Végre mérséklődik az egészségügyi migráció
Korai még trendfordulóról beszélni, de tény: érezhetően mérséklődött az egészségügyiek elvándorlása. Még mindig sokan mennek azonban külföldre az orvosok, ápolók közül.
2017. március 3. 12:00

Az egészségügyi dolgozók migrációja nem magyar, sőt nem is kelet-közép-európai jelenség, még az olyan gazdag országokat is sújtja, mint Nagy-Britannia, ahonnan a még magasabb jövedelemért az Egyesült Államokba, vagy Ausztráliába mennek dolgozni az orvosok, ápolók. Csakhogy míg a szigetországba az egészségügyi munkaerő is folyamatosan áramlik a szegényebb régiókból, addig hazánkból – és a térség országaiból – az utóbbi évtizedben nagyságrendekkel több orvos és ápoló távozott, mint amennyi érkezett.

Most először azonban Magyarországon megtörni látszik a korábbi trend, és immár elmondható, hogy az utóbbi egy, illetve két évben mérséklődött azoknak az egészségügyieknek a száma, akik másutt látják biztosítottnak a megélhetésüket. Orvosból, ápolóból és gyógyszerészből 2015-ben, illetve 2016-ban kevesebben kérték ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges úgynevezett jó hírnév igazolást, mint a megelőző esztendőben, csak a fogorvosoknál nem tört meg a lendület – derül ki az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) legfrissebb adataiból.

Eszerint 2016-ban 823 orvos, 631 szakdolgozó, 258 fogorvos és 54 gyógyszerész tervezett külföldi munkavállalást, azt azonban nem tudni, hogy közülük ténylegesen mennyien távoztak. A képet tovább árnyalja, hogy az orvosok közül csak 615 volt magyar állampolgár, de az is, hogy a legtöbben még mindig a fiatalok, illetve a 40 év alattiak közül távoznak.

Az előbbiek esetében érthető, hogy külföldön is szeretnének tapasztalatot szerezni, a már szakvizsgázott és valamelyest tapasztalt, de még terhelhető középgeneráció tagjainak elvándorlása azonban továbbra is megoldatlan problémája az egészségügynek. A szakdolgozóknál hasonló a helyzet, közülük is sajnálatos módon többségében a már komoly tapasztalattal rendelkező korosztályok tagjai vállalnak munkát külföldön.

Mindezekkel együtt, az adatok alapján talán ki lehet jelenteni, hogy a kormány erőfeszítései – a több évre szóló bérmegállapodás és az ösztöndíjprogramok – ha meg nem is állították, de legalább meg tudták törni azt a hosszú évek óta tartó tendenciát, ami az egészségügyi migrációt eddig jellemezte. Ez pedig érdemi előrelépés, különösen, ha azt nézzük, hogy 2005 óta csak az orvosok és az ápolók közül mintegy 17 ezren vállaltak munkát külföldön, és öt éve is még több mint kétezren, míg tavaly már „csak” 1400-an.

Sok fiatal orvos kap ösztöndíjat

Majdnem kilencszázan nyertek a fiatal doktorok itthon tartását célzó, most zárult rezidensi ösztöndíjpályázatokon. Az érintett szakorvosjelöltek havi nettó 100–200 ezer forintot kapnak a képzés ideje alatt, vállalva, hogy a folyósítás idején, majd a szakvizsgát letéve az ösztöndíjas időszakkal megegyező ideig Magyarországon, állami intézménynél dolgoznak, és nem fogadnak el hálapénzt.

A 2011 óta létező Markusovszky-ösztöndíjprogram mellett van már ösztöndíj a kórházi-klinikai szakgyógyszerészjelöltek, a leendő házi gyermekorvosok és a sürgősségi szakorvosok számára, sőt egy úgynevezett hiányszakmás ösztöndíj is. A tervek szerint pedig hasonló feltételekkel a fogorvosok számára is meghirdetnek állami ösztöndíjat.

magyaridok.hu
  • Jó ötlet a fiatalok adómentessége
    A mostani modellben egy 25 éves pályakezdő már jó eséllyel szerez annyi tapasztalatot és/vagy végzettséget, hogy jövedelme növekedésével kompenzálja a megszűnő adókedvezményt. Mások a családalapítás optimális idejében az szja-kedvezményt felcserélik a családi adókedvezménnyel. A patrióta gazdaságpolitika most is az emberek élethelyzetéhez igazított megoldásokat kínál.
  • Minél több vakcinának kell lennie Magyarországon
    Emberéletek múlnak a vakcinán, és minden élet számít, ezért fontos, hogy minél több vakcina legyen Magyarországon - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken.
  • Agrárium: 1457 vállalkozás kapott támogatást
    Az Agrárminisztérium által életre hívott Nemzeti élelmiszergazdasági válságkezelő programban 1457 vállalkozás kapott támogatást 6,8 milliárd forint értékben - mondta Nagy István agrárminiszter pénteken a Győr-Moson-Sopron megyei Lipóton.
MTI Hírfelhasználó