Putyin nélkül ünnepelt Moszkva a krími évfordulón
A Krím és Szevasztopol Oroszországhoz csatlakozásának harmadik évfordulóját ünnepelték a hét végén Szimferopoltól Moszkván át Vlagyivosztokig.
2017. március 19. 22:58

A korábbiaknál némiképp visszafogottabb megemlékezések egyikén sem jelent meg ezúttal Vlagyimir Putyin, szóvivője egy interjúban azonban mindenkit biztosított, hogy az orosz elnök rajta tartja a kezét a Krím körüli történéseken, tisztában volt döntése következményeivel, és ma is mindent ugyanúgy tenne, mint három éve. A Krím és Szevasztopol 2014-ben egy, ahogy Putyin később fogalmazott, orosz katonai biztosítás mellett tartott referendumon nyilvánította ki előbb függetlenségét, majd csatlakozott Oroszországhoz.

Az ENSZ tagállamainak döntő többsége a nemzetközi jog megsértéseként értékelve, annexiónak tartja a történteket, ezért az euroatlanti közösség máig élő szankciókat vezetett be Oroszország ellen. Az évforduló előtt mind Washington, mind pedig Brüsszel hangsúlyozta, hogy a Krím visszaadása nélkül Moszkva nem számíthat a kapcsolatok rendezésére. A Kreml e feltételről hallani sem akar, mint ahogy a felmérések szerint az oroszok 83 százaléka is kategorikusan a félsziget visszaadása ellen foglal állást. A döntő többség szerint semmiféle jogsértésről nem lehet beszélni, a Krím hazatérésével pedig helyreállt az igazság. Megszállásnak a lakosság csupán 5 százaléka kész nevezni a történteket. Egy szintén friss közvélemény-kutatás szerint a németek harmada, a britek és az amerikaiak negyede is de facto Oroszország részének tekinti a Krímet. Ukrajna a nyugati közösséggel összhangban a területét ért agresszióról beszél, s Twitter-bejegyzésében Pavlo Klimkin külügyminiszter az évfordulón azt ígérte a Krím lakosainak, hogy visszaadják nekik a három éve elvett szabadságukat. – Ebben a kérdésben nincs és nem is lehet kompromisszum – fogalmazott Klimkin. Ezt megelőzően Petro Porosenko elnök egy évre szóló szankciókat rendelt el öt, Ukrajnában tevékenykedő orosz bankkal szemben, a radikálisok pedig a Szberbank fiókjainak a működését blokkolják, miután az elfogadja a két kelet-ukrajnai szakadár terület által kiállított okmányokat is.

 
Krími ünnepség orosz zászlókkal a kozák atamán Bogdan Hmelnyickij szobránál. Dacolnak a szankciókkal
Fotó: Alexandr Polegenko / AFP
 

A Krím körüli viták és az állandósult feszültség azonban egyáltalán nem zavarta az oroszokat az ünneplésben. Már csak azért sem, mert annak idején elkerülte sokak figyelmét, de az oroszok 77 százaléka a közvélemény-kutatások szerint már 1998-ban amellett állt ki, hogy a Krím térjen vissza Oroszországhoz, s ez az arány később csak növekedett. Ennek érdekében nagyjából ugyanennyien azt is megengedhetőnek tartották, hogy Moszkva ennek érdekében nyomást – akár katonait is – gyakoroljon Kijevre. Mindez nem véletlen, hiszen a Krím az oroszok tudatában egyszerre jelenti a fiatalság, a tengeri üdülőhely iránti nosztalgiát és – gondoljunk csak Szevasztopol többszöri ostromára – az orosz fegyverek dicsőségét. S hogy ez mennyire így van, azt mutatja, hogy ez a gondolat időről időre felbukkant a tömegkultúrában is. A még 2000-ben forgatott Brat 2 című legendás filmben egy leszámolásnál a hős például azzal fenyegeti meg az ukrán maffiózót, hogy még Szevasztopolért is számol vele. A lakosság döntő többségének (80 százalék) szemében a Krím egyesülése Oroszország újraéledő nagyságának is a bizonyítéka. Ahogy fogalmaznak, Putyin korábban csak beszélt az ország nagyságáról, míg három éve ezt be is bizonyította a világnak. Ezért aztán hiába reménykednek sokan a lelkesedés csökkenésében, még a Kreml barátjának igazán nem tekinthető Levada Központ szociológusai is úgy látják, a nagy többség lenyeli a költségvetési kiadások Krím miatti növekedését, a Nyugattal feszültté vált viszonyt és a szankciókat is, és nem kérdőjelezik meg a jelenlegi status quót.

A mostani évforduló kapcsán sem a Krímre költött milliárdok, a felzárkóztatás, az infrastrukturális összeköttetés – kercsi híd, energia- és vízellátás – döccenői, jóval inkább Putyin és több vezető távolmaradása foglalkoztatták a közvéleményt. A felvonulások helyett koncertek voltak. Moszkvában ezúttal nem a Kreml tövében, hanem a Lomonoszov egyetem előtt, a Veréb-hegyen volt a mindenféle pátosz nélkül „Tavasz” néven meghirdetett ünnepi koncert, amelyen 150 ezren vettek részt. Egyes vélemények szerint e finom eltávolítással a hatalom a Krím visszatérésének természetes voltát akarja éreztetni. Mások szerint az ünnep szakrális voltának megszüntetésével a már néha túlságosan is fellángolt hazafias tüzet, az agresszivitást akarják csillapítani. Megint mások úgy látják, hogy az emlékezés formájának megújításával éppen az elfáradástól próbálja a Kreml átmenteni a jövő évben – lehet, hogy épp a negyedik évfordulón – sorra kerülő elnökválasztásra a Krím jelentette érzelmi tartalékokat.

Stier Gábor

MNO
megmondó
„A kommunistáktól még nehéz lesz megszabadulni, mert senki nem olyan veszedelmes, mint egy bukott eszme haszonélvezője, aki már nem az eszmét védi, hanem a zsákmányt.”
  • Resurrexit tertia die
    Protonok, elektronok, neutronok élettelen parányaiból ragyog fel a csodálatos, megfoghatatlan, de azért körülírható és csodálatos érték: a szeretet.
  • Korlátozni a napi hülyeséget
    Állítólag Einstein mondotta egyszer, hogy a világűr és az emberi butaság végtelen – de különösen az utóbbi.
  • Gyűlölet és politika
    A kis párt elnöke utóbb bebújt egy pénzember hóna alá, olyan milliárdos hajlatába, amely figura korábban a nagy párt elnökének bizalmasa, diáktársa volt.
  • Sufnituning kell labdarúgásunknak (is)
    A magyar futballrajongók a válogatott tétmérkőzésen is még mindig kisiskolás módjára „tanulni” akaró nebulónál sokkalta többet érdemelnek.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI