Mindenkit meglepett a januári keresetemelkedés
A bérek tíz százalékkal nőttek az év első hónapjában a tavalyihoz képest.
2017. március 21. 11:51

Januárban jelentősen, 10 százalékkal nőttek a keresetek a tavaly januári értékekhez képest, azaz Magyarországon a bruttó átlagkereset 273 800 forint volt az év első hónapjában – közölte hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az adatokra reagálva azt hangsúlyozta, ma már gyorsabb nálunk a keresetek felzárkózása, mint Csehországban, a fizetések növekedése pedig egyértelmű bizonyíték arra, hogy a tavaly megkötött bérnövekedési és adócsökkentési megállapodásnak már januárban jelentős hatása volt.

A miniszter felidézte: az alkalmazottak létszáma 102 ezerrel, ezen belül a versenyszférában 87 ezerrel emelkedett januárban az egy évvel korábbihoz képest, ilyen mértékű bővülésre nem volt példa 2001, az adatszolgáltatás kezdete óta. Varga Mihály örömtelinek nevezte, hogy az új munkahelyek elsősorban a versenyszférában jöttek létre, a közszféra létszáma pedig csökkent. A Nemzetgazdasági Minisztérium várakozásai szerint a minimálbér idei 15 százalékos, a garantált bérminimum 25 százalékos emelése, valamint a 2018-as további 8, illetve 12 százalékos felzárkóztatás jelentősen hozzájárul a keresetek további növekedéséhez.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője kommentárjában arról beszélt: a vártnál gyorsabban nőttek a bérek, amit a minimálbér és a bérminimum emelése mellett a költségvetési szféra újabb területein megnövelt fizetések is segítettek. A szakértő szerint az év egészét nézve 10 százalékkal nőhetnek a fizetések, ami a várt 2,4 százalékos infláció mellett 7,6 százalékos reálbér-növekedést eredményezhet, 2013-tól 2017 végéig pedig összesen, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 32,3 százalékkal nőhetnek a reálbérek. Az elhalasztott fogyasztás, a mérlegkiigazítási folyamat előrehaladása, a devizahitelek rendezése nyomán kiszámíthatóvá váló törlesztőrészletek, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt a következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje.

– A januári béradat azért is rendkívül fontos, mert az ekkor kimutatott bérnövekedés nagyjából meg szokott egyezni az adott évi átlaggal – emelte ki közleményében Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Idén azonban inkább felfelé lehet eltérés, tekintettel arra, hogy a közszférában késtek a bérmegállapodások, amelyek akár 10 százalékos béremelésről is szóltak. A bérek gyorsabban nőttek a költségvetési szférában, mint a versenyszférában, a rendszeres kereset nőtt nagyobb ütemben, vagyis nem a prémiumok emelték a béreket.

A KSH hétfőn közzétett adatai szerint továbbra is a pénzügyi, biztosítási ágazatban a legmagasabbak a keresetek, átlagosan bruttó 525 ezer forint. A legkevesebbet a szociális szférában dolgozók keresnek, 171 900 forintot.

A bruttó bérek a vállalati szférában 286 500 forintra nőttek, a költségvetési szféra dolgozói átlagosan 250 800 forintért dolgoznak.

Varga: a bérmegállapodás komoly hatással volt a keresetek növekedésére

Nagyon komoly mértékben, 10 százalékkal nőttek a keresetek januárban az egy évvel korábbihoz képest, ami mutatja, hogy a tavaly megkötött bérnövekedési és adócsökkentési megállapodásnak már januárban jelentős hatása volt – mondta a nemzetgazdasági miniszter hétfőn Budapesten.

Varga Mihály a statisztikai hivatal friss adataira reagálva hozzátette: a nettó keresetek már több mint 4 éve töretlenül nőnek.

Új munkahelyek a versenyszférában

Elmondta, hogy az alkalmazottak létszáma 102 ezerrel, ezen belül a versenyszférában 87 ezerrel emelkedett januárban az egy évvel korábbihoz képest, ilyen mértékű emelkedésre nem volt példa 2001, az adatszolgáltatás kezdete óta. Örömteli, hogy az új munkahelyek elsősorban a versenyszférában jöttek létre, a közszféra létszáma csökkent – jegyezte meg.

Varga Mihály kitért arra, hogy Magyarország felzárkózása most gyorsabb, mint Csehországé, az elmúlt egy évben jobban nőttek a nettó kereseteket itthon.

A tárca azzal számol, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése 2017-ben és 2018-ban is jelentősen hozzájárul a keresetek növekedéséhez.

Kérdésre válaszolva a tárcavezető elmondta, bár a bértárgyalások egyebek mellett a MÁV-nál és az MVM-nél még nem fejeződtek be, az állam a maga bérkérdéseit alapvetően lezárta és úgy látja, a januári növekedéssel megegyező emelés kezd kialakulni az állami szektorban is. Hozzátette, arra számít, a versenyszférában is „ettől alig elmaradó mértékben” lesznek növelések.

A kiskereskedelmi szereplőkkel folynak a tárgyalások

A kiskereskedelmi szektort érintő törvénymódosítási kezdeményezésről kérdésre válaszolva elmondta: még folynak a tárgyalások a szereplőkkel, nincsen döntés, nyitottak az új javaslatokra. A miniszter úgy vélte, április végéig van lehetőség döntéseket hozni az ügyben, hogy május elején a parlament elé lehessen terjeszteni a törvénymódosítást.

Kérdésre válaszolva Varga Mihály elmondta, nem látnak problémát a kis- és középvállalkozói (kkv) szektorban a bérmegállapodás, béremelések végrehajtásában.

A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál bővülés van, a friss adatok szerint először haladta meg a 2 milliót az alkalmazottak száma – jegyezte meg. Hozzátette, a bérmegállapodás aláírásakor is felmerült, hogy lesznek olyan vállalkozások, amelyeknél versenyképességi, hatékonysági problémát okoz a béremelés, azonban ezek a vállalkozások valószínűleg hosszú távon sem maradhattak volna versenyképesek.

Nagy sikernek ígérkezik az új adóbevallás

A miniszter beszámolt arról is, hogy mintegy 150 ezren nézték meg és zárhatták le adóbevallásukat a múlt hét csütörtök óta üzemelő internetes felületen, és ez a szám folyamatosan nő. Az NGM várakozása szerint a 2,5 millió ügyfélkapus regisztrációval rendelkező ember közül több százezren tudják majd lezárni ilyen módon az adóbevallásukat.

magyaridok.hu
  • Újra kell tanulnunk a demokráciát
    A „létező demokrácia” részének kell tekintenünk az idegen titkosszolgálatok videókészítését és az időzített nyilvánosságra hozást. A külföldi tőzsdespekulánsok kampányfinanszírozó tevékenységét. A külföldi propagandaközpontok itthoni buzgólkodását.
  • Karácsony Gergely lovasszobránál
    De nézzük végre Budapestet, mert Budapest csodás. Húsz évig vezette egy szociológus, kilenc éve vezeti egy mérnök. Nem kell különösebb hangszerismeret lezongorázni a különbséget.
MTI Hírfelhasználó