Nógrádi: Nincs más megoldás, csak a határzár
A világpolitika folyamatait elemezte a hirado.hu-nak adott interjújában Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.
2017. március 20. 11:37

Tavaly volt a Brexit és Trump győzelme, idén pedig választásokat tartanak Franciaországban és Németországban, ahol adott esetben olyanok is hatalomra kerülhetnek, akik szakítanának az eddig megszokott világgal. A franciáknál Le Pen kavarhatja fel az állóvizet, a németeknél pedig Schulz vethet véget Merkel uralmának. Közben még mindig ezerszámra érkeznek a migránsok Európába. A világpolitika folyamatait elemezte a hirado.hu-nak adott interjújában Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.

- Mi történik manapság? A most megjelent könyvében új világrendről, pontosabban világzavarról ír.

- Ez azt jelenti, hogy nincs uralkodó teória napjainkban. A hidegháború korában még viszonylag egyszerű volt a helyzet: itt a jó, ott a rossz, a másik oldalról fordítva, a mozgás pedig lehetetlen volt. Jelenleg nincsenek meg az efféle kapaszkodók, és sokkal több lehetősége van a politikának, a diplomáciának, mint korábban. A kérdés csak az, hogy a mai politikai elit képes-e ezzel élni. A nemzetközi kapcsolatoknak továbbra is három meghatározó szereplője van: magasan az első Amerika, lemaradva tőle Kína és még messzebb Oroszország. A fő probléma, hogy Európa ma már nem globális tényező, amit rendkívül nehezen vesz tudomásul. És úgy látom, az európai politikusok jelentős része továbbra is a politikai korrektség fogságában van.

- Nem úgy, mint Trump, aki a választási kampányában kívülállót alakítva éppen a politikailag korrekt megfogalmazásokkal ment szembe. Beiktatása óta azonban mintha lejjebb csavarta volna a hangerőt.

- Az új amerikai elnök valóban nem a fő vonalat viszi, így kérdés, hogy a stratégiai céljaiból mit tud megvalósítani. Ami általában Amerikában történik, az maximum 5-10 éven belül begyűrűzik Európába is. Ennek egyik előjele volt Trump győzelme előtt a Brexit, a hollandiai választásokon pedig nagy vereséget szenvedett a hagyományos baloldal. Franciaországban és Németországban is idén lesznek választások, majd meglátjuk, hogyan alakulnak. Trumpot január 20-án iktatták be, vagyis nem telt még le az a 100 napos türelmi idő, amit minden elnöknek meg szoktak adni. Nem szabad elfelejteni, hogy az európai országok többsége a Clinton Alapítványon keresztül anyagilag is támogatta Hillaryt, ami vissza fog ütni Trumpnál.

- Milyen értelemben?

- Minden, amit csinál, abból indul ki, amit ígért. Vagyis, hogy Amerika lesz az első. Hogy ez mennyire sújtja majd Európát, Kínát, Közép- és Dél-Amerikát, a jövő zenéje. Rengeteg tárgyalásra kerül még sor, és Trump elképzelései is módosulni fognak. A kérdés, hogy az elnök mennyire tudja majd elfogadtatni magát az amerikai döntéshozatali rendszerrel. Egyik elődjének sem volt könnyű dolga ebből a szempontból, és az elmúlt időszak döntései alapján neki sem lesz az.

- Az oroszok irányába gyakorolt szimpátiája mennyire valós? Hisz közben az adminisztrációját telepakolta oroszellenes vezetőkkel.

- Amerikában elsősorban mindenki USA-barát. Egyesek úgy érzik, együtt lehet működni Oroszországgal, mások szerint viszont nem célszerű. De ez megvan Európában is, csak itt nehezebb kiállni az oroszok mellett, mert a skandináv-balti-lengyel-brit tömb nyíltan oroszellenes. Azt gondolom, hogy amerikai-orosz közeledés Trump alatt sem lesz, de bizonyos ügyekben együtt kellene működniük. Irak, Irán, Szíria, Líbia vagy az Iszlám Állam kérdésében ugyanis Moszkva megkerülhetetlen.

- Valószínűleg gyorsan felkerülne a tárgyalóasztalra a Krím félsziget.

- A Krím az oroszok számára nem lehet tárgyalási alap, ezt Lavrov és Putyin is többször kifejezte. Máshogy fogalmazva, nem fogják visszaadni, mivel az egyetlen meleg vízi mélytengeri kikötőjük a Fekete-tengeren. Ezért más kompromisszumokat kell kötni, de a Nyugat rengeteget tud ajánlani Moszkvának. Az oroszoknak a Földközi-tenger medencéjében egyetlen katonai bázisuk maradt, Szíriában. Putyinék alapvető célja ugyanakkor a korábbi szovjet bázisok visszaszerzése Vietnámtól kezdve az Indiai-óceánon át Kubáig.

- Mit szól mindehhez az egyre kevésbé megkerülhető harmadik nagy játékos?

- A kínai politika körülbelül egy évvel ezelőtt megváltozott. A kínaiak kerek perec közölték, hogy nem fogadják el az új világrendet, mert az számukra hátrányos, és a saját világrendjük szerint akarnak élni. Fokozták a hadseregfejlesztést, amire válaszul a japánok átküldték a legmodernebb repülőgép-hordozójukat a kínai partokhoz. Kína a térség összes olyan szigetét követeli magának, amely a zónájába tartozik – ahogy Japán is. Peking abból indul ki, hogy Tajvan a része, de hogy mikor egyesülnek, majd eldől. Semmilyen fórumon nem engedi vitatni az ujgur és a tibeti kérdést, és abból indul ki, hogy a kínai gazdaság megy előre, Putyin után pedig visszaszerzi a cárok által elvett szibériai területeket Oroszországtól. A kínai politika rendkívül logikus és hosszú távon gondolkodik.

- Hogy illeszkedik ebbe Észak-Korea? Meddig mehet még el Kim Dzsongun?

- Phenjan annyira jelent fenyegetést a világra, amennyire az hagyja. Kim Irszen viszonylag sikeres vezető volt, a fia viszont már alkalmatlan, az unokája pedig abszolút alkalmatlan. Egy terroristarendszert vezetett be, amelyben a hadsereg fontosabb, mint az állam. Szét lehetne verni Észak-Koreát, de egyeztetni kell róla Kínával, a helyi érdekei miatt. Peking csak úgy fogadná el a két Korea egyesülését, ha az nem amerikai vezetéssel, dollárdiplomáciával és a Pentagonnal történne, de ilyen csak a mesében van. A valóságban egy egységes Korea veszélyeztetné a japán, a kínai, az orosz és az amerikai érdekeket is, vagyis papíron mindenki egyesítést akar, de a gyakorlatban senki.

- Visszatérve Európára. Idén választásokat tartanak az EU két legerősebb államában, Németországban és Franciaországban. Mivel járna Merkel kancellárságának vége Európa számára? Vagy a másik oldalról, Le Pen győzelme az Európai Unió végét jelentené?

- Merkel első tíz éve sikertörténet volt, a migráció kérdésében viszont nagyon mellé nyúlt. A Willkommenskultur történelmi tévedés volt, és az is, hogy nem húztak felső határt a migránsok számára, még akkor is, ha Németország számára pótlólagos munkaerőre mindig szükség volt. Amit a kancellár gondolt, az nem következett be, a német társadalom pedig ezért elfordult tőle. De amióta váltott migránskérdésben, azóta újra közelednek.

- Mire lesz ez elég? Az elmúlt hetekben erősödött a német baloldal.

- Merkel az összes ellenfelét ügyesen ledarálta az elmúlt években, meglátjuk, mit kezd Schulz-cal. A korábbi ügyeit már előszedték, elkezdődött a lejáratása. Kérdés, hogy Németországnak lehet-e olyan kancellárja, akinek még érettségije sincs, viszont karizmatikus és öt nyelven beszél. Magyarországon miniszter sem lehet valaki, ha nincs diplomája. Egyébként Schulz és a szociáldemokraták hiába állnak jól a közvélemény-kutatásokban, győzelmük esetén sem biztos, hogy kormányt tudnának alakítani, mert csak a kommunista utódpárt és a zöldek jöhetnek szóba koalíciós partnerként. Egy biztos, ha mégis ő lenne a kancellár, akkor a jelenlegihez képest teljesen más vonalat vinne be az európai politikába.

- Hát még Le Pen.

- A korábbiakkal összevetve Franciaországban kevés a meghatározó politikus. Ezért áll ilyen jól Le Pen is. Fillonnak jó esélyei voltak, de túl sok lett a botrány körülötte. Most Macron tűnik esélyesnek, és már el is ment Merkelhez konzultálni, ami sokat elmond a német-francia viszonyról. A jelenlegi mérések szerint lehet, hogy Le Pen megnyeri az elnökválasztás első fordulóját, de a másodikban, amikor már csak ketten vannak, kevés esélye van. Kérdés ugyanakkor, a francia társadalom hány százaléka érzi úgy, hogy kiábrándult a jelenlegi politikai elitből, hogy nincs szüksége migránsokra és hogy a párizsi, illetve a nizzai merénylet után Le Pen jelenti a megoldást. A mai európai politikában jósolni lehet, de vagy bejön, vagy nem. Ha Macron győz, a német-francia kapcsolatok a jelenlegi szinten maradnak.

- Vagyis Németország európai vezető szerepe megkérdőjelezhetetlen marad a jövőben is?

- Persze. A franciáknak jelenleg esélyük sincs arra, hogy kevésbé legyenek alárendeltek Németországnak. A francia gazdaság olyan szinten lemaradt Berlin mögött, hogy az európai vezetés minden tekintetben a németeké. A franciák a valóságban el is fogadják ezt, de soha nem mondják ki. A Brexit e tekintetben is óriási törés, mert a Berlin-Párizs-London háromszög feldőlt. London helyére felvették Rómát és Madridot, de alkalmatlanok a szerep betöltésére. Nagy-Britannia kiválásával a német vezető szerep még inkább felerősödik.

- A történelmet ismerve, eljöhet az idő, amikor újra félni kell tőlük?

- Nem hiszek a német veszélyben. Nem hiszem, hogy bárhol félni kellene Berlintől. Bár a német haderő rendkívül modern, de az érdekeiket gazdaságilag, és nem katonai eszközökkel akarják elérni. És ezt jól is csinálják.

 

- Többször előkerült már a Brexit. Elég nagy stratégiai hibának tűnik.

- Mert az is. A britek helyében félnék a következményektől. Nem lehet kiszámolni, hogy két év alatt véghez lehet-e vinni a kilépést, ahogy azt sem, hogy pontosan mit is jelent majd az Európának és Nagy-Britanniának. A Brexitnek van elmélete, de gyakorlata nincs. A jövőbeli brit nagyságról szóló nyilatkozatok pedig jól hangzanak, de mégis mi mást mondanának a brit politikusok? A realitás viszont az, hogy a kilépéssel rengeteget veszítenek majd.

- Ahogy az Európai Unió is. Egyrészt egy nagy befizető államot, másrészt egy fontos partnert az európai biztonság garantálásában.

- Nagy-Britannia távozásával Európa helyzete tovább nehezedik, mert nem kapja majd meg a szükséges hírszerzési adatokat az angolszászoktól. London már most is óvatos, hogy mit ad át. Obama elnöksége alatt egyébként az amerikai érvelés az volt, azért hallgatnak le mindenkit, hogy a terrort megakadályozzák. Ez viszont nem volt igaz, mert a lehallgatás 90 százalékban mindig gazdasági hírszerzésre irányul. De csak hogy világos legyen: a világon mindenki kémkedett, kémkedik és kémkedni fog.

- A terrortámadások árnyékában miként lehetne mégis fokozni az európai biztonságot?

- A megoldás az lenne, ha létrehoznánk a közös európai hadsereget és a globális műholdas hírszerzést. Ez viszont olyan pénzbe kerül, hogy aki meghirdeti a programot, elveszíti a következő választást. A tagállamok többsége a NATO hozzájárulás elvárt 2 százalékát sem éri el. A kiadások több mint 70 százalékát az USA fedezi, amit hosszú távon már nem hajlandó megtenni. Az amerikaiak verik is az asztalt, követeléseik között van egy nagyadag realitás, de a gazdasági oldalát se felejtsük el. Ha ugyanis Európa elkezd fegyverkezni, akkor döntően amerikai fegyvereket kell vennie, mert azok a legjobbak.

- Ha európai biztonságról beszélünk, a migráció kérdése megkerülhetetlen. Vélelmezem, a közös sereg és hírszerzés nem fogja feltartóztatni az embertömegeket.

- Persze, hogy nem. Nincs más megoldás, csak ha lezárjuk a schengeni külső határokat. Mindenki más ezt teszi, így Amerika, Ausztrália és az Öböl-menti monarchiák is, csak Európa nem védekezik. Ez is azért van, mert a tagállamok nem tudnak egyezségre jutni, és ütköznek a nemzeti érdekek. A görögök például kijelentették, hogy úgy védik csak a határt, ha elengedik a tartozásukat, Európa viszont erre nem hajlandó. Ezért születnek olyan nemzeti válaszok is, mint a magyar kerítésépítés. Ez nem egyedi Európában, de csak minket támadtak vele, ami elvezet a kettős mérce problémájához.

- A külső határok lezárása tűzparanccsal együtt értendő?

- Ez borzasztó nehéz kérdés. A bolgároknál másfél-két évvel ezelőtt agyonlőttek egy migránst, és hónapokig nem érkezett senki azon a határszakaszon. Tűzparancs van érvényben sok helyütt a világon – így az amerikai-mexikói határon is –, és döntően célravezető. Hogy Európa ezt fölvállalja-e, az európai politika döntése lesz. Ha nem vállalja fel, akkor vagy úgy kell megerősíteni a határt, hogy ne lehessen rajta átjönni – ez a magyar álláspont. Vagy bejönnek rajta a migránsok, és siránkozunk. A terroristákat pedig sajnos nem lehet kiszűrni az érkezők közül.

hirado.hu
megmondó
Korruptak voltak Honecker alatt, korruptak voltak Medgyessy alatt, és „megbízhatóak”újabb bő évtized elteltével Brüsszelben az Európai Unió égisze alatt is.
  • Soros után
    „A kommunistáktól még nehéz lesz megszabadulni, mert senki nem olyan veszedelmes, mint egy bukott eszme haszonélvezője, aki már nem az eszmét védi, hanem a zsákmányt.”
  • Resurrexit tertia die
    Protonok, elektronok, neutronok élettelen parányaiból ragyog fel a csodálatos, megfoghatatlan, de azért körülírható és csodálatos érték: a szeretet.
  • Korlátozni a napi hülyeséget
    Állítólag Einstein mondotta egyszer, hogy a világűr és az emberi butaság végtelen – de különösen az utóbbi.
  • Gyűlölet és politika
    A kis párt elnöke utóbb bebújt egy pénzember hóna alá, olyan milliárdos hajlatába, amely figura korábban a nagy párt elnökének bizalmasa, diáktársa volt.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI