Áder: becsüljük hát az ősz bárdok énekét
Áder János szerint Arany János alakja azt üzeni az utókor számára, hogy a méltósággal, szerényen végzett munka is ér annyit, mint a zajos siker. A köztársasági elnök Arany János szülővárosában, Nagyszalontán nyitotta meg csütörtökön, a költő születése 200. évfordulóján az Arany-emlékév rendezvénysorozatát.
2017. március 2. 11:30

Megállapította: Arany János szobra a budapesti Nemzeti Múzeum előtt mintha azt üzenné: "az is részese lehet a heroikus küzdelmeknek, aki nem harcol az első sorban, csak ír - de maradandót. Hogy nemcsak karddal és harci kürttel lehet nemzetet szeretni, óvni és menteni, hanem szent aggodalommal is. Hogy a méltósággal, szerényen végzett munka ér annyit, mint a zajos siker: becsüljük hát az ősz bárdok énekét. Mintha azt üzenné, hogy végzetesen elveszítünk valamit, ha már a tőmondatainkat is szilánkosra törjük" - fogalmazott a köztársasági elnök.

Úgy vélte, érdemes közelebb lépni a Múzeum körúti szoborhoz és időt szánni a tanulmányozására.

"Mert közös jövőnk, a haza sorsa bizony nemcsak az anyagi jóléten, a gazdasági fejlődésen, a nemzeti összterméken vagy látványos sikereinken múlik. Hanem azon is, hogy megbecsüljük-e nagyjaink teljesítményét, emlékezünk-e rájuk és tanulunk-e tőlük? Megfogadjuk Arany János intését, hogy a +Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben, Ember lenni mindég, minden körülményben+? Használjuk-e anyanyelvünk árnyalatait, gazdag szókincsét?" - mondta a nagyszalontai városháza nagytermében tartott rendezvényen Áder János.

Beszédében felidézte: amikor Arany Jánost 1867-ben felterjesztették a Szent István Rendre, nemcsak ő maga tiltakozott az uralkodó döntése ellen, de egy főrend is panaszt tett Andrássy Gyula miniszterelnöknél, mondván, ez a jeles kitüntetés addig csak igen magas rangúaknak járt. "Az anekdota szerint Andrássy egy kérdéssel válaszolt: +Meg tudná mondani Excellenciád, ki volt Raffaello korában a külügyminiszter?+"

Áder János úgy vélte, evilági halhatatlanságra csak alkotó ember képes. Olyan, aki műveiben, halála után is velünk marad, mert maradandót hozott létre. Megemlítette: Arany János olyan korban élt, amikor Magyarországon összesűrűsödött a történelmi idő, amikor "bátor hangjukat hallató, újító szellemű, áldozatra képes hazafiak döntöttek úgy, hogy kezükbe veszik a haza sorsát".

Megjegyezte: a költő kerülte a nyilvánosságot, óvatos aggodalommal tekintett a kéretlen népszerűségre, "alkotó életével, visszahúzódó alkatával azonban mégis részesévé vált a 19. század legnagyobb vállalkozásának: a magyar nemzet újraalapításának". Hozzátette, ez az új haza éppúgy épült Arany János költészetéből, mint a szabadság, a közteherviselés eszményéből vagy az iparosodás, a tulajdon, a fejlődés mindennapi valóságából.

Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspöke, az emlékév egyházi fővédnöke Arany János szavaival kérte, hogy "reménnyé váljon az emlékezet". Úgy vélte, az Arany János lelkületét hordozó emberekre van szükség, és akkor nem kell félni a holnaptól, és a holnaputántól.

"Reményünk van, mert reménytelenek voltunk sokáig. Ehhez olyan emberek kellenek, akik hiszünk a feltámadásban. Krisztus feltámadásában és a magyar nemzet feltámadásában" - fogalmazott Csűry István püspök.

Török Ádám, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára azt a 12 évet idézte fel, amikor Arany János látta el az akadémia főtitkári tisztségét. Elmondta: fontos érdemei voltak abban, hogy az akadémia a magyar tudomány szervezőjévé vált.

Az akadémia nagyszalontai kihelyezett ülése programjában többek között az Arany-ősök nagyszalontai letelepedéséről, az Arany János-arcképek ikonográfiájáról, a költő kiadatlan jegyzeteiről szerepelnek tudományos előadások.

 

Még mindig komoly feladat Arany János munkájának kutatása

Arany János munkájának kutatása még mindig komoly feladat, műveinek digitalizációja jelenleg is zajlik a Magyar Tudományos Akadémia koordinációjával, a Széchenyi Könyvtár közreműködésével - mondta el Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, az Arany János Emlékbizottság titkára csütörtökön az M1 aktuális csatorna műsorán az Arany János emlékév megnyitásával kapcsolatban.

Mint elmondta, az Arany János születésének 200. évfordulóját ünneplő eseménysorozat segíthet átvezetni a bölcsészetet, az Arany-kultuszt a 21. századba.

"Arany János titokzatos, szemérmes ember volt, aki a különböző irodalmi figurákon, például Bolond Istókon, egy walesi bárdon, vagy akár Toldi Miklóson keresztül beszélt saját személyiségéről. Kutatása még mindig komoly feladat, művei digitalizációja jelenleg is zajlik a Magyar Tudományos Akadémia koordinációjával, a Széchényi Könyvtár közreműködésével" - fejtette ki Prőhle Gergely.

A Petőfi Irodalmi Múzeumban Önarckép álarcokban címmel nagy, komoly technikai apparátust felvonultató, látványos kiállítás mutatja be ezt a sokrétű személyiséget. Az emlékévben a múzeum megpróbálja azt a sokféleséget bemutatni, ami Arany János által az irodalmi művekben megnyilvánul, és hatására a társművészetekben, illetve az irodalomtudományban megjelenik.

Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából hivatalosan csütörtökön vette kezdetét az emlékév. Országszerte és a határon túl is számos programot rendeznek, Nagyszalontán Áder János köztársasági elnök jelenlétében ünneplik Arany János születésének kétszázadik évfordulóját. A Nemzeti Színházban és az Erkel Színházban is megemlékezéseket tartanak, amelyekről a közmédia egész napos Arany 200 című műsorfolyamban számol be.

Az M1 aktuális csatorna folyamatos bejelentkezésekkel kíséri az eseményeket, a Bartók Rádió Arany Jánoshoz kötődő műsorokat sugároz, és a Kossuth is követi a nap eseményeit. A Duna, a Duna World és az M5 csatornák műsorai kiemelten foglalkoznak a jeles évfordulóval, és az esti filmek is Arany Jánoshoz kapcsolódnak.

 

   

MTI
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
  • Orbán Viktor: Meghosszabbítjuk a kijárási korlátozást
    A miniszterelnök a koronavírus-járvány elleni védekezés jegyében korábban március 28-ai hatállyal rendelt el kijárási korlátozást, április 11-ig. Orbán Viktor a Facebook-oldalán közzétett videójában bejelentette, hogy ezt a korlátozást meghosszabbítják határozatlan ideig, de hetente döntenek ennek a felülvizsgálatáról.
  • Püspöki üzenetek nagycsütörtökre
    Több magyarországi főpásztor is úgy határozott, hogy külön, nagycsütörtökre szóló üzenettel is segíti egyházmegyéje híveit, hogy a szent három napban annak ellenére jól fel tudjanak készülni a húsvét ünnepére, hogy a plébánia közösségében nem, kizárólag a saját szűk családjuk körében tehetik ezt.
  • Több mint 100 fertőzött és öt halott egy fővárosi idősotthonban
    Immár több mint százan megfertőződtek és öten meghaltak a fővárosi önkormányzat Pesti úti idősotthonában - jelentette be az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs online sajtótájékoztatóján csütörtökön.
MTI Hírfelhasználó