Már ma is emlékeztek 1848-ra
Az 1848-49-es magyar forradalomnak és szabadságharcnak a magyarság jelenére és jövőjére is érvényes tanulságait emelték ki a nemzeti ünnep előtti napon néhány szomszédos országban rendezett megemlékezések szónokai.
Utoljára frissítve: 2017. március 14. 21:49
2017. március 14. 21:34

Varga Mihály: ma is Kossuthék művéből élünk

Ma, 169 évvel a 1848-as forradalom után még mindig abból élünk, amit Kossuthék akkor létrehoztak, hogy merjünk azokkal is szembeszállni, akikről azt gondoljuk, erősebbek nálunk - jelentette ki Varga Mihály a Csillaghegyi Polgári Kör Egyesület március 15-ei ünnepségén, kedden Budapesten.

Kossuth államszervező tevékenysége, Petőfi lelkesedése nélkül nem juthattunk volna el a kiegyezéshez és az azt követő aranykorhoz - közölte a nemzetgazdasági miniszter.

Ők hittek és bíztak abban, hogy Magyarország képes megfelelni annak a nemzeti létnek, amelyet az előző nemzedékek készítettek elő - tette hozzá.

Az 1848/49-es forradalomnak és szabadságharcnak mindenki számára más az üzenete, van akinek Széchenyi tenni akarása vagy Petőfi lelkesedése, másoknak a jobbágyfelszabadítás vagy az áprilisi törvények elfogadása, megint másoknak a szabadságharc egy-egy csatájának a felidézése. De mindenki számára egyaránt jelenti a forradalom és szabadságharc a nemzeti érzés kibontakozását, az összetartozást, a függetlenséget, a nemzet nagykorúvá válásának időszakát - mondta.

Felidézte, hogy 1848-ban sok forradalom fellobbant, majd elhamvadt Európában, és Magyarország volt az egyetlen, amely másfél éven át állta a sarat. Ez annak az államszervező tevékenységnek köszönhető, amelyet Kossuth és társai vezényeltek. Ha ma itt lennének közöttünk, ma is iránymutatással szolgálnának - hangsúlyozta.

Arról is szólt, hogy voltak időszakok, amikor tudatosan szembe akarták fordítani a nemzetet 1848/49-cel. Ma viszont lehetőségünk van arra a nemzeti ünnepen, hogy elgondolkodjunk azon, mi tesz bennünket magyarrá - mondta Varga Mihály.

Az ünnepséget, amelyet a csillaghegyi Jézus szíve templomban rendeztek, szentmise előzte meg.

Soltész Miklós: a magyarokat nem lehet beolvasztani, de készek együttműködni

A magyarokat beolvasztani sem Brüsszelnek, sem másnak nem sikerül, és nem is fog sikerülni, azonban az együttműködésre mindenkor készen állnak - jelentette ki Soltész Miklós államtitkár kedden, a március 15-i nemzeti ünnep előestéjén tartott marosvásárhelyi gálaesten.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára a Magyar Polgári Párt (MPP) által szervezett ünnepi rendezvényen mondott beszédet. A magyarság beolvaszthatatlanságát a Bécsből elüldözött Metternichtől vett 1850-es idézettel példázta. Az osztrák politikus megállapította: a magyar bajoknak csak a magyarok közreműködésével lehet véget vetni, és a magyarokkal másról, mint kölcsönös együttműködésről nem lehet tárgyalni.

Soltész Miklós megállapította, hogy a márciusi ifjak 12 pontja közül van néhány, amely ma is aktuális, vagy azért, mert nem valósult meg, vagy azért, mert másképpen alakult, mint ahogyan azt Petőfiék szerették volna. Emlékeztetett arra, hogy a magyar forradalmárok sajtószabadságot kívántak, ma viszont a sajtó szabadossága, a média diktatúrája fenyeget. "Kívánták eleink a vallási egyenlőséget. Közép-Európában ma is valljuk, hogy a keresztény felekezetek, az ortodox, protestáns és katolikus emberek együvé tartoznak. Tiszteljük más világvallások híveit, de nem fogadjuk el azok keresztényüldöző tetteit" - fogalmazott. Úgy vélte, hogy a politikai foglyok szabadon bocsátásának a követelése sem vesztette érvényességét, hiszen ma is szót kell emelni az ártatlanul meghurcolt, megfélemlített közösségi vezetőkért.

Kijelentette: mindezekért csak összefogással lehet küzdeni. "Fel kell ismerni, hogy gyermekeink jövőjét pusztítja a vad liberalizmus, a gender elmélet. A kereszténység feladása romláshoz és egy ettől a földrésztől távol eső vallás, a muszlim vallás térnyeréséhez vezet" - jelentette ki.

Az RMDSZ és az MPP összefogását a Fidesz és a KDNP összefogásához hasonlította. Mint megjegyezte, a magyarországi összefogásban is eleinte a nagyobb párt nagyvonalúságára volt szükség, de mára a két párt közösen eredményes.

Ünnepi beszédében Biró Zsolt, az MPP elnöke bejelentette: szerdán iktatják a román parlamentben azt a törvénytervezetet, amely Románia területén is ünneppé nyilvánítja a magyarok számára március 15-ét. A politikus azt is megígérte, hogy a közelgő fekete március (az 1990 márciusában történt marosvásárhelyi román-magyar véres összecsapás) évfordulóján levélben keresi meg a főügyészt, azt kérvén, hogy indítsák újra a marosvásárhelyi események kivizsgálását.

Biró Zsolt meggyőződését hangsúlyozta, hogy a Zsil völgyi bányászok 1990-es bukaresti brutális fellépése és a marosvásárhelyi véres események azonos tőről fakadnak. Úgy vélte, ha újraindul az 1989-es forradalom és a bányászjárások ügyészségi kivizsgálása, a fekete március kivizsgálása sem maradhat el.

Az MPP elnöke szerint a 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés által megfogalmazott ígéretek és az 1989-es remények ellenére a magyarok ma is másodrangú állampolgárok Romániában.

"Mi partnerek leszünk, abban a törekvésben, hogy negyedszázad után végre lezártnak tekinthessük a posztkommunizmus korszakát, hogy a '89 előtti rendőrállamból és a jelenlegi ügyészállamból végre jogállammá váljon Románia" - jelentette ki a politikus.

A kedd esti marosvásárhelyi gálaműsor keretében adták át a Magyar Polgári Párt Vasakarat-díját a létében fenyegetett marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium képviselőjének.

Soltész Miklós szerdán délelőtt a székelyudvarhelyi, délután pedig a marosvásárhelyi ünnepi rendezvényeken vesz részt.

Miskolcon emlékezett az 1848-49-es forradalomra az MSZP

Fáklyás felvonulással, vezető politikusainak beszédeivel ünnepelte 1848-49 forradalmát és szabadságharcát a Magyar Szocialista Párt (MSZP) Miskolcon kedd este.

Az országban elsőként felállított életnagyságú Kossuth-szobor előtt Molnár Gyula a párt elnöke egyebeket mellett azt mondta: 1848. március 15-én a magyarok a szabadságért, az egyenlőségért, a testvériségért szálltak harcba az elnyomók ellen. Százhatvankilenc évvel később Magyarországon nincs szabadság, egyenlőség és testvériség - jelentette ki. Hozzátette: nincs szabadság, "mert akinek semmije nincs, az nem szabad, és Magyarországon több mint négymillió embernek semmilyen vagyona nincs." Nincs egyenlőség, mert vannak egyenlőbbek, néhány politikus és a családtagjaik, "akikre nem vonatkozik a törvény". Ma Magyarországon nincs testvériség, mert nem a közös célokért, hanem néhány tucat ember meggazdagodásáért dolgoznak és adóznak az emberek - mondta Molnár Gyula. Azt hangoztatta, hogy Orbán Viktor és pártja, a Fidesz kormányon csak a gazdagokat, a milliárdosokat képviseli.

"Mi az MSZP-ben egy olyan országban hiszünk, ami nem a gazdagoké és milliárdosoké, hanem mindenkié, minden magyaré, azé is, akinek semmije nincs. Ilyen országban hittek 1848 hősei is, független, szabad, boldog országot akartak, és ezért voltak hajlandó feláldozni még az életüket is" - fogalmazott a pártelnök, hozzátéve: az MSZP készen áll arra, hogy ezt az országot megváltoztassa.

D_VAJ20170314001


Azt mondta: "mi Botka Lacival olyan politikát fogunk csinálni, mint talán még senki ebben az országban, van hozzá erőnk, akaratunk, bátorságunk, a mert ideje van annak, hogy végre ne az emberek szolgálják a hatalmat, hanem a hatalmon lévők az embereket, hogy ne a kispénzűek fizessék a gazdagok kastélyait és medencéit, hanem a gazdagok adjanak többet jó iskolára, működő kórházakra a dolgozó átlagembereknek, a szegényebbeknek, hogy valaki végre éljen, és ne visszaéljen a hatalommal."

Botka László Szeged MSZP-s polgármestere, a párt miniszterelnök-jelöltje arról szólt, hogy a forradalmi március ma aktuálisabb, mint valaha, mert "Magyarország egyre mélyebbre süllyed a rabságba, egyre mélyebbre süllyed abba a mocsárba, amelyet az újnemesek, a Fidesz kiváltságosai ástak nekünk."

Nem ilyen világot álmodtak nekünk 1848-49 hősei - mondta, hozzátéve: a 12 pontot, amit akkor közfelkiáltással fogadtak el, ma ismét veszély fenyegeti, de "nem engedünk a 48-ból!"

A sajtó szabadsága ma már semmivé foszlott, a felelős minisztériumnak, már nyoma sincs, a törvény előtti egyenlőség, ma romokban hever, a közös teherviselés az Orbán-kormány "legnagyobb sikkasztása". Az úrbéri viszonyok megszüntetése annak idején óriási előrelépést hozott az egyszerű embereknek, akiknek ma esélyük sincs, hogy jobb életük legyen - fogalmazott.

Számoljunk le a pöffeszkedő nagyurakkal, Magyarország legyen ismét a magyaroké - mondta, és hosszan ostorozta azokat, akik megszedték magukat a többség adójából, az új hatalmasok, akiknek a kezében van a kormány, a parlament, az ügyészség és az adóhatóság. Botka László kijelentette: mindent elkövet azért, hogy "a gazdagok adója a keményen dolgozó kisemberekhez, a munkásokhoz és melósokhoz jusson, hogy több maradjon a borítékban fizetésnapon".

A politikus kijelentette, hogy az ő ellensége nem a Fidesz, és nem is Orbán Viktor. "Az én ellenségem a félelem és a kétségbeesés, amivel csordultig van a Kárpát-medence, az én ellenségem a szegénység" - mondta, és arra kérte hallgatóságát, hogy támogassák ennek legyőzésében, támogassák a kisemberek felemelésében. "Tegyünk együtt igazságot, ne engedjünk a '48-ból!" - szólított fel.

A mintegy ezres tömeg a beszédeket gyakran szakította meg tapssal, sokan nemzetiszínű, MSZP-s és uniós zászlót lobogtattak.

Lázár: ma is bátrakra lenne szükség, hogy erősek lehessünk

Ahogy 1848-ban, ma is bátorságra van szükség ahhoz, hogy az ország erőssé válhasson - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden Makón.

1848 legfontosabb küldetése, hogy erős ország születhessen, amely független - mondta Lázár János a Fidesz helyi szervezetének a forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából Petőfi Sándor szobránál rendezett megemlékezésén.

Hogy mennyire fontos az ember, a közösség függetlensége, a döntés szabadsága, azt 170 év után pontosan értjük és tudjuk. 1848-ban és azóta is mindig az volt a kérdés, hogy egyedül, erősen, függetlenül vagy kicsit gyöngébben, más gyámsága alatt kell éljük a hétköznapokat - hangsúlyozta a térség országgyűlési képviselői posztját is betöltő politikus.

Abban hiszünk, hogy a 21. század legfontosabb kérdése, miként tud Magyarország független maradni 170 évvel 1848 után. Miként tudjuk megőrizni azt a jogunkat, hogy magunk döntsük a sorsunkról, ne nemzetközi pénzügyi és gazdasági hálózatoknak kiszolgáltatva éljük majd hétköznapjainkat. Hogyan tud a magyar teljesítmény, a képesség és a bennünk meglévő erő újra nagy nemzetet teremteni - közölte a miniszter.

Lázár János leszögezte: ahogy 1848-ban, úgy ma is bátorságra van szükség a küzdelemhez. Az ember, amikor szembe száll Brüsszellel, amikor ellen tart Moszkvának, vagy nagy pénzügyi és gazdasági hálózatoknak mondja meg, hogy inkább saját hazájukban kopasszák meg a lakosságot, akkor kockázatot vállal. Amikor ezt teszik, azt gondolják, jobb függetlennek maradni és erős nemzetté válni, mint hogy a magyarok érdekét másoké alá rendeljék - jelentette ki.

A politikus kifejtette, ahhoz, hogy mi legyünk Közép-Európa legsikeresebb nemzete, sokkal több munkára, bátorságra, hazafiasságra van szükség.

Mátrai Márta: Magyarország mindig biztos hátországot jelentett Ausztriának

Magyarország jó működése és biztonsága mindig Ausztria biztos hátországát jelentette - mondta Mátrai Márta, az Országgyűlés háznagya a bécsi magyar nagykövetségen kedden tartott március 15-i megemlékezésen.

A történelem jó válaszai vagy mindent elsöprő forradalomban, vagy józan egyezségben születnek. Ausztria és Magyarország megpróbálta mindkettőt, így a közös építkezés és az együttműködés képes volt maradandót alkotni - tette hozzá. "Ez talán útmutató lehet a mai bizonytalan európai helyzetben is, mert össze kell fognunk mindennapi életünk és biztonságunk megvédése érdekében" - fűzte hozzá.

"Olyan nyugtalanság és kardcsörgetés van a világban és Európán kívül is, hogy a nyugalom megteremtésében kell részt venni" - mondta a háznagy, aki szerint az osztrákoknak és a magyaroknak már van mit veszíteniük.

Úgy vélte, hogy az osztrák-magyar kapcsolatokban ma sokkal több a megértés, mint néhány éve. Meglátása szerint ez minden alapot megad arra, hogy a jövőben sikeresebben lehessen együttműködni a nemzetközi kapcsolatokban, az Európára nehezedő terhek elviselésében és a kölcsönösen előnyös kapcsolatok építésében.

Ma Magyarországon mindenki biztonságban élhet, ami "egy olyan sokféle érdekkel keresztezett térségben, mint a Kárpát-medence, nem csekély teljesítmény" - jelentette ki.

Mátrai Márta az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról elmondta: egy nép szerezte vissza régi méltóságát és jövőbe vetett hitét, és megmutatta, hogy nem kell ehhez sem külföldi útmutatás, sem jóindulatú tanács, sem példabeszéd.

Kijelentette ugyanakkor, hogy az egykori osztrák-magyar államszövetség ma is biztos támasza lehetne az európai stabilitásnak - mondta.

A megemlékezésen Perényi János bécsi magyar nagykövet köszöntő beszédében a magyarok szabadságszeretetére világított rá. A rendezvényen jelen voltak az osztrák politikai, kulturális és gazdasági élet, valamint a helyi magyar szervezetek képviselői is, továbbá Maria Rauch-Kallat, a Magyar-Osztrák Társaság elnöke, volt egészségügyi miniszter.

A Kőrösi Csoma Sándor- és Petőfi Sándor-program ösztöndíjasai tevékenyen részt vesznek az ünnepségek szervezésében

A nemzetpolitikai államtitkárság Kőrösi Csoma Sándor- és Petőfi Sándor-programjának ösztöndíjasai ebben az évben is tevékenyen részt vesznek a kinti magyar közösségek március 15-i eseményeinek szervezésében - közölte az államtitkárság kedden az MTI-vel.

Mint írták, a nemzeti ünnepek, így március 15-e is minden kontinensen összehozza a helyi magyarokat, és a magyarságtudat építésének részeként ebben is segédkezet nyújt a Petőfi Sándor-program 51, valamint a Kőrösi Csoma Sándor-program 99 ösztöndíjasa.

Összegzésük szerint Erdély legtöbb magyarlakta településén a diákok verses, énekes műsorral készülnek a forradalom 169. évfordulójára. A több éves hagyományhoz hűen gödöllői diákok látogatnak Zsobokra, ahol közösen ünneplik a szabadság megálmodóit.

Déva mellett két csata helyszínén is fejet hajtanak a magyarok hősi halottaink előtt: Vízakna a megsemmisítő vereség, Piski a reményt adó győzelem helyszíne volt - közölték és kitértek arra is, hogy Kárpátalján Munkácsról sokan elzarándokolnak a podheringi csatatérre, ahol koszorút helyeznek el az elesettekért állított emlékműnél. Beregrákoson istentisztelettel ünnepelnek, az ungvári diákok zenés, táncos programmal készülnek.

A vajdasági Újvidéken szintén sokszínű program várja a magyarokat: az esszéíró verseny győztese felolvassa alkotását, az Európa Kollégium zeneművészeti szekciója pedig korabeli dalokat ad elő. Kassán március 17-én adja át állami kitüntetéseit a Kassai Főkonzulátus a Művészetek Házában. A szintén felvidéki Tornalján a Tompa Mihály és Arany János emlékévhez kötődően is lesznek események nemzeti ünnepünkön.

A felső-ausztriai Welsben Arany János irodalmi estet szerveznek a költőre, Petőfire és a forradalomra emlékezve. Stuttgartban a református lelkész rendhagyó történelmi beszélgetést tart. Nürnbergben a népzenészeké a főszerep, de a cserkészek színes plakátjai és a Tűzvirág Táncegyüttes korabeli toborzói is hozzájárulnak majd a hangulathoz. Lyonban ez az első év, amikor gyerekfoglalkozás formájában megemlékeznek a márciusi eseményekre. Strasbourgban a Keleti Táncegyüttes és a Hárompatak zenekar előadása szolgáltatja az ünnepi hangulatot - olvasható az összegzésben.

A Pennsylvania állambeli Ligonierben kiállítást szerveznek, melyet kétnyelvű emlékműsor kísér. Petőfi mellszobrot koszorúznak a clevelandi könyvtárban. A montreali magyar szervezetek közösen ünneplik a forradalom évfordulóját. Wellandon közös ebédet tartanak, utána versekkel, néptánccal és köszöntő beszédekkel emlékeznek a szabadságharcra.

Kitértek arra is, hogy a nemzetpolitikai államtitkárság rendszeresen támogatja a Magyarországon kívül élő magyarokat mind a hétköznapokban, mind ünnepek alkalmával, és a diaszpórában valamint szórványban tartott nemzeti ünnepeken az államtitkárság vezető tisztségviselői személyesen is részt vesznek. A magyar államot Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár március 15-én Vancouverben, 18-án Edmontonban képviseli. Szilágyi Péter helyettes államtitkár március 15-én Zágrábba látogat az évforduló alkalmából tartott megemlékezésre, Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosa, a két program vezetője, március 17-én a felvidéki Muzslán mond ünnepi beszédet.

D_KOM20170314006

Menyhárt József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke, Kiss Beáta, az MKP oktatási és kulturális alelnöke és Oros Zoltán, a párt ipolysági alapszervezetének elnöke koszorúz az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából tartott ipolysági megemlékezésen 2017. március 14-én

 

 


   

MTI
  • Putyin téved, a liberalizmus nem elavult, hanem...
    Az úgynevezett „liberalizmus” ma is világhatalomra törekszik, éppúgy, ahogy egykor a világ egyhatodát uraló kommunizmus. Ebben is hasonlít egymásra a „liberalizmus” és a kommunizmus.
  • Az állam a legrosszabb tulajdonos...
    „Az állam a legrosszabb tulajdonos” – ismételgette mantraként számos külföldről megfizetett – fölbérelt – politikus a kilencvenes években. Sokan bedőltek nekik, mert ez a külföldi propagandaközpontban megfogalmazott mondat nagyon hatásos volt. Négy évtizednyi kommunista uralom után jól hangzott.
MTI Hírfelhasználó