A fiatalok szeretik az EU-t, de megreformálnák
A közép-európai fiatalok kifejezetten pozitívan viszonyulnak az európai egység gondolatához – derült ki a Bertelsmann Alapítvány német nonprofit szervezet kedden nyilvánosságra hozott felméréséből.
2017. március 21. 11:09

A felmérésben 15 és 24 év közötti, német, osztrák, lengyel, szlovák, cseh és magyar fiatalok vettek részt. Országonként 500 fiatalt kérdeztek meg 2017. január 30-a és február 13-a között.

A megkérdezettek több mint 77 százaléka pozitívan értékelte, hogy országa tagja az Európai Uniónak.

Az EU-projekt támogatottsága Németországban a legnagyobb, ahol a fiatalság 87 százaléka viszonyul kedvezően hozzá, míg második helyen Magyarország áll 79 százalékkal, őt követi Ausztria (77 százalék), Lengyelország (76 százalék), Csehország (73 százalék) és Szlovákia (70 százalék). Eközben a felmérés résztvevőinek mindössze 16 százaléka voksolt amellett, hogy országa lépjen ki az EU-ból.

A megkérdezettek többsége fejlesztené az Európai Uniót: 67 százalék gondolkodik úgy, hogy nem elég az egyszerű maradás, reformok szorgalmazására van szükség.

A felmérésben részt vevő fiatalok az EU legnagyobb hozadékának a tagállamok közötti békét tartják (78 százalék), ezt követik az unión belüli munkalehetőségek (66 százalék) és tanulási lehetőségek (62 százalék). A megkérdezettek a terrorizmust és a menekültek integrációját tartják az EU előtt álló legnagyobb kihívásnak.

A menekültek befogadásának kérdésében szembeszökő a különbség a német és az osztrák, valamint a visegrádi államok fiatalságának gondolkodásmódja között.

Míg a német fiatalok 73, az osztrák fiatalok 61 százaléka úgy véli, hogy országának be kell fogadnia a menekülteket, addig Szlovákiában a fiatalság 75 százaléka, Lengyelországban 73 százaléka, Magyarországon 72 százaléka, Csehországban pedig 70 százaléka a befogadással szemben foglalt állást.


Hasonlóan megosztónak bizonyult az a kérdés, hogy feláldozhatóak-e az emberi jogok a terrorellenes harc oltárán.

Míg Csehországban a felmérésben részt vevők 47, Magyarországon 51 százaléka egyetért azzal a kijelentéssel, hogy az emberi és állampolgári jogokat néha korlátozni kell annak érdekében, hogy a társadalmat jobban meg lehessen védeni a terrorizmustól és más fenyegetésektől, addig az osztrák fiatalok 48, a német fiatalok 46 százaléka elutasítja ezt a gondolatot.

A német és az osztrák fiatalság 71 százaléka a demokráciát tartja a legjobb kormányzati formának, míg ez az arány a visegrádi országokban jóval alacsonyabb. Csehországban a fiatalok 60, Szlovákiában 51, Lengyelországban 50, Magyarországon 48 százaléka vallotta ugyanezt.

MTI
  • Rebrov nem "A Nagy Edző"
    Rebrov nem „A Nagy Edző”. Ezt a vereség utáni erőlködő nyilatkozatai is érzékeltették. Nem ő lesz az, aki magyar klubsikert emel a jövő Európájában. De talán most regenerálódik, talán csapatot formál a következő mérkőzésekre.
  • Lebegtetés a Fenyő-gyilkosság ügyében
    Nem zárható ki, hogy újabb száztizenegy év elteljen, és valaki valahol cikket írjon, így kezdve: „Százharmincegy év telt el a Margit körút és a Margit utca sarkán elkövetett Fenyő-gyilkosság óta…”
  • Mindenki az álszent Richard Gere-en nevet
    Csúcsra jár a részvét-ipar. Most éppen az öregecskedő színészeket vetik be, így Richard Gere is megszakította nyaralását egy migránssimogatás erejéig. Bár csak ne tette volna!
  • Kozma Imre 1989-ről: Új reményt kaptak nálunk a keletnémetek
    Több tízezer keletnémet jött Magyarországra 1989 nyarán, mert az NDK-ban elterjedt a pletyka, hogy pár órára megnyitják az osztrák-magyar határt. Heteket, hónapokat táboroztak itt Magyarországon, hogy aztán innen újból eljussanak hazájuk nyugati részébe.
  • Célt értek a pályázati források
    Közel 190 ezer nyertes pályázat, 1317 milliárd forintnyi meghirdetett és 480 milliárd forint kifizetett támogatás — röviden ez a mérlege a 2014 és 2020 között elérhető Vidékfejlesztési program eddigi eredményeinek.
MTI Hírfelhasználó