Strasbourgban is támadják Handó Tündét
Strasbourgban és az Alkotmánybíróságon támadták meg a bírósági korrupció kivédésére hivatott integritási szabályzatot.
2017. március 10. 13:27

Strasbourgban és az Alkotmánybíróságon támadták meg a bírósági korrupció kivédésére hivatott integritási szabályzatot. „Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke már törvényi erejű rendelkezést hoz és előírja azt is, hogy ki és mit gondolhat” – írta a Hvg.hu a beadvány jegyzőit idézve. A szabályzat egy része szerintük is jogos és elvárható magatartási normákat tartalmaz, ilyen például, hogy a bíróknak ne legyen másodállásuk, se párttagságuk, valamint ne fogadjanak el a fizetésük öt százalékánál drágább ajándékot.

„Nem lehet demokratikus egy olyan jogintézmény és független egy olyan hatalmi ág (bírói hatalom), amely tagjainak meg kell felelniük egy személy (OBH-elnök) mindenkori értékrendjének és az általa hangoztatott elveinek” – írta a Budai Központi Kerületi Bíróság bírája, Szepesházi Péter indítványában, amelyben felsorolja, szerinte hány ponton sérti a Handó Tünde által jegyzett integritási szabályzat a jogállami normákat és konkrét jogszabályokat. Szepesházi a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult.

Korábban már más bírák az Alkotmánybíróságon támadták meg a 2016. július elsején hatályba lépett szabályzatot, és a megsemmisítését kérik a testülettől. Érvelésük szerint: „Az utasítás egyes céljaival (korrupcióellenesség) egyet lehet érteni, a szabályozás módjával azonban nem”. A testület február végén fogadta be a beadványt.

Az integritási szabályzatról a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) már korábban kifejtette kritikai álláspontját – mondta a Magyar Időknek a szervezet vezetője, aki szerint az igazságszolgáltatás területén elenyésző számban fordul elő korrupció. Bármilyen, a bíró működésével kapcsolatos törvénysértés észlelése esetén büntetőfeljelentést lehet tenni, és számos más jogi eszközzel fel lehet lépni az ilyen jelenségek ellen – mutatott rá Makai Lajos, majd hozzáfűzte: érdeklődéssel várja az Alkotmánybíróság mindenkire kötelező döntését. Az alaptörvény, a jogszabályok, az Alkotmánybíróság döntései, valamint a Kúria elvi és jogegységi határozatai által körülírt igazságosságot kell a bíráknak érvényre juttatniuk, ügyelve arra, hogy személyükben is feddhetetlenek maradjanak – tette hozzá. Az OBH-tól lapzártáig nem kaptunk választ kérdéseinkre.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón ezzel kapcsolatban azt mondta: Handó Tündét támogatni kell abban, hogy a bírói korrupcióval szemben fellépjen, mert veszélyt jelent az igazságszolgáltatásba vetett hitre, ha egy bíróval szemben felmerül a korrupció gyanúja.

A fogalmazói életútnak egyfajta mesterképzéssé kell válnia

A fogalmazói életútnak egyfajta mesterképzéssé kell válnia, hogy a bírói hivatást választó 23-24 éves végzett jogászok 30 éves korukra kiváló bírókká váljanak - hangsúlyozta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke pénteken, a Székesfehérvári Törvényszék összbírói értekezlete előtt tartott sajtótájékoztatón.

Handó Tünde elmondta, hogy a jogi egyetem elvégzése után a fogalmazói léttel kezdődik a bírói kinevezéshez vezető út. Szeretnék elérni, hogy a fogalmazóként töltött évek az "egyetem meghosszabbításaként" teljenek és nem igazi munkavállalói tevékenységgel: sok képzést, külföldi tanulmányutakat, bírói mentorálás melletti tanulási lehetőséget kínálnak - tette hozzá.

Az OBH elnöke emlékeztetett arra, hogy bár a bírói pályázatok nyitottak, a jelentkezők több mint 90 százaléka a bírósági szervezetben nevelkedett. Úgy vélte, ezért különösen fontos, hogy a legkiválóbbak jelentkezzenek fogalmazónak.

Handó Tünde megemlítette, hogy teljesen átalakították a fogalmazói felvételi rendszert. Tavaly négyszeres túljelentkezés volt a 29 álláshelyre, hiszen 122-en pályáztak, végül 92-en tettek sikeres vizsgát.

Az elnök hangsúlyozta, hogy a bíróságok céljai öt éve változatlanok. Öt alapcélt emelt ki: a bíróságok alkotmányos kötelezettségeinek teljesítését időszerűen és magas színvonalon; az emberi erőforrások optimális elosztását; a tárgyi feltételek biztosítását; a bírósági szervezetek ítélkezési és igazgatási munkájának átláthatóságát és kiszámíthatóságát; valamint a bíróságokhoz való hozzáférés javítását.

Handó Tünde szerint az emberek legnagyobb elvárása a bíróktól, hogy "kellően bölcsek és okosak legyenek", ehhez azonban képzések kellenek. Hozzátette: az állampolgári elvárás teljesüléséhez a bírókat rendszeresen ellenőrzik is.

A bírói értékelési rendszerben a vizsgáló maga is bíró, aki komoly, több tucat oldalnyi jelentést készít, amit aztán az adott bíróság elnöke, más bíróságok és ítélőtáblák kollégiumi vezetői is tanulmányoznak. Amennyiben egy bíró a jelentéssel nem ért egyet, akkor szolgálati bíróság előtt jogvitát kezdeményezhet.

Az OBH elnöke közölte, hogy tavaly a 2800 fős bírói karból 264 bírót vizsgáltak meg. A húsz, határozott időre kinevezett bíró közül 19 alkalmasnak bizonyult, míg a határozatlan időre kinevezett 244 bíró közül 62 alkalmas, 92 kiválóan alkalmas, 90 kiválóan, magasabb beosztásra alkalmas bíró lett.

Hajdu István az Országos Bírói Tanács soros elnöke arról beszélt, hogy az OBT hatéves mandátumából öt év letelt, így ősszel megkezdődnek a tagválasztás előkészületei. A törvényszékek és ítélőtáblák küldötteket választanak, akik képviselik az adott szervezetet a voksoláson, ahol a mandátum lejárta előtt négy 4 hónappal megválasztják az új OBT tagjait.

Mint mondta, a 15 fős tanácsnak egy állandó tagja van, Darák Péter, a Kúria elnöke, a másik 14-et választani kell. A tagok nem újraválaszthatók, így jövő márciustól biztosan lesz 14 új tagja a grémiumnak - tette hozzá.

Turcsánné Molnár Katalin a Székesfehérvári Törvényszék elnöke beszámolójában elmondta: tavaly 44962 ügy érkezett hozzájuk, ennél többet, összesen 46351 ügyet fejeztek be. A peres ügyekből öt százalékkal több érkezett, a nem peres ügyek száma azonban 11 százalékkal csökkent.

Tavaly a büntető peres ügyek 40,9 százaléka hat hónapon belül 64,9 százaléka egy éven belül befejeződött. Ugyenezek a mutatók civilisztika ügyszakban 68,1 és 86,4 százalék.

Országosan és nemzetközi viszonylatban is egyedülállónak nevezte, hogy a törvényszéken lefolytatott közvetítői eljárások 64 százaléka megállapodással zárult.

magyaridok.hu - MTI