Balog: a kommunizmus bűnei Európa szégyenét jelentik
Európai egység, valóságos párbeszéd akkor lesz, ha Nyugat-Európa képes és hajlandó lesz a kommunizmus bűneit a nácizmus bűneivel együtt Európa szégyenének tekinteni.
2017. február 26. 18:25

Ezt hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a ferencvárosi vasútállomásnál épített Málenkij Robot Emlékhely vasárnapi avatóünnepségén.

Mint mondta, a visegrádi négyek példája is azt mutatja: akár közösséget is teremthet a múlt és a tőle való megszabadulás szándéka, megjegyezve, hogy az Elba és Vlagyivosztok közötti területen élők a múlt század közepére megismerték a Gulág valóságát, így az "nem speciálisan magyar történet".

A miniszter arra emlékeztetett: százmilliónál többen estek a kommunista terror áldozatául, Kelet-Európában az egymilliót meghaladta a halálos áldozatok száma, Magyarországon is majd minden családból elhurcoltak valakit.

1950 és 1956 között egymillió bírósági ügyben 630 ezer elmarasztaló ítéletet hoztak, az 1956-os forradalom után 30 ezer embert börtönöztek be, háromszázat kivégeztek; napjainkban még 61 és fél ezer politikai rehabilitált él, akiknek nyugdíj-kiegészítését két lépésben megduplázza a kormány.

Balog Zoltán kiemelte: a százezrek elhurcolásával a Szovjetuniónak két célja volt, mégpedig az ellenállás megtörése, és az, hogy rabszolgamunkásokkal pótolják a hiányzó dolgozókat.

Egyik törekvés sem járt sikerrel, hiszen 1956-ban Magyarország felkelt, az elrabolt embereket pedig rendkívül alacsony hatékonysággal dolgoztatták, az embertelen körülményeket pedig körülbelül egyharmaduk túl sem élte.

Az emlékév véget ér, az emlékezés marad - jelentette ki a miniszter, aki a helyszín kapcsán arra emlékeztetett: a múlt század közepén még annak egyik jelképe volt a vasút, "hogy az ember mi mindenre képes".

Ugyanakkor, tette hozzá, innen indultak a világháborús katonavonatok, ide érkeztek a sebesülteket szállító szerelvények, de a ferencvárosi vasútállomás éppúgy tanúja volt a nagyvárosi nyomornak és az elszakított területekről érkező "vagonlakók" életének, mint az Auschwitzba, a Gulágra tartó vagy a magyarországi svábokat szállító vonatok indulásának.

Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes az eseményen arra emlékeztetett: a fővárosból mintegy százezer embert hurcoltak a Gulágra, megemlítve, hogy a kommunista rendszer idején a történteket évtizedeken keresztül elhallgatták.

Egy nemzet történelmében az elhallgatás és az elhallgattatás nem megengedhető - fogalmazott a politikus, az emlékezés fontosságára hívva fel a figyelmet.

Eötvös Péter, a Kommunizmus Bűnei Alapítvány elnöke szerint a feledés veszélye fenyeget, ezért is volt fontos, hogy a kormány Gulág-emlékévvé nyilvánította 2016-ot, mint mondta, a fiatal nemzedékeknek ma már magyarázni kell, mi volt az a kegyetlen rabszolgamunka, amire legalább 800 ezer embert elhurcoltak Magyarországról.

MTI
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
MTI Hírfelhasználó