Több civil szervezet bírálta Magyarországot
Több civil szervezet képviselője bírálta Magyarországot az alapvető jogok korlátozása miatt az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) hétfői ülésén, amelynek a magyar jogállamiság helyzete volt az egyik témája. Volt olyan szervezet ugyanakkor, amely egyetértett több kormányzati intézkedéssel.
Utoljára frissítve: 2017. február 27. 20:37
2017. február 27. 19:54

Trócsányi: a kormány üdvözli a civilek részvételét

Magyarország üdvözli a civil társadalom részvételét az Európa előtt álló kihívások megoldásában, de különbséget kell tenni a különböző szerepek között, tagadhatatlan ugyanis, hogy a kormányok bírnak a legnagyobb legitimitással - fogalmazott Trócsányi László igazságügyi miniszter az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) hétfői ülésén, amelyen a felszólalók többsége bírálta Magyarországot az alapvető jogok korlátozása miatt.

A magyar jogállamiság helyzetével foglalkozó meghallgatás kezdetén Trócsányi László hangsúlyozta, a kormány nyitott a párbeszédre, számos kérdést sikerült már lezárni konstruktív megközelítéssel.

A nem kormányzati szervezetekről (NGO) szólva a tárcavezető elmondta, 60 ezer ilyen működik Magyarországon, "élnek és virulnak", elmondhatják az álláspontjukat, attól pedig még nem lesz diktatúra, ha azt bizonyos esetekben nem fogadja el a kormány. Nincs miért aggódni az NGO-k jövőbeli helyzetét illetően, a készülő jogszabály mindössze arra vonatkozik, hogy a bíróságoknál be kell majd jegyezni, hogy mennyi pénzt kapnak ezek a szervezetek külföldről - szögezte le.

A miniszter beszélt emellett a migrációs válságról, amely szerinte a legnagyobb kihívás ma Európában, és amelyben Magyarország különösen érintett.

A kormány határozott választ kívánt adni a krízisre, Magyarország meg akarja védeni a lakosságát és a területét, s ez teljes mértékben összhangban van az európai joggal - jelentette ki.

Európában garantálni kell a közrendet és közbiztonságot, ezek nélkül nincs jogállamiság. A terrorizmus itt van köztünk, nem tudhatjuk, hol fog lecsapni - mondta.

Trócsányi László kiemelte továbbá a schengeni rendszer, a belső határellenőrzések nélkül szabad mozgás megőrzésének fontosságát, illetve hozzátette, különbséget kell tenni migránsok és menekültek között, a gazdasági bevándorlók ugyanis pusztán a jobb élet reményében akarnak Európába jönni.

A részvételével zajló meghallgatáson az Amnesty International, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), illetve a Magyar Helsinki Bizottság képviselője is komoly bírálatokat fogalmazott meg a kormánnyal szemben.

Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezető igazgatója egyebek mellett azt sérelmezte, hogy "nagyon kevés függetlennek tekinthető médium maradt Magyarországon (...), az utóbbi időben számos médiacég a kormányhoz szorosan kapcsolódó üzletemberek kezébe került".

Gárdos Tódor, az Amnesty International kutatója az emberi jogok biztosításának csorbulásáról, a demokratikus viták hiányáról, "a civil szervezetek zaklatásáról és megfélemlítéséről" beszélt.

Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke kiemelte, egyensúlyt kell találni a határok és az emberi jogok védelme között, azonban ez kudarcot vallott Magyarországon, semmissé lett téve a menekültek védelme.

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Magyarországon működik a demokrácia, a hatalmi ágak elválasztásának elve. Azt is kiemelte, hogy Nyugat-Európa megszokta a magyarországi liberális médiatúlsúlyt, ez most változik, kiegyenlítődnek a viszonyok.

A felszólalásokat követő vitán több külföldi képviselő bírálta a kormányt. Egyesek a migrációs politikát, mások az NGO-k elleni fellépést kritizálták, de szóba került egyebek mellett a felcsúti kisvasút kérdése is.

Bírálatot fogalmazott meg Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció képviselője is, aki állást foglalt amellett, hogy a civil szervezetek is beszélhessenek politikai kérdésekről, ez ugyanis hozzátartozik a demokráciához.

Trócsányi: a kormány migrációs politikáját lassan elfogadják és alkalmazzák Európában

A hozzászólók döntő többsége kritikus volt a magyar intézkedésekkel szemben az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) hétfői meghallgatásán, a kormány migrációs politikáját azonban szépen lassan elfogadják és alkalmazzák Európában - hangsúlyozta Trócsányi László igazságügyi miniszter az ülést követően, amelynek a jogállamiság magyarországi helyzete volt az egyik témája.

A tárcavezető a magyar bevándorláspolitikát bíráló képviselők és civil szervezetek kapcsán úgy vélekedett, ködben él, aki azt gondolja, "hogy minden szép, minden jó, probléma nincs, a terrorizmus nem létezik, a közbiztonsággal és a közrenddel nem kell foglalkozni, és tulajdonképpen egy a lényeg, hogy minél több ember be tudjon jönni".

Sajtóértekezletén az igazságügyi miniszter kijelentette, biztosan lesznek vitáik az illegális bevándorlók őrizetbe vételéről készülő törvényről, "ez természetes, ezt meg is szoktuk", "Magyarország azonban felelősséget érez nem csak a saját polgáraiért, hanem Európa polgáraiért is".

Mint mondta, az illegális határátlépések száma nem csökken, ezért szükséges valamilyen jogi lépés, és ez ennek a része. Hozzátette, "a határellenőrzésnek valódi határellenőrzésnek kell lennie".

Trócsányi László kifejtette, szerinte a dublini egyezmény és a schengeni határellenőrzési kódex között van egyfajta konfliktus, ő pedig az utóbbira helyezi a hangsúlyt. A jelenleg hatályos uniós menekültügyi szabályok meglehetősen vitathatóak, mivel akkor születtek, amikor még közel sem érkezett ennyi menedékkérő a kontinensre - fűzte hozzá.

A menedékkérők áthelyezése a gyakorlatban megbukott, 10 ezer embert vettek át eddig a tervezett 160 ezerből - szögezte le a miniszter, aki szerint ez semmiképp nem nevezhető "európai sikertörténetnek". Kiemelte emellett, a kvótaperben komoly jogi érveket vonultat fel a kormány, szakmailag rendkívül alapos keresetet nyújtottak be az Európai Unió Bíróságán.

Újságírói kérdésre válaszolva Trócsányi László úgy vélekedett, hogy nincs menekültek, migránsok elleni hangulatkeltés Magyarországon. Elmondta, tavaly nagyjából 450, 2015-ben pedig mintegy 500 ember kapott menekültstátust az országban.

Gál Kinga, a LIBE fideszes alelnöke a Magyarország elleni "bosszúhadjárat" újabb elemének nevezte a bizottsági meghallgatást, amelyet szerinte ezúttal a magyar migrációs politika váltott ki, "mert az nagyon más, mint az, amit szeretne látni a nagy része Európának". Számtalan csúsztatás és félreértelmezés hangzott el az ülésen, azonban minket igazol mindaz, amit eddig tettünk és teszünk a migráció terén - mondta a képviselő, hozzátéve, hogy ha a felszólaló civil szervezeteken múlna, akkor mindenkit be kéne engedni Európába, márpedig ezt nem szabad megtenni.

Az ülés után Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció képviselője is sajtótájékoztatót tartott, amelyen azon véleményének adott hangot, hogy Trócsányi László a meghallgatáson "nagyon következetesen, ügyesen, de folyamatosan mellébeszélt". A politikus sérelmezte, hogy a tárcavezető számos kérdésről "egyszerűen nem volt hajlandó beszélni", például arról, hogy ha Orbán Viktor miniszterelnök szerint "nincs ma menekültügy Magyarországon, akkor miért kell a menekültügyi eljárást megszigorítani, miért kell mindenkit összefogni és levinni a déli határra konténerekbe". "Számomra rendkívül kínos, szégyenletes és kiábrándító volt az, amit a miniszter itt ma produkált" - fogalmazott.

Kovács Zoltán: a magyar kormány migrációs politikája ellen szól az európai parlamenti meghallgatás

Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint a magyar kormány migrációs politikája ellen szól a hétfői európai parlamenti (EP) meghallgatás.

A szóvivő az M1 aktuális csatornának azt mondta az uniós parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) hétfői ülése kapcsán, hogy "magukat civilnek valló", alapvetően a bevándorlást segítő szervezetek, illetve politikusok érvelnek a magyar kormány ellen.  

Hangsúlyozta, hogy a kormány az elmúlt másfél évben következetesen képviselte álláspontját az illegális migrációval kapcsolatban. A második védelmi vonal felállítására azért van szükség, mert nullára akarják csökkenteni a migránsok számát, "tehát lehetetlenné akarjuk tenni, hogy illegálisan Európába lehessen jönni" - fűzte hozzá.

Azt is hangsúlyozta, hogy a jogszabályi szigorításokra azért van szükség, mert a bevándorlók már kiismerték a magyar, illetve az uniós migrációs rendszert és kijátsszák azt, ezért a kiskapukat be kell zárni.

A kormányszóvivő úgy fogalmazott, a miniszterelnök által javasolt intézkedések több elemét más európai országok is bevezették, vagy azt tervezik, így Magyarország példát mutatott ebből a szempontból. Hozzátette, hogy úgy látszik, a LIBE-bizottságban még mindig vannak olyanok, akik bevándorláspárti politikát támogatják.

Kijelentette, a kormány politikai konfliktusra számít a második védelmi vonal és az új jogszabályok miatt, mert az ellentétes politikai érdekeket képviselő civil szervezetek Európa megvédésével szemben fognak érvelni.

A LIBE hétfői ülésén a magyar jogállamiság helyzete az egyik téma, a magyar kormány nevében Trócsányi László igazságügyi miniszter vett részt a vitán, amelyen felszólalt több civil szervezet képviselője.

Fidesz: ügynökszervezetek "mószerolják" újra Magyarországot Brüsszelben

Az európai parlament egyik bizottsága ma az alapvető jogok magyarországi helyzetéről tart vitát, most azonban nem a baloldal áll a "vádló szerepében", hanem az Amnesty International, a Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Helsinki Bizottság - mondta el Hörcsik Richárd, országgyűlési képviselő (Fidesz).

Hörcsik Richárd továbbá kijelentette: nem igazi civilek, hanem külföldi pénzből fizetett aktivisták, akiket ügynököknek nevezett. Rámutatott: ezen szervezetek Ahmed H. elítélt terrorista ügyén keresztül mutatnák be az emberi jogok magyarországi helyzetét, aki terrorcselekmények miatt tíz évre ítélték.

Az ítélet ellen Soros György bevándorlást támogató hálózatának egyik tagszervezete tiltakozott. “Soros György határokon átnyúló birodalma elért Magyarországra is, és számos, magukat civilnek mondó szervezet kap pénzt azért, hogy százezer számra szállítsák Európába a migránsokat” – fogalmazott.



   

MTI
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
MTI Hírfelhasználó