Kodályra emlékeztek az Operaházban
Kodály Zoltán Missa brevisének előadásával kezdődött a Magyar Állami Operaház március 6-i jubileumi megemlékezése, a zeneszerző, zenetudós és népzenekutató halálának 50. évfordulóján.
2017. március 6. 13:35

A Kodály Rorate című rendezvényen a Magyar Állami Operaház énekkara közreműködésével, valamint Hoppál Péter karnagy, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára vezényletével megrendezett koncertet az Operaház aulájában tartották meg.

Az 1945-ös budapesti ostromot követően, az épület pincéjéből feljövő művészekből alakult kamarakórus a szerzővel közösen adta elő itt a művet, ami így a főváros háború utáni első hangversenye is volt egyben - mondta el Ókovács Szilveszter, a dalszínház főigazgatója a délelőtti eseményen.

Kodály Zoltán halála évfordulójának estéjén az Erkel Színházban a Magyar Állami Operaház zenekara azt az 1960-as londoni hangversenyt idézi fel, amelyen a mester maga vezényelte a Londoni Szimfonikusokat. A hétfő esti műsorban elhangzik a Galántai táncok, a Két ének és a Budavári Te Deum. Közreműködik Cser Krisztián, Fodor Beatrix, Simon Krisztina, Brickner Szabolcs és a Magyar Állami Operaház énekkara Héja Domonkos vezényletével.

Ókovács Szilveszter kitért arra is, hogy az Operaház elmúlt hét évében több mint 50 esten szerepeltek Kodály művei. Új bemutatók készültek a Háry Jánosból és a Székely fonóból, amelyeket az Opera együttesei lemezen is rögzítettek, a Czinka Panna koncertszerű változata pedig az idei évadban lesz hallható.

Hoppál Péter az eseményen elmondta:  a hazai kulturális intézményekkel együttműködve a minisztérium több évre szóló Kodály-programot alkotott. A 2017-es költségvetésben a tervek szerint 1 milliárd 486 millió forint nemzeti forrással járulnak hozzá ezen örökség bemutatásához és ápolásához Magyarországon és a határon túl, valamint 350 millió forint támogatás erejéig külföldön is.

Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár vezényli a Magyar Állami Operaház Énekkarát a Kodály Zoltán halálának 50. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen az Operaházban 2017. március 6-án

A Kodály-programban a tervezett hangversenyeken és fesztiválokon az alkotó kórusművei, zenekari művei szólalnak meg, a kiegészítő rendezvények között tárlatok, versenyek, ismeretterjesztő előadások, mesterkurzusok is szerepelnek - ismertette a részleteket.

Az államtitkár emlékeztetett: a kormányzat a szakemberekkel és intézményekkel együttműködve már évek óta dolgozik azon, hogy Kodály szellemi hagyatékát a jövő generációk is birtokba vehessék. Több évtizedes adósságot sikerül törleszteni, ha a világhírű, nemzetközi szinten használt Kodály-módszert sikerül újra a magyar zeneoktatás középpontjába állítani - mutatott rá, hozzátéve: Kodály Zoltán nemcsak a 20. század meghatározó zeneszerzőjeként, valamint a népzene- és a népdalgyűjtés területén végzett tudományos munkájával, hanem a magyar zenei nevelés alapjául szolgáló és a magyar általános köznevelés területén kiemelkedő eredménnyel felhasználható koncepciójával is felbecsülhetetlen értéket teremtett.

Az államtitkár hangsúlyozta: Kodály már életében például szolgált kora legjelentősebb zenészeinek, munkájában igényesség és hit vezérelte. A jelen kor intézményeinek és döntéshozóinak kezében van annak a gazdag örökségnek a sorsa, amit Kodály ránk, magyarokra hagyományozott. "Úgy kell gondoznunk ezt a hagyatékot, hogy hűek maradjunk Kodály emberi jelleméhez és eszmeiségéhez" - mutatott rá.


A rendezvényen részt vett Kodály Zoltánné Péczely Sarolta is.

Az évforduló alkalmából az Operaházban tárlat mutatja be az ott őrzött Kodály-dokumentumokat, az eddig kiadott Kodály-lemezeket és korábbi Kodály-előadások plakátjait.

Legyen a zene mindenkié!

Az egykori MTA elnökének emlékezetét számos helyen őrizzük, mégis, leginkább zenepedagógiai munkássága a legmaradandóbb. Az úgynevezett Kodály-módszert szerte a világban alkalmazzák.

1967. március 6-án hunyt el háromszoros Kossuth-díjas zeneszerzőnk, zenetudósunk, pedagógusunk és néprajzkutatónk, Kodály Zoltán.

Kodály eszméje szerint a jó zenész kellékei négy pontból állnak: kiművelt hallás, kiművelt értelem, kiművelt szív és kiművelt kéz.Ennek a négy elemnek párhuzamosan kell fejlődnie, folyamatos egyensúlyban. Az első két pontra a szolfézs és a hozzá kapcsolt, összefonódott összhangzattan és formatan tanít. Minél sokoldalúbb a gyakorlati zenei tevékenység, annál tehetségesebb lesz valaki. A kamarazene és karéneklés elsajátítása nélkül senkiből sem lesz jó zenész.

Budapest, 1952. november 22. Kodály Zoltán Kossuth-díjas zeneszerző otthonában. Fotó: Gink Károly

MTI
  • "Teljesítmény nélkül semmi sem megy!"
    A legtöbb menekülttáborban jól szervezik az életet, rendben mennek a mindennapok, de hiányzik az egész mögül a kiút. Egy menekülttábori életnek átmeneti jellege van, tragédia, ha ez változatlanná csontosodott. A mi programunk viszont pont arra épül, hogy abban nyújtunk támogatást, ami a szülőföldön való hosszú távú maradás perspektívájához kell.
  • Tovább erősödik Budapest pénzügyi központ szerepe
    Napjainkban öt nagy nemzetközi fejlesztési bank székhelye található az Európai Unió területén, de egyik sem a közép-kelet-európai régióban, így az NBB Budapestre költözése Magyarország és a régió pénzügyi szerepét erősíti.
  • Folytatódik az 1956 utáni megtorló perek feltárása
    Volt olyan gyilkosság miatti elítélés, ahol még azt sem rögzítették, kit, hol, mikor öltek meg.
MTI Hírfelhasználó