Most Paks 2 került az ellenzéki célkeresztbe
Az Országgyűlésben hétfőn az MSZP és az LMP is kiállt a Paks 2-ről szóló népszavazás mellett. A kormány szerint arról lehet népszavazást tartani, amit a törvények lehetővé tesznek.
2017. február 28. 09:12

„Látható, hogy a miniszterelnök sarokba szorítható, nem kell ezzel 2018-ig várni” – vélekedett napirend előtti felszólalásában tegnap Tóth Bertalan. Az MSZP frakcióvezetője szerint a paksi bővítésre felvett 3000 milliárd forintos orosz hitel huszonegy évre adósítaná el az országot és kiszolgáltatná hazánkat az orosz érdekeknek, ezért szerinte népszavazással kell erről dönteni.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára úgy reagált, a baloldal kormányzati terveivel újra megroppantaná a középosztályt, megint hátba szúrná az országot, ugyanúgy, ahogy megtette ezt az olimpiai pályázattal is. Kijelentette, a kormányoldal ezt nem fogja engedni, és kettős erővel fognak küzdeni az ország további erősödéséért.
Schmuck Erzsébet LMP-s képviselő kijelentette, hogy az olimpiás népszavazási aláírásgyűjtés során azt tapasztalták, az országra kényszerített paksi beruházás legalább annyira zavarja az embereket, mint az olimpia, erről is nekik kell dönteniük.

Dömötör Csaba erre kifejtette, a paksi bővítés a rezsicsökkentés garanciája, népszavazást arról lehet tartani, amit a jogszabályok engednek és aminek kellő társadalmi támogatottsága van.

A jobbikos Lukács László György kifejtette, pártja az egészségügyre költené az olimpiai pályázat visszavonásából felszabaduló forrásokat. Erre Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára elmondta, a jobbikos politikus korábban „szívesen foglalkozott azzal, hogy cégével külföldre juttassa az orvosokat, és kicsit hasonlított ebben az SZDSZ-re, hiszen abból akart jól élni, ami a magyar egészségügynek rosszat tett, ők a privatizációval akarták ezt megtenni, önök pedig a magyar orvosok külföldre juttatásával”. Hozzátette, az olimpiai fejlesztések kollégiumi helyeket és egészségügyi beruházásokat is eredményeztek volna.

A kérdések során a jobbikos Vágó Sebestyén felszólalására Rétvári Bence kijelentette, a szociális szférában 2019-ig összesen akár 62 százalékos mértékű is lehet a béremelés nagysága. Czunyiné Bertalan Judit (Fidesz) kérdésére Fónagy János, a fejlesztési tárca parlamenti államtitkára kifejtette, a következő tanév megkezdéséig a diá­kok várhatóan 14 településen vehetnek birtokba új tornatermet, további 11 helyen pedig új tanuszodát.

A Fidesznek az antikommunizmus is politikai termék? – ezzel nyitotta az azonnali kérdések sorát a jobbikos Gyöngyösi Márton. A képviselő azt kifogásolta, hogy januárban Esztergomban a Fidesz a volt Szent Anna-temetőben felavatta a Béke angyala emlékművet, amellyel a Vörös Hadseregnek is emléket állított. Azt is mondta, a Jobbik nem tudja elfogadni a történelemhamisítást, a Vörös Hadsereg dicsőítését.

„A Fidesz következetesen antikommunista volt a tetteivel is az elmúlt harminc évben” – így reagált Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. Tisztázta, hogy a szóban forgó emlékmű alapvetően első világháborús. Az Oroszországgal való kapcsolat szerinte pragmatikus országérdek, a kormány tőlük tud a legolcsóbban gázt vásárolni, ez még nem jelent kommunista barátságot.

Ugyancsak Lázár János válaszolt Hadházy Ákos azonnali kérdésére. Az LMP-s képviselő egy hódmezővásárhelyi, közvilágítás-cserével kapcsolatos ügyletről érdeklődött, amelynek során a munkát anélkül bízták rá egy cégre, hogy attól referenciát kértek volna. Szerinte azóta romlott a világítás minősége is.

„Amennyiben ön Hódmezővásárhelyen jár, akkor kizárt dolog, hogy sötétséget tapasztalhasson, hacsak nem ön hozza azt oda” – replikázott Lázár János, aki esti, közvilágítás-ellenőrző látogatásra hívta a városba Hadházyt. Hozzátette, a projektnek köszönhetően 25 százalékkal csökkent a közvilágítás költsége, ugyanakkor negyven százalékkal nőtt a megvilágítás ereje. A referenciakérés azért maradt el, mert az országban ez volt az első ilyen típusú beruházás. Hozzátette, az ügyben még nem zárultak le a vizsgálatok, így az OLAF-é sem.

Vendéglista OLAF-ügyben – Nem veszek részt az Országgyűlés gazdasági bizottságának keddi, az OLAF-jelentést is tárgyaló ülésén – nyilatkozta a Magyar Időknek Gy. Németh Erzsébet. A Demokratikus Koalíció fővárosi képviselője korábban már leszögezte: szerinte felesleges a meghallgatása, mert nem volt városvezető, fővárosi céget sem irányított, és a nevét nem említi az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 4-es metró beruházásának visszásságait taglaló anyaga.

Horváth Csaba szocialista fővárosi képviselő megkeresésünkre úgy nyilatkozott: a múlt héten nyílt levélben fordult Bánki Erik bizottsági elnökhöz, aki ha teljesíti a feltételeit, akkor részt vesz a testület ülésén. Az MSZP-s politikus egyik feltétele az volt, hogy a bizottsági ülésen jelenjen meg Tarlós István főpolgármester is, illetve Bánki Erik kérjen tőle bocsánatot, amiért őt és pártját az OLAF-ügy érintettjének nevezte. A testület Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettest is meghallgatná.

A Fidesz közleményt adott ki a gazdasági bizottság mai ülése kapcsán. A legnagyobb kormánypárt bízik benne, hogy elmennek a meghívottak a 4-es metró beruházása ügyében tartandó meghallgatásra, és segítik a hatóságok munkáját „minden idők legnagyobb korrupciós botrányában”.

Már bontják az olimpiai hirdetéseket

Az LMP szerint parlamenti vizsgálóbizottság előtt kellene elszámolnia a kormánynak, hogy mennyit költött eddig a meghiúsult budapesti olimpiai pályázatra. Ikotity István országgyűlési képviselő tegnapi, budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a nevetségesség határát súrolná, ha a kormány számoltatná el „saját magát”. Az LMP politikusa hozzátette: a vizsgálóbizottság felállításának kezdeményezéséhez pártja hamarosan összegyűjti a szükséges negyven képviselői támogatást.

A jobbikos Dúró Dóra sajtótájékoztatóján arról beszélt: az oktatás terén lehetne felhasználni az olimpiá­ra szánt összeget. Példaként említette a tanulmányi ösztöndíjak rendezését. Emellett óriási szükség volna a kollégiumi férőhelyek bővítésére is – mondta, hozzátéve: jelenleg a fővárosban mintegy 4000 hely hiányzik. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára az olimpiai ellenzéki felvetésekkel kapcsolatban rámutatott arra: az olimpiai fejlesztések kollégiu­mi helyeket vagy egészségügyi beruházásokat is eredményeztek volna.

A politikai nyilatkozatokkal egy időben a reklámcégek megkezdték a Budapest 2024-et népszerűsítő óriásplakátok eltávolítását. Ezzel párhuzamosan a nagyobb fővárosi bevásárlóközpontok üvegfelületein lévő reklámok is folyamatosan tűnnek el.

A Momentum Mozgalom által az olimpiai pályázat visszavonásáról szóló népszavazás kiírása kapcsán összegyűjtött aláírások ellenőrzése is folytatódott. Az ívek valamivel több mint negyedét ellenőrizte eddig a Fővárosi Választási Iroda. Az elmúlt hét végéig 73 500 aláírást hitelesítettek. Az érvénytelen szavazatok aránya jelenleg 12 százalékon áll – mondta az Inforádiónak Megyesné Hermann Judit. A Fővárosi Választási Iroda helyettes vezetője, a hivatal aljegyzője szerint várhatóan a jövő hét közepén már a Fővárosi Választási Bizottság elé kerülhet az ellenőrzés eredménye.

magyaridok.hu
MTI Hírfelhasználó