Kodályra emlékeztek az Operaházban
Kodály Zoltán Missa brevisének előadásával kezdődött a Magyar Állami Operaház március 6-i jubileumi megemlékezése, a zeneszerző, zenetudós és népzenekutató halálának 50. évfordulóján.
2017. március 6. 13:35

A Kodály Rorate című rendezvényen a Magyar Állami Operaház énekkara közreműködésével, valamint Hoppál Péter karnagy, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára vezényletével megrendezett koncertet az Operaház aulájában tartották meg.

Az 1945-ös budapesti ostromot követően, az épület pincéjéből feljövő művészekből alakult kamarakórus a szerzővel közösen adta elő itt a művet, ami így a főváros háború utáni első hangversenye is volt egyben - mondta el Ókovács Szilveszter, a dalszínház főigazgatója a délelőtti eseményen.

Kodály Zoltán halála évfordulójának estéjén az Erkel Színházban a Magyar Állami Operaház zenekara azt az 1960-as londoni hangversenyt idézi fel, amelyen a mester maga vezényelte a Londoni Szimfonikusokat. A hétfő esti műsorban elhangzik a Galántai táncok, a Két ének és a Budavári Te Deum. Közreműködik Cser Krisztián, Fodor Beatrix, Simon Krisztina, Brickner Szabolcs és a Magyar Állami Operaház énekkara Héja Domonkos vezényletével.

Ókovács Szilveszter kitért arra is, hogy az Operaház elmúlt hét évében több mint 50 esten szerepeltek Kodály művei. Új bemutatók készültek a Háry Jánosból és a Székely fonóból, amelyeket az Opera együttesei lemezen is rögzítettek, a Czinka Panna koncertszerű változata pedig az idei évadban lesz hallható.

Hoppál Péter az eseményen elmondta:  a hazai kulturális intézményekkel együttműködve a minisztérium több évre szóló Kodály-programot alkotott. A 2017-es költségvetésben a tervek szerint 1 milliárd 486 millió forint nemzeti forrással járulnak hozzá ezen örökség bemutatásához és ápolásához Magyarországon és a határon túl, valamint 350 millió forint támogatás erejéig külföldön is.

Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár vezényli a Magyar Állami Operaház Énekkarát a Kodály Zoltán halálának 50. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen az Operaházban 2017. március 6-án

A Kodály-programban a tervezett hangversenyeken és fesztiválokon az alkotó kórusművei, zenekari művei szólalnak meg, a kiegészítő rendezvények között tárlatok, versenyek, ismeretterjesztő előadások, mesterkurzusok is szerepelnek - ismertette a részleteket.

Az államtitkár emlékeztetett: a kormányzat a szakemberekkel és intézményekkel együttműködve már évek óta dolgozik azon, hogy Kodály szellemi hagyatékát a jövő generációk is birtokba vehessék. Több évtizedes adósságot sikerül törleszteni, ha a világhírű, nemzetközi szinten használt Kodály-módszert sikerül újra a magyar zeneoktatás középpontjába állítani - mutatott rá, hozzátéve: Kodály Zoltán nemcsak a 20. század meghatározó zeneszerzőjeként, valamint a népzene- és a népdalgyűjtés területén végzett tudományos munkájával, hanem a magyar zenei nevelés alapjául szolgáló és a magyar általános köznevelés területén kiemelkedő eredménnyel felhasználható koncepciójával is felbecsülhetetlen értéket teremtett.

Az államtitkár hangsúlyozta: Kodály már életében például szolgált kora legjelentősebb zenészeinek, munkájában igényesség és hit vezérelte. A jelen kor intézményeinek és döntéshozóinak kezében van annak a gazdag örökségnek a sorsa, amit Kodály ránk, magyarokra hagyományozott. "Úgy kell gondoznunk ezt a hagyatékot, hogy hűek maradjunk Kodály emberi jelleméhez és eszmeiségéhez" - mutatott rá.


A rendezvényen részt vett Kodály Zoltánné Péczely Sarolta is.

Az évforduló alkalmából az Operaházban tárlat mutatja be az ott őrzött Kodály-dokumentumokat, az eddig kiadott Kodály-lemezeket és korábbi Kodály-előadások plakátjait.

Legyen a zene mindenkié!

Az egykori MTA elnökének emlékezetét számos helyen őrizzük, mégis, leginkább zenepedagógiai munkássága a legmaradandóbb. Az úgynevezett Kodály-módszert szerte a világban alkalmazzák.

1967. március 6-án hunyt el háromszoros Kossuth-díjas zeneszerzőnk, zenetudósunk, pedagógusunk és néprajzkutatónk, Kodály Zoltán.

Kodály eszméje szerint a jó zenész kellékei négy pontból állnak: kiművelt hallás, kiművelt értelem, kiművelt szív és kiművelt kéz.Ennek a négy elemnek párhuzamosan kell fejlődnie, folyamatos egyensúlyban. Az első két pontra a szolfézs és a hozzá kapcsolt, összefonódott összhangzattan és formatan tanít. Minél sokoldalúbb a gyakorlati zenei tevékenység, annál tehetségesebb lesz valaki. A kamarazene és karéneklés elsajátítása nélkül senkiből sem lesz jó zenész.

Budapest, 1952. november 22. Kodály Zoltán Kossuth-díjas zeneszerző otthonában. Fotó: Gink Károly

MTI
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Legyőzni a máig kísértő Trianont
    A „merjünk kicsik lenni” korábbi politikáját a „merjünk magyarok lenni” testtartása váltotta fel.
  • Trianon 100 - Apponyi Albert párizsi beszéde
    A trianoni döntésen a magyar békedelegáció által szóban és írásban előterjesztett érvek sem tudtak változtatni. A benyújtott számos jegyzék, s különösen Apponyi Albert delegációvezető 1920. január 16-án elmondott beszéde így nem is a békekonferenciára, sokkal inkább a magyar közvéleményre gyakorolt nagy hatást, és megvetette a két világháború közötti revizionizmus eszmei alapjait.
  • Soros és a balliberális sajtó támadása Antallék ellen (3.)
    Az SZDSZ már 1989-ben pontosan tudta, mit kezdjen a sajtóval, ezért nem engedte, hogy az 1990-es választások előtt az állampárt hozzányúljon a médiatörvényhez, mindeközben a kampány előtt minden szabad műsoridőt igyekeztek lefoglalni a tv-ben és a rádiókban, a liberális lapok pedig jelentős összegű támogatást kaptak a Soros Alapítványtól.
MTI Hírfelhasználó