Alkotmánybíróság: nincs megállás!
Dübörögnek a vélt vagy valós felháborodást ecsetelő panaszok, hengerelnek a bírósági döntések ellen lázadó indítványok.
2017. március 20. 09:31

Az Alkotmánybíróság 2017. március 21-i teljes ülésén tárgyalandók.

Bírák nemzetbiztonsági ellenőrzése.

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére előterjesztett utólagos normakontroll indítvány vizsgálata.

A Kúria elnöke - indítványozó - szerint a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény új szabályozási koncepciója alapvetően a végrehajtó hatalmi ág és a végrehajtó hatalom tevékenységeiben részt vevők sajátosságait veszi alapul. A bírák viszont nincsenek a hagyományos értelemben vett hierarchikus viszonyban a munkáltatói jogkör gyakorlójával, a törvény módosításai azonban erre a viszonyra építenek, de nem állapítható meg pontosan, hogy mely bírákra is vonatkozik a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezése. A törvény a jogbiztonságot sértő módon nem zárja ki az önkényes válogatást, holott az önkényes válogatás az ítélkezésre is hatással lehet.
A Kúria elnöke állítja: a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény egyes rendelkezései alkotmányos tételek sérelme nélkül nem alkalmazhatóak a bírákra. Ha a törvényhozás úgy dönt, hogy a bírák meghatározott körére vonatkozóan alkotmányosan igazolható módon nemzetbiztonsági ellenőrzést foganatosít, e szabályoknak a bírói státusz és az igazságszolgáltató hatalmi ág sajátosságait figyelembe kell venni, azoknak egyértelműnek kell lennie. (Indítvány.pdf.)

Müezzin tevékenysége; burka; egynemű házasság.

Ásotthalom Községi Önkormányzat képviselő-testületének 12/2014. (IV. 20.) önkormányzati rendelete 7/B. § alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó alapjogi biztos állítja: az önkormányzatrendelkezése szerint tilos a müezzin tevékenysége, az egész testet és fejet takaró burka, nikáb és csador viselése, tilos továbbá minden olyan propaganda-tevékenység, ami a házasságot nem férfi és nő kapcsolataként mutatja be, továbbá a családi kapcsolat alapjaként nem a házasságot, illetve a szülő-gyermek viszonyt ismeri el.Az alapjogi biztos álláspontja szerint a jelzett tilalmak kifejezetten a vallásszabadsághoz kapcsolódnak. A müezzin az iszlám valláshoz elválaszthatatlanul kapcsolódó szakrális magatartást tanúsít, hasonlóan a teljes testfelületet takaró öltözet viselésének az alapja is a lelkiismereti meggyőződés. Ezekben az esetekben az önkormányzatrendelkezése nemhogy jelentősen érinti, hanem ellehetetleníti a lelkiismereti- és vallásszabadság gyakorlását.

Az indítványozó szerint - az Ör. 7/B. § a) és b) pontjai már formai okokból is ellentétesek az Alaptörvény alapjog-korlátozásról szóló rendelkezésével. Az alapjogi biztos úgy véli, hogy az Ör. 7/B. § c) és d) pontjai hasonló okból nem felelnek meg az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésének. Az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése biztosítja a véleménynyilvánítás szabadságát. Ennek az alapjognak immanens része, hogy bárki nyilvánosan kifejthesse véleményét bármilyen kérdésben, különösen ha az a kérdés a társadalom egésze vagy jelentős része szempontjából jelentős. Az Ör. rendelkezése tehát a véleménynyilvánítás szabadságát lehetetleníti el, amelyre alkotmányosan nincs lehetőség, így  e rendelkezések is ellentétesek az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében rögzített követelményekkel. (Indítvány.pdf.)

Állatvédelmi bírság.

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 43. § (1)-(4) bekezdései és a 43. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

A perbeli felperes kutyájának kölykeit vízbe fojtotta, ezért a bíróság állatkínzás vétségében bűnösnek mondta ki és pénzbüntetésre ítélte. Az illetékes jegyző a perbeli felperessel szemben állatvédelmi bírságot szabott ki. A perbeli felperes a határozat ellen fellebbezést terjesztette elő, mivel sérelmezte, hogy két helyről is megbírságolják. Az illetékes kormányhivatal a perbeli felperes fellebbezését elutasította. A perbeli felperes ezt követően keresetet terjesztett elő, amelyben kifogásolta a kétszeres büntetést. 
Az indítványozó bíró szerint a jogállamiságból eredő jogbiztonság szempontjából szükséges annak szabályozása, hogy amennyiben egy magatartás megfelel a Btk. adott törvényi tényállási elemeinek és az állatvédelmi bírság jogalapja is megáll, a korábban lefolytatott büntető eljárásban történt elítélésre figyelemmel az állatvédelmi bírság kiszabható-e vagy sem. (Indítvány: anonimizált.pdf.)
 

Önálló bírósági végrehajtó.

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 232. § (1) bekezdés, 234. §, 234/A. §, 239. § (1) bekezdés f) pont, 240/F. § (1) bekezdés e) pont, 251. § (2) bekezdés, 252. §. § (2)–(3) bekezdés, 254/B. § (1) bekezdés, 306/L. § (1)–(6) bekezdés, 306/M. § (1)–(5) bekezdés, 306/N. § (1)–(2) bekezdés, 306/O. § (1)–(2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

A támadott rendelkezések - amelyek többek között az önálló bírósági végrehajtó kinevezésére, annak időtartalmára, egyetemi jogi végzettséghez kötöttségre, végrehajtó-helyettesek szavazati jogára vonatkoznak - az érintettektől olyan szerzett jogokat vesz el, amelyekre korábban már jogosulttá váltak.
Az indítványozók álláspontja szerint a támadott rendelkezések az Alaptörvény számos rendelkezését - a tulajdonhoz való jogot, vállalkozáshoz való jogot, a foglalkozás gyakorlásához való jogot, az emberi méltósághoz való jogot, a jogállamiság követelményét, a kellő felkészülési idő hiányát, a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmát, a diszkrimináció tilalmát sértik, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt több rendelkezésébe is ütköznek.(Indítvány: anonimizált.pdf.)
 

Vadkár.

A Balassagyarmati Törvényszék 21.Pf.20.741/2015/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó gépjárművének ugrott egy szarvastehén, mely a gépjárműben jelentős kárt okozott. Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletével megállapította, hogy a Vadásztársaság, melynek területéhez tartozik a vad, kártérítési felelősséggel tartozik, azonban a Balassagyarmati Törvényszék a közbenső ítéletet megváltoztatta, és az indítványozó keresetét elutasította.
Az indítványozó álláspontja szerint a Törvényszék a hatályos jogszabályban foglaltakat figyelmen kívül hagyva, lényegében az 1996. évi LV. törvény 75/A. § (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazta visszaható hatállyal. Ezzel megsértette az Alaptörvény R) cikkének (2) bekezdésébe foglaltakat, mely szerint a jogszabályok mindenkire kötelezőek, a T) cikk (1) bekezdését, valamint a XXVIII. cikk (1) bekezdésébe foglalt tisztességes eljáráshoz való jogát, mikor az ítéletét a bírói gyakorlatra alapozta, holott a hatályos jogszabály a bírói gyakorlattal ellentétesen rendelkezett. (Indítvány.pdf.)

Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsának tárgyalandó témái.

Közbeszerzés utólagos ellenőrzésének elévülési határideje.

A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 181. § (11) bekezdése elleni bírói kezdeményezés befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó bíró álláspontja szerint a sérelmezett rendelkezés sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogbiztonság elvét, mivel a jogszabályi rendelkezés hatályba lépése előtt megkötött szerződésekre vonatkozóan ír elő a felek számára hátrányosabb rendelkezést, - visszaható hatályú jogalkotás. (Indítvány.pdf.)
 

Személyes adatok védelméhez való jog.

A Kúria Pfv.IV.20.703/2016/8. számú ítélet elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó büntetőügyében született vádiratot az alperes úgy továbbította elektronikusan az Amerikai Egyesült Államokba, hogy az indítványozó személyes adatait nem törölte belőle, így az bárki számára megismerhetővé vált. Az indítványozó adatkezeléssel összefüggő jogszabálysértés megszüntetése iránt keresetet indított, melyet az első fokon eljárt bíróság elutasított. A jogerős ítélet helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét, melyet a Kúria hatályában fenntartott. A kúriai ítélet szerint a felperes személyes adatait tartalmazó vádirathoz az adott büntetőeljárás sértettjeként jogszerűen jutott hozzá az alperes, és az Európai Bíróság döntései alapján közvetlenül alkalmazható 75/46/EK Irányelv 7. cikk f) pontja rendelkezésének figyelembe vételével a személyes adatokat részlegesen tartalmazó vádirat harmadik személy részére való továbbítása nem volt jogsértő.
Az indítványozó szerint a Kúria határozatának meghozatala során nem vette figyelembe az indítványozó által a perben hivatkozott alkotmánybírósági határozatot, és a saját gyakorlatát sem. Állítja: a döntések megsértették az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdésében foglalt magánélet védelméhez való jogát, valamint a (2) bekezdés szerinti személyes adatok védelméhez való jogát, mert a bírósági határozatok nem a maguk egészében esnek nyilvánosság vagy titkosság alá, hanem a bennük lévő egyes adatok nyilvánosak vagy titkosak, ezért a jogszerűen nyilvánosságra kerülő adat is élvezi a személyes adatokra vonatkozó szabályok védelmét.(Indítvány: anonim.pdf.)
 

Becsületsértés.

A Szombathelyi Törvényszék 8.Bf.111/2015/7. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó szerint az alkotmányjogi panasszal érintetett büntetőítéletek alapjául szolgáló bírósági jogértelmezés a közhatalmat gyakorló személy személyes tulajdonságának szféráját érintő, egyúttal a jó hírnevét súlyosan romboló értékítélet fogalmilag nem élvezheti a véleményszabadság védelmét, mivel az ilyen kijelentés a bíróság szerint eleve nem állhat összefüggésben közügyekkel.
Az indítványozó állítja: a támadott bírói döntések azért sértik a véleménynyilvánítás szabadságához való jogát, mert az eljárt bíróságok az általa egy közszereplővel szemben megfogalmazott, a szabad véleménynyilvánítás körébe tartozó kijelentést a büntetőjog eszközével szankcionálták.(Indítvány.pdf.)
 

Hallgatói jogviszony megszüntetése) tárgyában készült határozattervezet.

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 112. § (1) bekezdése elleni bírói kezdeményezésbefogadhatóságának vizsgálata.

A perbeli felperes felnőttképzési szerződést kötött egy jogi egyetemmel, amelynek jogász szakára felvételt nyert. Az egyetem Felnőttképzési Központja (elsőfokú hatóság) a perbeli felperes hallgatói jogviszonyát törléssel megszüntette a támadott jogszabályi rendelkezés alapján amely kimondja, hogy meg kell szüntetni annak a hallgatónak a hallgatói jogviszonyát 2016. szeptember 1-jével, aki tanulmányait 2006. szeptember 1-je előtt, többek között egyetemi szakon kezdte meg. A határozatot a másodfokú hatóság helybenhagyta, a hallgatói jogviszony helyreállítását nem engedélyezte. A perbeli felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatását kérte.

Az eljáró bíróság álláspontja szerint a támadott jogszabályi rendelkezés a jogállamiság, jogbiztonság és a visszaható hatály tilalmába ütközik, az ha a jogalkotó egy korábban létrejött jogviszonyba visszamenőlegesen oly módon avatkozik bele, hogy szankciós jelleggel megszünteti egy hallgató jogviszonyát, ha az az előírt tanulmányi követelményeket meghatározott időpontig nem teljesíti.(Indítvány: anonimizált.pdf.)
 

Szabálysértő közbeszerzési eljárás, büntetőügy.

A Kúria Bf.II.980/2016/6. számú végzés elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

A tényállás szerint az indítványozó ügyvédként egy állami szervvel tartós megbízási jogviszonyban állt, amely ingatlanokat szerzett be szabálysértő közbeszerzési eljárás lefolytatásával. Egy várható kormányzati ellenőrzés hírére utólag készítettek iratokat valós közbeszerzés látszatának keltésére és visszadátumozott bonyolítói ajánlatokat szereztek be - többek között - az indítványozótól is. Az indítványozót az elsőfokú bíróság bűnösnek mondta ki bűnpártolás vétségében, magánokirat-hamisítás vétségében és pénzbüntetésre ítélte. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletében foglalt minősítést megváltoztatta és az indítványozót megrovásban részesítette. A döntés ellen az indítványozó felülvizsgálati kérelmet terjesztette elő, azonban a jogerős ítéletet a Kúria hatályában fenntartotta.
Az indítványozó állítja: a támadott döntések sértik a jogállamiság elvét, a törvény előtti egyenlőség elvét, mivel az egyszemélyi vezetőt az eljárásból kihagyták, a felelősségre vonása elmaradt, így indokolatlanul tettek különbséget a döntési hierarchia csúcsán lévő személy és a döntéseket végrehajtók között. Sérült továbbá a tisztességes bírói indokoláshoz való jog is, mert figyelmen kívül hagyták az irányadó jogszabályok rendelkezéseit, valamint a jogorvoslathoz való jog is. (Indítvány:_anonimizált.pdf.)

.Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának tárgyalandó témája

Kártérítés, tisztességes eljáráshoz való jog.

A Kúria Mfv.II.10.033/2016/5. számú ítéletével szemben előterjesztett alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó gazdasági társaság ügyvezetője két olyan megbízási szerződést is kötött, melyekről az indítványozót többszöri felszólítás ellenére sem tájékoztatta, azonban a megbízások teljesítését igazolta, és kifizette. Az indítványozó a megbízási szerződésekhez csak az ügyvezető visszahívását követően jutott hozzá. Az indítványozó gazdasági társaság megállapította: a megbízási szerződések megkötése nem volt megalapozott, az ügyvéddel kötött megbízási szerződés idejében nem állt a gazdasági társaság perben, az igazságügyi szakértő iroda által adott szakvélemény pedig a gazdasági társaság jogi képviselője egyik beadványával szó szerint megegyezik, és nem is szakkérdésben foglal állást, hanem jogkérdésben. Ezt követően az indítványozó közjegyzőhöz fordult. A fizetési meghagyásos eljárás perré alakult, mely során a másodfokú jogerős ítélet megállapította, hogy az indítványozó keresete megalapozott volt. A másodfokú ítélettel szemben alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. A Kúria ekkor az elsőfokú ítéletet megváltoztatta. 
Az indítványozó állítja: a Kúria határozata megsértette az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes eljáráshoz való alapjogát, mert nem adott lehetőséget az indítványozónak további bizonyításra. A Kúria indokolása továbbá iratellenes is, mert az alsóbb fokú bíróságok érvelését figyelmen kívül hagyta, az alperes által megjelölt bizonyítékok tartalmát vizsgálta, és felülírta a már megállapított tényállást. Ezzel megsértette a kiszámíthatóság, előreláthatóság, és ezáltal a jogbiztonság követelményét. Sérült továbbá a XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való alapjoga is, mert a Kúria ítélete ellen nincsen helye jogorvoslatnak. (Indítvány: anonimpdf.pdf.)

Bartha Szabó József
Címkék:
megmondó
Korruptak voltak Honecker alatt, korruptak voltak Medgyessy alatt, és „megbízhatóak”újabb bő évtized elteltével Brüsszelben az Európai Unió égisze alatt is.
  • Soros után
    „A kommunistáktól még nehéz lesz megszabadulni, mert senki nem olyan veszedelmes, mint egy bukott eszme haszonélvezője, aki már nem az eszmét védi, hanem a zsákmányt.”
  • Resurrexit tertia die
    Protonok, elektronok, neutronok élettelen parányaiból ragyog fel a csodálatos, megfoghatatlan, de azért körülírható és csodálatos érték: a szeretet.
  • Korlátozni a napi hülyeséget
    Állítólag Einstein mondotta egyszer, hogy a világűr és az emberi butaság végtelen – de különösen az utóbbi.
  • Gyűlölet és politika
    A kis párt elnöke utóbb bebújt egy pénzember hóna alá, olyan milliárdos hajlatába, amely figura korábban a nagy párt elnökének bizalmasa, diáktársa volt.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI