöntő, termékenységvarázsló farsangolás.    

A mohácsi fesztivál népszerűsége töretlen, a szervezők becslései szerint a busójárás kiemelt rendezvényei 80-100 ezer látogatót vonzanak. 

Az érdeklődők szórakoztatásáról idén minden eddiginél több, mintegy 1300 maskarás gondoskodik, a busójárás hat napja alatt harmincnál is több helyszínen mintegy nyolcvan programra várják az érdeklődőket.    

A busók vasárnap kora délután csónakjaikkal a Mohács-szigetről átkeltek a Dunán, a délutáni felvonulást követően a kompról a folyó vizére bocsájtják a kimúlt telet jelképező fakoporsót, sötétedéskor pedig meggyújtják a főtéren álló, rőzséből összehordott hatalmas máglyát.    

A mohácsi jelmezesek hétfőn már házról házra járva mutatják be télűző tudományukat, a húshagyókeddi zárónapon pedig újabb máglyán elégetik a zord évszakot szimbolizáló koporsót.

Mohács messze földön híres farsangi fesztiválját egy 1783-as feljegyzés említi először. A legenda szerint a helyi sokácok furfangos ősei a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.

MTI - hirado.hu - Kossuth Rádió - MTI
  • Rebrov nem "A Nagy Edző"
    Rebrov nem „A Nagy Edző”. Ezt a vereség utáni erőlködő nyilatkozatai is érzékeltették. Nem ő lesz az, aki magyar klubsikert emel a jövő Európájában. De talán most regenerálódik, talán csapatot formál a következő mérkőzésekre.
  • Lebegtetés a Fenyő-gyilkosság ügyében
    Nem zárható ki, hogy újabb száztizenegy év elteljen, és valaki valahol cikket írjon, így kezdve: „Százharmincegy év telt el a Margit körút és a Margit utca sarkán elkövetett Fenyő-gyilkosság óta…”
  • Megpróbálják besározni a történelmi megemlékezést
    Sokan megpróbálják elvitatni Magyarország történelmi érdemeit, amit az ország 1989-ben tanúsított – fogalmazott ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az M1 Ma este című műsorában. A Századvég jogi szakértője a hétfőn Sopronba látogató Angela Merkel német kancellárt érő nemzetközi bírálatokra reagált.
  • Alaptalan támadás Maróth Miklós ellen
    Szisztematikus, politikai motivációktól sem mentes támadás indult Maróth Miklós ellen, miután elfogadta az egykori akadémiai kutatóhálózatot irányító új testület vezetői posztját. Az ellenzéki sajtóban a professzor CEU-n tanító régi ellenfeleinek vádjait elevenítették fel kritikaként, miközben Maróth Miklós munkáját nemzetközi szakmai körökben is elismerés övezi.
  • Elhúzták a vasfüggönyt a páneurópai pikniken
    A 30 évvel ezelőtti események elemzésére, megértésére nem történt kísérlet Németországban és az Európai Unióban sem – így értékelte a páneurópai piknik óta eltelt időszakot Schmidt Mária történész a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság adásában. A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint ennek egyik oka, hogy a németek nem tudnak mit kezdeni a német egységgel.
MTI Hírfelhasználó