Alkotmánybíróság: hegyen völgyön át!
Dübörögnek a vélt vagy valós felháborodást ecsetelő alkotmányjogi panaszok, hengerelnek a bírósági döntések ellen lázadó indítványok.
2017. március 5. 09:24

Tucatjával zörgetnek ajtójukon a soron kívül mérlegelendő  vélt vagy valós felháborodást ecsetelő új alkotmányjogi panaszok, miközben a „hagyományos” sérelmek sem fogyatkoznak.

Íme a legközelebbi hét elején tárgyalandó indítványok.

 

Az Alkotmánybíróság  március 7-i teljes ülésének tárgyalandó témái.

Emberölés bűntette.

A Kúria Bhar.I.1320/2015/47. számú végzés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozót emberölés bűntettében, rablás bűntettében, lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntettében, haditechnikai termékkel visszaélés bűntettében halmazati büntetésül, mint bűnszervezetben elkövetőt, feltételesen sem szabadon bocsáthatóan, életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték.

Az indítványozó álláspontja szerint a támadott ítélet sérti a tisztességes eljáráshoz és a hatékony jogorvoslathoz való jogát, mert az eljárt bíróság nem biztosított számára elegendő időt a felkészüléshez, és nem kapta meg az összes iratot, amit kért, továbbá a bíróság az iratismertetési kérelmét elutasította.
Az indítványozó álláspontja szerint sérti a tisztességes eljáráshoz való jogát, hogy a tárgyi DNS mintavétel ténye, illetve módja ellen nem tudott jogorvoslattal élni, továbbá az a körülmény is, hogy az ügyben a nyomozás lezárásáig nem készült el a tárgyi szakértői vélemény.
Az indítványozó álláspontja szerint sérült a tisztességes eljáráshoz való joga, mert a bíróság ügyészi indítvány hiányában intézkedett a tárgyi titkos információgyűjtésről.
Az indítványozó álláspontja szerint sérült a tisztességes eljáráshoz és a védelemhez való joga, mivel az őt érintő cselekmények (szemle, bizonyítási kísérlet) során nem lehetett jelen és ezzel összefüggésben észrevételezési, illetve indítványtételi jogát nem gyakorolhatta.
Az indítványozó álláspontja szerint azzal, hogy az eljárt bíróság a védője által benyújtott írásbeli perbeszédet nem bírálta el érdemben, megsértette a jogorvoslathoz való jogát.

Az indítványozó álláspontja szerint esetében megvalósult az ügy észszerű határidőn belül történő elbírásának sérelme, mivel hat és fél évig volt előzetes letartóztatásban, továbbá közel egy évig tartott az elsőfokú bírósági ítélet írásba foglalása, illetve a másod- és harmadfokú tárgyalás között közel egy év telt el.
Az indítványozó álláspontja szerint sérti a jogorvoslathoz való jogát, hogy a Kúria a támadott végzésében - a vonatkozó jogszabályi rendelkezés ellenére - kizárta, hogy a végzés ellen felülvizsgálati kérelmet nyújthasson be.

Az indítványozó embertelen és megalázó büntetésnek tartja, hogy az eljárt bíróságok tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték.(2016.indítvány.pdf.)
 

Szabadságvesztésre átváltoztatott pénzbüntetés végrehajtásának elévülése.

A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 292-293. §-ai alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az indítványozó bíróálláspontja szerint az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság követelményét sérti, hogy a Bv. tv. 292-293. §-aiban lévő - a pénzbüntetés végrehajtására vonatkozó - szabályozás nem rendelkezik arról, hogy a szabadságvesztésre átváltoztatott pénzbüntetés vagy annak hátralevő része nem hajtható végre, ha az átváltoztatást követően az elítélt egy pontosan meghatározott időtartamot, vagy azt meghaladó időt töltött szabadságvesztésben vagy előzetes letartóztatásban.. (Indítvány: anonim.pdf.)
 

Adószám törlése, vezető tisztségviseléstől eltiltás.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvény 146. § (2) bekezdés második fordulata alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó korábban olyan gazdasági társaság tagja volt, amelynek adószámát adótartozás miatt felfüggesztették, így az illetékes adóhatóság felhívta az indítványozót, hogy egy másik gazdasági társaságban lévő ügyvezetői tisztségét szüntesse meg. Az eltiltás alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezés - a támadott 146. § (2) bekezdése alapján - 2016. január 1-jén lépett hatályba.

Az indítványozó álláspontja szerint a hivatkozott törvényt hatályba léptető rendelkezés figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a jogszabály hatálybalépését megelőző időben bekövetkezett események jogi megítélését a jogalanyokra nézve hátrányosan megváltoztatja, ezért a hivatkozott jogszabályt hatályba léptető 146. § (2) bekezdése a visszaható jogalkotás tilalmába és a XXVIII. cikk (4) bekezdésébe ütközik. (Indítvány:anonimizált.pdf.)
 

Csatornabírság.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.32.574/2015/17. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó előadja: 2012. évben a Fővárosi Csatornázási Művek szennyvízmérést végzett az általa képviselt társaság székhelyén. A mérések eredményeit 2013-ban átvette a társaság. Az elsőfokú közigazgatási hatóság több mint két évvel a mérést követően csatornabírságot szabott ki a társaságra. A másodfokú hatóság a döntést helybenhagyta. A bíróság a keresetet elutasította.
Az indítványozó álláspontja szerint a késedelmes bírságkiszabás sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerinti jogállamiság elvét, a XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jog elvét, mivel a sérelmezett döntés azt eredményezi, hogy az állam a jogvesztés kimondásának hiányában bármilyen határidőt következmények nélkül megsérthet. (2016_ind._kieg.pdf.)

Határozat kézbesítése.

A választási eljárásról szóló 2013 évi XXXVI. törvény 232. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az ügy bírósági tárgyalása során felmerült a mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség megállapításának szükségessége. Tekintettel azonban az ügy összetettségére, az előadó alkotmánybíró ezt a kérdést elkülönítetten fogja tárgyalni.
Lényege a következő: a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXI. törvény 232. § (1) bekezdése szerint a fellebbezési eljárás során hozott határozatot a másodfokon eljárt választási bizottság közli a fellebbezővel és azokkal, akikkel az elsőfokú határozatot közölték. A választási eljárásról szóló törvény azonban nem rendelkezik arról, hogy milyen módon kell kézbesíteni az eljárás során hozott határozatot azokkal a felekkel, akikre a döntés rendelkezést tartalmaz, de az ügyben félként nem vettek részt.(Anonim.pdf.)
 

Nyilvánosság kizárása.

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 5. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az eljáró bíró személyállapotra vonatkozó perekben jár el. A folyamatban lévő ügyben elrendelte a tárgyalásról a nyilvánosság kizárását. Álláspontja szerint a személyállapotra vonatkozó perekben az ügyfelek személyes adatainak, magán- és családi életének védelméhez fűződő magánérdekeit és a bírósági tárgyalások, ítéletek, végzések kihirdetésének nyilvánossághoz fűződő közérdeket kell figyelembe venni, abból a szempontból, hogy melyik korlátozható az elérni kívánt céllal arányosan, ugyanis a személyállapot perekben a határozatok (ítéletek és végzések) nyilvános kihirdetésével az ügyfelek magán és családi életének tiszteletben tartásához, és a személyes adatai védelméhez fűződő jogai sérülnek.

Az eljáró bíró álláspontja szerint a támadott jogszabályi rendelkezés nemcsak az Alaptörvénybe, hanem az Emberi Jogok Európai Egyezményébe is ütközik, így kéri a jogszabályi rendelkezés nemzetközi szerződésbe való ütközésének kimondását is. (Indítvány anonim.pdf.)

Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának  döntésre váró témái.

Települési adó, önkormányzati rendelet szövegrészének megsemmisítése.

A Kúria Köf.5068/2015/4. számú határozat elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó előadta: Mikepércs Községi Önkormányzat képviselő-testülete elfogadta a települési adóról szóló 15/2014. (XI. 28.) számú önkormányzati rendeletét. A rendelet a települési adó tárgyaként a település közigazgatási területén található termőföldeket határozta meg, a települési adó alanyaiként azon természetes személyeket jelölte meg, akik a naptári év első napján az adó tárgyaként meghatározott termőföld vonatkozásában az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként vannak bejegyezve.
Az Alapvető Jogok Biztosa indítványára a Kúria helyi önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárás keretében vizsgálat alá vonta a rendeletet. A panasszal érintett határozatában a Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy a rendelet törvényellenes, ezért 2016. december 31. napi hatállyal megsemmisítette. A Kúria a döntés elleni jogorvoslatot kizárta.
Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria kiterjesztő jogértelmezésével megsértette az Alaptörvény 28. cikkét, döntése sérti az Alaptörvény R) cikk (3) bekezdésében megjelölt történeti alkotmány vívmányait is. Az önkormányzati rendelet megalapozatlan indokokon alapuló megsemmisítésével a Kúria korlátozta az önkormányzat Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, illetve a 32. cikk (29 bekezdésében foglalt rendeletalkotási jogosultságát, döntése ezért alaptörvény-ellenes. (2016.ind.kieg.pdf.)
 

Végelszámolási eljárás.

A Fővárosi Törvényszék 1.Kpkf.670.385/2015/3. számú végzés elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozók előadják, hogy egy pénzügyi intézményben vezető tisztségviselők, illetve felügyelő bizottsági tagok voltak és egyben részjegy tulajdonosok. A pénzügyi intézmény végelszámolásra került, és a végelszámoló tájékoztatása alapján a Magyar Nemzeti Bank az intézmény felszámolásának kezdeményezéséről döntött. Az MNB határozat alapján a bíróság elrendelte a pénzügyi intézmény felszámolását. Az indítványozók a felszámolás elrendelése ellen fellebbezéssel éltek, de a fellebbezést az első és másodfokú bíróság a sérelmezett döntésekben idézés kibocsátása nélkül elutasította a kereshetőségi jog hiánya miatt.
Az indítványozók álláspontja szerint a bíróság döntése sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való jogát, a XIII. cikk (1) bekezdése szerinti tulajdonhoz való jogát, és a 28. cikket is. (2016.ind.kieg.pdf.)
 

Felszámolási eljárás.

A Fővárosi Ítélőtábla 30.Fpkf.44.074/2015/4. számú végzés elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozók által sérelmezett végzés elutasította az indítványozók fellebbezését, mint nem jogosulttól származót, mivel ilyen kérelmet csak a vitában érdekelt fél terjeszthet elő. (2016.ind.kieg.pdf.)
 

Fegyverek egyenlősége, védekezéshez való jog.

A Budapest Környéki Törvényszék 3.Pf.20.601/2015/4. számú ítélet elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó - perbeli alperes - és a perbeli felperes között ingóság kiadása iránti per volt folyamatban, amelynek során az elsőfokú bíróság meghatározott összeg kifizetésére kötelezte az indítványozót. Az indítványozó a döntés ellen fellebbezett, azonban a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. 
A támadott döntések az indítványozó álláspontja szerint sértik a tisztességes eljáráshoz való jogát, valamint a védekezéshez és a jogorvoslathoz való jogát is, mivel olyan hatósági határozaton alapulnak amelyben az indítványozót nem vonták be, eljárási jogait nem biztosították. (2016.ind.kieg.anonimizált.pdf.)
 

Nullum crimen sine lege.

A Kúria Bfv.I.512/2015/6. számú ítélet elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó állítja: az ügyészség olyan bűncselekmény elkövetésével vádolta meg, amely a gyanúsítás közlésekor még nem szerepelt a hatályos Btk.-ban és az eljárt bíróságok - a vádmódosítást követően - olyan bűncselekmény elkövetése miatt marasztalták el, amely az elkövetés idején nem szerepelt az akkor hatályos büntető törvénykönyvben, ezért a támadott határozatok sértik a tisztességes eljáráshoz való jogát, valamint az Alaptörvény Q) cikk (3) bekezdésében foglaltakat, továbbá ellentétesek a jogbiztonság követelményével.
Az indítványozó szerint sérti a tisztességes eljáráshoz való jogát az is, hogy a nyomozati szakban tett tanúvallomását a meggyanúsítását követően felhasználták ellene, továbbá az a körülmény is, hogy az eljárt bíróságok kizárólag a rá nézve terhelő tartalmú tanúvallomásokat értékelték döntésük meghozatala során.(2016.indítvány.pdf.)
 

Zálogtárgyon bekövetkező tulajdonosváltás, jogutódlás.

A Győri Törvényszék 1.Pkf.50.430/2015/2. számú végzés elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó szerint az eljárt bíróság egyrészt úgy foglalt állást, hogy a zálogtárgyon bekövetkező tulajdonosváltás nem tekinthető jogutódlásnak, másrészt rámutatott, hogy a végrehajtás elrendelésének kizárólag a végrehajtás alapjául szolgáló közokiratban feltüntettet adóssal, vagy jogutódjával szemben van helye, a zálogtárgy új tulajdonosa azonban nem tekinthető az előző tulajdonos jogutódjának.
Az indítványozó állítja: e jogértelmezés következtében a zálogjog érvényesítése esetén jogutódlás megállapításának nincs helye, így a zálogtárgy új tulajdonosa ellen csak külön per eredményeként lehet a végrehajtást elrendelni. Az indítványozó szerint a támadott határozatok a fentiek okán sértik a tulajdonhoz való jogát. (2016.indítvány.pdf.)
 

Versenyhivatali tájékoztatás.

A Kúria Kfv.II.37.114/2016/2. számú végzés elleni alkotmányjogi panasz  befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó előadta, hogy tájékoztatás iránti kérelmet nyújtott be a Gazdasági Versenyhivatalhoz, amely arról tájékoztatta, hogy a kéréseit visszaélésszerűnek minősíti és nem teljesíti. Az indítványozó a bírósághoz fordult és eljárási cselekmény lefolytatására kötelezés iránti kérelmet terjesztett elő. A bíróság a kérelmet bírósági felülvizsgálati kérelemnek minősítette és érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasította.
Az indítványozó álláspontja szerint a sérelmezett bírósági döntések sértik az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes hatósági eljáráshoz való jogát, a XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát és a XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való jogát. (2016.ind.kieg.pdf.)
 

Vizsgálata. Ingatlan-nyilvántartás, közigazgatási határozat felülvizsgálata.

A Miskolci Törvényszék 1.Kf.27.001/2016/3. számú ítélet elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó gazdasági társaság - perbeli felperes - alapításakor az apportlistán különböző ingatlanok tulajdonjoga és használati joga szerepelt. Az illetékes kormányhivatal határozatában törölte az indítványozó javára apportált és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett használati jogot, valamint néhány ingatlan vonatkozásában az indítványozó haszonélvezeti jogát. Az indítványozó keresetében kérte a bíróságot, hogy a hatósági határozatot helyezze hatályon kívül és az ingatlan-nyilvántartásban fennállt jogát állítsa helyre. Keresetét a bíróság elutasította. Az indítványozó fellebbezett a döntés ellen, azonban a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság döntését - a per főtárgya tekintetében - helybenhagyta.

Az indítványozó álláspontja szerint a támadott döntések sértik a jogállamiság elvét, az emberi méltósághoz való jogot, a tulajdonhoz való jogot és a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot..(Indítvány:anonimizált.pdf.)

Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának döntésre. váró témái.

Egészségkárosodás értékelése.

A komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet egyes rendelkezései elleni bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az indítványozó kifejti, hogy a NEFMI rendelet az egészségkárosodás értékelése során nem pusztán a szakértő által vizsgálható, különös szakértelmet igénylő szempontokat határozza meg, de egyben azok automatikus jogi értékelését is elvégzi azzal, hogy - az egyedi körülmények mérlegelését nem tűrő - súlyszámokat rendel az egyes, egészségügyi szakértelemmel megítélhető körülmények fennállásához. Kifejti továbbá, hogy a NEFMI rendelet a közigazgatási hatóság és a bíróság helyett lényegében a szakértőre telepíti a jogalkalmazás feladatát, mivel a jogalkotó elmulasztotta a kötött bizonyítás alóli ésszerű kivételek meghatározását.
Az indítványozó álláspontja szerint a sérelmezett rendelkezések sértik az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését, XXIV. cikk (1) bekezdését, a XXVIII. cikk (1) bekezdését, XII. cikk (2) bekezdését, XV. cikk (1), (4)-(5) bekezdéseit, XIX. cikk (1) bekezdés második mondatát, és az L) cikk (1) bekezdését. (Indítvány:anonim.pdf.)
 

Személyazonosító igazolvány.

A személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról szóló 168/1999. (XI. 24.) Korm. rendelet 10. § d) pontja elleni bírói kezdeményezés vizsgálata. 

Az indítványozó szerint azzal, hogy a perbeli felperes nyilvántartási jogcíme - erre vonatkozó kifejezett kérelme hiányában - bevándorolt külföldiről szabad mozgás és tartózkodás jogára változott, megfosztották attól a jogától, hogy személyazonosságát igazolni tudja. Álláspontja szerint a támadott jogszabályi rendelkezés vonatkozó előírása következtében ugyanis megszűnik az állandó személyazonosító igazolványra jogosultság, ha a bevándorolt, letelepedett jogállású polgár megszerzi a szabad mozgás és tartózkodás jogát mindaddig, amíg a joga fennáll. 
Az indítványozó álláspontja szerint a támadott jogszabályi rendelkezés következtében a perbeli felperes már nem jogosult személyazonosító igazolványra, ugyanakkor állandó tartózkodási kártyája csak érvényes úti okmánnyal, vagy személyazonosító igazolvánnyal együtt érvényes. A perbeli felperes nem tud új úti okmányt beszerezni az állampolgársága szerinti országtól, személyazonosító igazolványt pedig a megváltozott szabályozás miatt már nem állítanak ki a részére, jelenleg - bár törvényes jogcímen tartózkodik Magyarországon - ezt igazolni nem tudja, mivel állandó tartózkodási kártyája személyazonosításra szolgáló igazolvány nélkül nem érvényes, és el sem hagyhatja az országot.
Az indítványozó állítja: a támadott jogszabályi rendelkezés a fentiek okán sérti a perbeli felperes emberi méltóságát - ezen belül az identitáshoz való jogát -, az információs önrendelkezéshez való jogát, a tisztességes eljáráshoz való jogát, továbbá a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát. (Indítvány.pdf.)
 

Védjegybitorlás.

A  Kúria Pfv.IV.21.409/2015/5. számú ítélet, valamint a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.21.151/2014/4. számú ítélet ellen előterjesztett alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó magánszemély 1999-ben kezdett foglalkozni Miskolc idegenforgalmának fellendítését elősegítő rendezvény szervezésével. 2000-től minden évben megrendezte a kocsonyafesztivált. Az indítványozó gazdasági társaság tulajdonát képezi a Miskolc Téli Kocsonyafesztivál ábrás védjegy. 2014-től azonban az önkormányzat egy másik gazdasági társasággal rendezte meg a kocsonyafesztiválokat, amely során a kocsonyafesztivál és kocsonyafarsang kifejezést felváltva használták. Védjegybitorlás miatt az indítványozók keresetet nyújtottak be, melyet a Fővárosi Törvényszék elutasított, a Fővárosi Ítélőtábla pedig helybenhagyott. A Kúria a felülvizsgálat folytán a jogerős határozatot hatályában fenntartotta. 
Az indítványozók álláspontja szerint a határozatok megsértették az Alaptörvény XIII. cikkének (1)-(2) bekezdésébe foglalt tulajdonhoz való alapjogukat, mert a védjegy melyet felhasznált az alperes vagyoni értékű jognak számít, azt kisajátítani csak kártalanítás mellett lehet. Sérült továbbá a XV. cikk (1) bekezdésébe foglalt törvény előtti egyenlőséghez való alapjoguk, mert tulajdonosként mindenki egyenlő a törvény előtt, azonban az ítéletek többletjogot biztosítottak az önkormányzatnak, ugyanis nem közhatalmi jogkörben járt el az önkormányzat a kocsonyafesztivál megszervezésekor, hanem a tulajdonában álló gazdasági társaság rendezte meg a farsangot. Sérült a XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes eljáráshoz való joguk is, mert nem felelnek meg a pártatlanság követelményének a határozatok, ugyanis az önkormányzattal szemben részrehajlók. (Indítvány.pdf.)
 

Erdővédelmi bírság.

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 108. § (2) bekezdése, valamint a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.K.27.484/2015/16. számú ítélet elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó szerint a támadott jogszabályi rendelkezés sérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, illetve a jogorvoslathoz való jogát, mivel arra ad lehetőséget, hogy az arra nem jogosultak által megbízott fakitermelőket az eljáró bíróság és hatóság - tényleges mérlegelés és kimentési lehetőség nélkül - közigazgatási bírsággal sújtsa, míg a tulajdon-nyilvántartásba bejegyzett megbízók által megbízott fakitermelők mentesülhetnek a felelősség alól.
Az indítványozó állítja: a támadott bírói döntés azért sérti az alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jogát, mert az eljáró bíróság nem tett eleget indokolási kötelezettségének, valamint a felperesi érvek mérlegelését mellőzve nem pártatlanul járt el. A bíróság döntése azért is sérti a tisztességes eljáráshoz való jogát, mert nem a tényállásnak és az Alaptörvénynek megfelelően értékelte az ésszerű határidők hatóságok általi jelentős túllépését. Kifejti továbbá: sérült a XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való joga, mert a bíróság indokolás nélkül, külön fellebbezéssel nem támadható végzéssel elutasította a per során az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezésére irányuló felperesi indítványt is..(Indítvány:anonim.pdf.)
 

Tárgyalás tartásának elmaradása.

A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.VI.21.031/2016/2. számú közbenső ítéletével szemben előterjesztett alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó álláspontja szerint a támadott bírói döntés azért sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében biztosított a tisztességes eljáráshoz való jogát, mert a Kúria a peres feleknek küldött korábbi saját határozatával ellentétesen nem tűzött ki tárgyalást a tárgyi ügyben, továbbá erről a körülményről nem értesítette előzetesen az indítványozót és nem hívta fel nyilatkozattételre abban a körben, hogy kéri-e tárgyalás tartását. (Indítvány:anonim.pdf.)

Bartha Szabó József
megmondó
Jó lenne, ha az általános művelődési környezet emelkedne olyan nívóra, hogy flaszterparaszt és közokirat-hamisító még pártszékház portása se lehessen.
  • Medgyessy is, Gyurcsány is mulasztott
    „Gyurcsány Ferenc akkor is, és most is hivatalos személynek számít, márpedig hivatalos személyeknek kötelessége a tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni.”
  • Harcoljunk a hazánkért
    Magyarországot az egykori tűzzel-vassal való támadások után sokkal veszélyesebb fegyverrel: az aljassággal támadják hosszú ideje.
  • Storcknak mennie kell
    Egy órán át emberhátrányban játszottak, és a világklasszist sorában tudó Portugáliának csak egy gólt sikerült szereznie ellenünk.
  • Demokratikus pontok a Vérszerződésben
    A második, a harmadik és az ötödik pont egyértelműen demokratikus elv, az első és a negyedik inkább a rend fenntartására tett eskü.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI