Megfontolandó az emberi jogi egyezményből történő kilépés
Az Emberi Jogok Európai Bírósága a magyar menekültügyi szabályozást jogellenesnek minősítő múlt heti határozatával újfent túlterjeszkedett saját hatáskörén.
2017. március 21. 18:52

A strasbourgi bíróság ugyanis fundamentalista módon értelmezte a migránsok jogait az államok (nemzet)biztonsági érdekeinek rovására, így jogalkalmazás helyett valójában jogalkotást végezve súlyosan megsértette Magyarország alkotmányos identitását és szuverenitását.

Az Alapjogokért Központ meglátása szerint Magyarországnak meg kell támadnia a hatáskörtúllépéssel hozott ítéletet a bíróság Nagykamarája előtt, de a fellebbezés eredménytelenségére is fel kell készülnie. Éppen ezért fontolóra kell venni a döntés végrehajtásának megtagadását is, és ha ennek jogi vagy politikai akadályai merülnek fel, az EJEB joghatóságának felmondásától sem szabad elzárkózni, még akkor sem, ha ez az Emberi Jogok Európai Egyezményéből történő kilépéssel járna együtt. A Központ álláspontja szerint ugyanis Magyarországon az alapjogvédelem megfelelő szintje a formális EJEE-tagság nélkül is biztosított.

Az EJEB múlt hét kedden hozott döntésében azért marasztalta el Magyarországot, mert az az uniós szabályok alapján a határon alkalmazott ún. tranzitzónás eljárással a bíróság véleménye szerint megsértette két bangladesi migráns EJEE-ben foglalt jogait. A döntéssel az EJEB lényegében elvitatja egy állam azon alapvető jogát, hogy határait és saját állampolgárait megvédje. Az Alapjogokért Központ ezért mindenekelőtt azt javasolja, hogy a nem jogerős strasbourgi döntést Magyarország támadja meg, kérve a Nagykamarát, hogy vizsgálja azt felül. Mivel az ítéletet az EJEB Kamarája hozta, ezért a kézhezvételtől számított három hónapon belül bármelyik érdekelt fél fellebbezést nyújthat be ellene a Nagykamarához. A Nagykamara előtti eljárással összefüggésben fontos megjegyezni, a kérelem elfogadhatóságáról először egy öttagú tanács dönt, amely csak abban az esetben nyilvánítja azt elfogadhatónak, vagyis a Nagykamara által vizsgálhatónak az ügyet, ha abban valamely fontos, újszerű, az egyezménnyel összefüggő értelmezési kérdés merül fel. Az eddigi gyakorlat alapján csekély esély mutatkozik arra, hogy a Nagykamara befogadja a fellebbezést, annak ellenére, hogy az ügy fellebbviteli fórum előtti tárgyalása kiváló alkalmat adhatna annak a rendkívül érzékeny kérdésnek a megvitatására, hogy az EJEB miként terjeszkedik túl az EJEE által biztosított hatáskörein.

Mivel a Nagykamara döntése bizonytalan, a Központ fontosnak tartja a lehetséges további lépések számbavételét, vagyis annak végiggondolását, hogy milyen jogkövetkezményekkel járhat például az ítélet végrehajtásának megtagadása. Az EJEB döntéseinek végrehajtása felett a Miniszteri Bizottság őrködik, amely az Európa Tanács tagállamainak kormányképviselőit tömöríti. A végrehajtás megtagadásának jogkövetkezményeiről az EJEE hallgat, a lehetséges és egyben legsúlyosabb szankciókat az ET-t létrehozó Londoni Egyezmény mondja ki, amely a Miniszteri Bizottságban, valamint az ET Parlamenti Közgyűlésében való részvételi jog felfüggesztését, végső soron az ET-ből való kizárást is magában foglalhatja. Azonban itt fontos rögzíteni: ezen jogkövetkezmények alkalmazására eddig csak a legsúlyosabb, szisztematikus jogsértések esetén került sor. Egy strasbourgi döntés anyagi, kártérítési oldalának megtagadása valószínűleg nem vezetne ilyen jogkövetkezményekhez, azonban hatásos figyelemfelhívás lehet a lopakodó hatáskör-túlterjeszkedésre.

Amennyiben a fentebb kifejtettek sem vezetnek eredményre, az adott körülmények között, ultima ratio megoldásként az EJEB joghatóságának felmondása is megfontolandó lehet, azzal együtt, hogy ez egyet jelenthet az EJEE-ből történő kilépéssel. AZ EJEE kimondja, hogy valamely tagállam ET-tagságának megszűnésével EJEE-tagsága is automatikusan megszűnik, azonban ennek fordítottjáról nem rendelkezik. Az EJEE felmondásáról azonban igen, amelyhez nem fűz az ET-tagsághoz kapcsolódó közvetlen jogkövetkezményeket. Ami pedig a jogvédelem szintjét illeti, az Európai Unió a Lisszaboni Szerződéssel kötelező jogelvekké emelte az EU jogrendszerén belül az EJEE rendelkezéseit, következésképpen az uniós jogalkalmazás és jogalkotás folyamán tiszteletben kell tartani ezen jogokat. Tovább erősíti az alapjogok érvényesülését az EU által szintén a Lisszaboni Szerződéssel kötelező erővel felruházott Alapjogi Charta is, amelynek betartására minden EU-s jogalkotó és jogalkalmazó szerv köteles. Ami a nemzeti jogvédelem szintjét illeti, az Alaptörvény kimondja, hogy Magyarország elismeri a nemzetközi jog általános szabályait, amelynek szerves részét képezik az emberi jogok, az Alaptörvény pedig emellett kimerítő alapjogi katalógust is tartalmaz.

Az emberi jogok védelmének elégséges szintje tehát valójában nem függ formális EJEE-tagságunktól, e jogok érvényesülése nemzeti és EU-s szinten is minden további nélkül biztosítható. Éppen ezért ideje feltenni a kérdést: a strasbourgi testület hatáskörtúllépésével okozott súlyos szuverenitás-sérelem vajon igazolható-e az emberi jogok univerzalizmusának mindenek felett álló „eszményével”?

alapjogokert.hu
  • Átadták a Szent Margit Gimnázium tornacsarnokát
    A Szent Margi Gimnázium új tornacsarnokának átadásakor Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője, Újbuda országgyűlési képviselője elmondta: a sportolási lehetőségeket biztosító épületek, így a gimnázium új tornacsarnokának megépítése arról szól, hogy a gyermekek kulturált körülmények között felkészüljenek az életre.
  • Háború az új nemzedékért
    Free-SZFE sztory... - Első rész
  • Hazánk első a kultúra támogatásában a kontinensen
    Az európai országok közül GDP-arányosan Magyarország támogatja a kultúrát a legnagyobb mértékben - hangsúlyozta éves meghallgatásán az emberi erőforrások minisztere az Országgyűlés kulturális bizottságának keddi ülésén.
MTI Hírfelhasználó