Hegyen völgyön át…
MSZP: Miért mindig a nyugdíjasokat sanyargatják? KDNP: Mik a kerékpáros fejlesztési prioritások az elkövetkezendő években? Jobbik: Meghallják-e az érintettek szavát? LMP: Az élelmiszer minőségén túl másban is hátrányban vagyunk Nyugat-Európához képest? Fidesz: Hogyan tudjuk megvédeni nemzetközi fórumokon a jogi határzár intézményét?
2017. március 24. 09:26

Párbajhoz hasonlatos az azonnali kérdések órája: csupa szín, csupa legenda! A felszólalóknak Ciceró  az ügyvédek világából ajánlott mintát: „A támadás és védelem első lépése, hogy tagadja a tényeket; ha ez nem lehetséges, akkor vond kétségbe a minősítést; ha ez sem működik, vitasd a cselekmény indítékát, hivatkozz rendkívüli körülmények fennforgására; ha ez sem válik be, jelentsd ki: sanda politika munkálkodik, koncepciós per az egész.” 

Megtörtént! Híven a hagyományokhoz hangos bekiabálások, zajok kísérték.  A siker egyik oldalon sem volt kétséges: minden párt hálásan megtapsolta a szószólóját! Legutóbbi szónoklataikból szolidan stilizálva, hangzavarokat, bekiabálásokat udvariasan mellőzve tallóztunk.

 

Miért mindig a nyugdíjasokat sanyargatják?

HORVÁTH IMRE, (MSZP): - Államtitkár Úr! Magyarország erősödik, nap mint nap halljuk, látjuk a közmédiában. (Dr. Rétvári Bence: Az ATV-ben is!)Épülnek a stadionok, gazdagodnak az oligarchák. A közel 3 millió nyugdíjas sorsáról azonban kevés szó esik. Tudja, hogy az idei 1,6 százalékos nyugdíjemelés alig pár száz forintot jelent azoknak, akik alig néhány tízezer forintos ellátást kapnak? Tudja-e, hogy eközben az elmúlt hónapokban a cukor ára 22 százalékkal, a sertéshúsé 15 százalékkal nőtt, a tűzifa ára 10 év alatt négyszeresére nőtt? Ezenfelül sújtják a nyugdíjasokat a szociális ellátás terén tett szigorításaik, illetve az egészségügy jelenlegi helyzete is. A házi gondozás igénybevételét úgy szigorították, hogy minél kevesebb ember jusson ellátáshoz. Az idősotthonokba való bejutáshoz milliós befizetéseket írnak elő. Nem beszél a kormány arról sem, hogy több százezer nyugdíjas olyan alacsony ellátást kap, amely még a létminimumot sem éri el.

- Államtitkár Úr! Idős emberek nyomorognak ma Magyarországon úgy, hogy előtte évtizedeket ledolgoztak. De miért csak ennyivel emelkedett a nyugdíj az idén, amikor tudták, és már tavaly ősszel is tudták, hogy az idén ennél jóval magasabb lesz az infláció, tehát még az sem igaz, hogy a nyugdíjak az inflációval emelkedtek, arról nem is beszélve, hogy a költségvetésben is más szerepel! Kérdezem államtitkár urat:

- Miért nem kompenzálják ezért a nyugdíjasokat?

- Miért nem törődnek a kisnyugdíjasokkal?

***

Dr. RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Ön még nem volt itt akkor a parlamentben, amikor az ön pártja, a Magyar Szocialista Párt minden egyes képviselője kimondta itt a patkóban, az üléssorok között a véleményét a nyugdíjasok nyugdíjemeléséről, és egyenként mindenki egy név szerinti szavazásnál megszavazta, hogy vegyenek el egyhavi nyugdíjat a nyugdíjasoktól. Ez volt, azt hiszem, a legnagyobb törés a rendszerváltás utáni időszakban a nyugdíjak értékével kapcsolatban. Szerencsére 2010 után egy másik időszak következett, persze itt is volt egy fontos, a nyugdíjasok szempontjából is lényeges intézkedés, a „Nők 40” bevezetése. Ez volt az, ahol az ön párttársai kivétel nélkül nem támogatták a „Nők 40” kedvezmény bevezetését.

- Képviselő Úr! De mindettől függetlenül a kormány vállalta, hogy a nyugdíjak értékét megőrzi. Ezt sikerült is túlteljesíteni, hiszen növekedett a nyugdíjak értéke, és a következő években is vállaljuk, hogy megőrizzük a nyugdíjak értékét. Olyan rendszert hoztunk létre, amelyben akár magasabb, akár alacsonyabb lesz az infláció, a nyugdíjasok rosszul nem járhatnak ebben a rendszerben. 2010 és 2016 között 23,1 százalékkal nőttek a nyugdíjak. Mindemellett a rezsicsökkentés egy nyugdíjas házaspár számára egy társasházi lakásban fűtéssel és meleg vizes, földgázas mérőkkel 88 ezer forintot jelentett, távfűtéses lakásban 83 ezer forintot jelentett évente megtakarításként, családi házban pedig 116 ezer forintos megtakarítást jelentett. (Moraj és közbeszólások az MSZP soraiból: Hogyan számoltok?)

- Képviselő Úr! Az Erzsébet-program keretében a nyugdíjasok számára tudtunk teljesen alacsony értéken a nyugdíj mellett egyfajta üdülési lehetőséget, is biztosítani.(Közbeszólások az MSZP soraiból: Idő, elnök úr, ezt nem bírjuk hallgatni! Idő!) A munkahelyvédelmi akcióterv mellett pedig még elég sok intézkedést lehet felsorolni. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

***

HORVÁTH IMRE: - Államtitkár Úr! Önök hetedik éve kormányoznak, nem pozitív irányban tettek dolgokat, hanem szigorítottak! Nincs idő elmondani, hogy milyen szigorításokat hoztak. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Mit vettek el?) Például elvették a rokkantnyugdíjasok utazási kedvezményét, és sorolhatnék legalább 15 olyan szempontot, elvették a korkedvezményt, s a többit, s a többit. (Dr. Rétvári Bence: Szűcs Erika!) Ez egy nagyon lényeges kérdés. Másként értelmezik a fogyasztói kosár, illetve az infláció viszonyát, vagy mondjam azt, hogy kiosztottak Amerikában, az Egyesült Államokban Erzsébet-utalványt, körülbelül 300 millió forintot égettek el, amit az ottani nyugdíjasok nem tudnak felhasználni. Kérdezem tehát államtitkár urat még egyszer:

- Miért sanyargatja a kormány a kisnyugdíjasokat? Miért nem törődnek az idős, beteg emberekkel? (Taps az MSZP soraiban.)

***

Dr. RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! A 13. havi nyugdíj elvétele csökkentette vagy növelte a nyugdíjak összegét? (Moraj és közbeszólások az MSZP soraiból: Visszaadtátok?) - Csökkentette! Az elmúlt időszakban, mióta a Fidesz-KDNP kormányon van, csökkent vagy nőtt a nyugdíjak vásárlóértéke? – A nyugdíjak értéke 23 százalékkal nőtt, a vásárlóértéke pedig 9,5 százalékkal! (Közbeszólások az MSZP soraiból: Csökkent!) Ön viszont azt mondta, hogy csökkent. Kérem, juttasson el nekem erről egy számítást, bármilyen számítást ami kimutatja, hogy amit az MSZP mond itt, az igaz! (Bangóné Borbély Ildikó közbeszól.)Nem fog tudni egyet sem! Mint ahogy az is valótlan volt, amikor ön azt mondta, hogy csökkentek a házi segítségnyújtáshoz való hozzájutási lehetőségek. Tudja, hogyan csökkentek? 40 százalékkal több ember veszi igénybe, és 100 százalékkal több gondozó gondoskodik az idősekről! (Gúr Nándor: Ne mesélj! Ülj le, Bence! Egyes!) Megdupláztuk a házi gondozásban részt vevő gondozók számát, és 40 százalékkal többen tudják igénybe venni! Ennyit a szocialisták hitelességéről! (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Mik a kerékpáros fejlesztési prioritások az elkövetkezendő években?

MÓRING JÓZSEF ATTILA, (KDNP): - Tisztelt Ház!! A bringásszervezetek körében elterjedt a hír, hogy a kormány 2020-ig uniós forrásokkal együtt akár több tíz milliárd forintot is új bicikliutakra, a meglévők korszerűsítésére, az európai hálózatba való bekapcsolásukra, és a kerékpárosbarát infrastruktúra fejlesztésére fordít. A tavalyi év folyamán Szászfalvi László képviselőtársam a balatoni bringakör és az Atlanti-óceántól a Fekete-tengerig futó, Franciaországtól Bulgáriáig tíz országon, így hazánkon is átívelő EuroVelo, vagyis az európai kerékpárút-hálózat 6-os számú kerékpárút magyarországi szakaszának felújítása ügyében kérdezte a minisztériumot. Én most az egyéb fejlesztések ügyében fordulnék államtitkár úrhoz. Ezek között kiemelkedő a Balaton-Fertő tó-bicikliút és a Tisza-tavi régió kerékpárútjának kiépítése, illetve az EuroVelo 14-es út magyarországi szakaszának megépítése is. Az utóbbi annyit jelent, hogy az Őrségtől Zalaegerszegen, a Balatonon, Egeren, a Tiszántúlon és Debrecenen át hazánk kerékpárútjai két európai hálózatba is bekapcsolódhatnak. A Tisza-tavi régió azért lehet különösen fontos, mert a térségben mintegy 300 ezer vendégéjszakát töltenek a látogatók évente.

- Államtitkár Úr! A kerékpárút-hálózat egységes rendszerré fejlesztése, a régi és az új utak összekötése a korábbi célokat szolgálja. Éppen ezért kérdezem:

- Mik a kerékpáros fejlesztési prioritások az elkövetkezendő esztendőkben?

- Mekkora összeg fordítható kerékpárút-hálózat kiépítésére és fenntartására 2020-ig?

***

Dr. FÓNAGY JÁNOS, (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! A terület- és településfejlesztési operatív program keretében elsősorban a hivatásforgalmi célú kerékpáros fejlesztésekre van lehetőség. A pályázati kiírás nagy hangsúlyt fektet a hálózat kialakítására, fontos szempont, hogy a meglévő kerékpáros-létesítményekhez kapcsolódjanak, bővítve ezzel az egész kerékpárút-hálózatot. A 2020-ig terjedő költségvetési időszakban nagy hangsúlyt kap a turisztikai célú kerékpárutak fejlesztése. Több program is megvalósul. A teljesség igénye nélkül íme néhány.

- Bezárjuk a Tisza-tavi kerékpáros kört, a hiányzó Tiszafüred-Poroszló közötti szakasz engedélyezései rendelkezésre állnak, várhatóan már az idén elkezdődik, és 2018-ban befejeződik a kivitelezés.

- Az új nemzetközi kerékpáros-útvonal, az EuroVelo 14 fejlesztéséről szóló pályázatot jelenleg az Európai Kerékpáros Szövetség bírálja el. Kedvező döntés esetén megindulhat a fejlesztés előkészítése. Első lépcsőben kis forgalmú utak kijelölése várható, a későbbiekben pedig önálló építés is tervben van.

- A Fertő tó és a Balaton között Fertőd és Keszthely összeköttetésére 131 kilométer hosszan jelöltünk ki kerékpáros-útvonalat, amellyel Magyarország két turisztikailag kiemelt térsége között jön létre a kerékpáros kapcsolat. A fejlesztés elsősorban itt is a kis forgalmú utak felhasználásával és a kitáblázással még az idén megvalósul. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

***

MÓRING JÓZSEF ATTILA: - Államtitkár Úr!  A Kereszténydemokrata Néppárt kiemelkedően fontosnak tartja a közlekedés- és fejlesztéspolitikában a környezetkímélő, egészséges, a túlzsúfolt közutak terhelését mérséklő és a családok életében jó és tartalmas időtöltésnek számító kerékpározás ügyét. Persze tudjuk, hogy a fejlesztések és az utak építése nem történhet meg a vakvilágban. Fontos, hogy mind Magyarországon, mind az európai kerékpárút-hálózathoz kapcsolódva a tervezés és a kivitelezés egy hosszú távú koncepció részeként valósuljon meg, és ezáltal olyan gerinchálózat alakuljon ki, amellyel számottevően javulhatnak és bővülhetnek a szabadidős kerékpározás nyújtotta lehetőségek. Államtitkár úr válasza arról győzött meg, hogy a közeljövőben is igen jelentős fejlesztések várhatók. Köszönöm! (Taps a kormánypárti padsorokban.)

***

Dr. FÓNAGY JÁNOS: - Képviselő Úr!  A turisztikai és hivatásforgalmú célú kerékpáros fejlesztések megvalósítására 2020-ig várhatóan mintegy 90-100 milliárd forint áll rendelkezésre. A keretösszeg forrása több uniós program és a „Modern városok” programja. Az országos törzshálózathoz tartozó kerékpárutak üzemeltetését 2017. január 1-jétől a Magyar Közút vette át. A szervezet a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal évente kötendő támogatási szerződés keretében végzi a kerékpárutak üzemeltetését és a szükséges felújításokat. Így nemcsak bővül a hálózat, hanem a már megépült szakaszok biztonságos közlekedésre alkalmas állapota is megőrizhető. Úgy gondolom, hogy ez az egész témát illetően igen jelentős előrelépés. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Meghallják-e az érintettek szavát?

VÁGÓ SEBESTYÉN, (Jobbik): - Államtitkár Úr! Újabb összeesküvést lepleznék le, titkos összeesküvést lepleznék le! Én is megkaptam a védőnők levelét. Több mint 400 levelet kaptam az érintett és a területen dolgozó védőnői szolgálat alkalmazottaitól. Méltányolható és elfogadható az a kérés, amivel hozzánk fordultak, és méltánytalan és igazságtalan az a helyzet, ami jelenleg fennáll. Körülbelül 5 ezer dolgozóról beszélünk, akik egészségügyi alapellátást látnak el az országban, és ők mégsem az egészségügyi bértábla alapján kapják a fizetésüket, hanem annál alacsonyabb fizetésben és bérben részesülnek.

- Néhány számot említenék: ha átlagot nézünk, akkor körülbelül egy területen dolgozó védődő ma 80 ezer forinttal kap kevesebbet, mint az ugyanazzal a végzettséggel rendelkező, ugyanazzal az évvel rendelkező és ugyanabban a kategóriában lévő egészségügyi alkalmazott kolléganője. Úgy gondolom, hogy méltányolható a kérésük, hogy ők is az egészségügyi bértábla alapján kerüljenek besorolásra, a bérüket ez alapján kapják.

- Miért lényeges és méltányolható ez? Azért méltányolható, mert az elmúlt időszakban nagyon sok törvénymódosítás történt, aminek következtében - akár mint a gyermekvédelmi jelzőrendszer részei is - pluszfeladatokat kaptak, pluszfeladat hárul rájuk, és pluszfeladatokat kell ellátniuk. Nagyon fontos és nélkülözhetetlen részei a gyermekvédelmi jelzőrendszernek, ez is ok arra, ez is indok arra, hogy méltányolják az ő munkájukat, és az igazságtalan helyzetet, amiben ők részesülnek, feloldják!

- A múlt héten határozati javaslattal éltünk képviselőtársaimmal együtt, amelyben azt kértük, hogy a besorolásuk és bérük az egészségügyi bértábla alapján történjen, a fizetésüket az alapján kapják. Ez éves szinten 4-5 milliárd forintos többletkiadást jelent az államkassza számára. A konkrét kérdésem tehát:

- Elfogadják-e ezt a javaslatunkat és támogatják-e azt az indítványunkat, hogy a területen dolgozó védőnők is az egészségügyi bértábla alapján kapják a fizetésüket? 

***

Dr. RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Először is: a kormányzat, valóban egy hungarikumként, egy nagyon fontos intézményként tekint a védőnői hálózatra, és törekedett arra az elmúlt években, hogy a védőnők számára, amikor volt erre költségvetési lehetőség, többletfinanszírozást tudjon nyújtani, és ezt meg is tette évről évre. Nyilván ez egy hosszú folyamat, sokat kell még tennünk ezen a téren, nem fogunk 2019-re sem beérni a célba a négyéves béremelési program kapcsán, de a Jobbikot azért megkérdezném: miért nem támogatta az egészségügyi béremeléseket? Miért nem támogatta azt, amikor ápolóknak vagy orvosoknak kellett bért emelni? Miért szavazta le eddig az összes védőnői béremelést? Majd most fölállnak, és azt mondják, hogy magasabb bért kérnek a védőnőknek.

- Képviselő Úr! Önöknek soha egyetlenegy támogatásuk se volt abban a folyamatban, amikor a védőnők finanszírozását országos szinten 17 milliárd 965 millió forintról 25 milliárd 28 millió forintra emeltük. 7 milliárd 63 millió forint, amivel most többet költünk a védőnői finanszírozásra, mint költöttünk akkor, amikor a Jobbik bekerült a parlamentbe. Megismétlem: a Jobbik soha, egyszer sem támogatta ezeket az emeléseket! De mi ezt a továbbiakban is folytatni kívánjuk, akár támogatja a Jobbik, akár nem, mind az egészségügyben, mind máshol. Sőt, garanciát is hoztunk az elmúlt évben rendelet formájában arra, hogy ezt a többletet közvetlenül meg is kapják a védőnők! (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

VÁGÓ SEBESTYÉN: -  Én úgy tudtam, hogy a házszabály szerint az azonnali kérdés az a műfaj, amelyben a képviselő a minisztériumot, akár a minisztert vagy egy államtitkárt kérdez, nem fordított esetről van szó. Mi a költségvetést nem támogattuk, a költségvetést nem tudtuk elfogadni, és ennek a része ez az emelés, ezért nem tudtuk támogatni. Méltányolható tehát a kérés, hogy mivel egészségügyi alapellátást látnak el, ezért az egészségügyi bértábla szerint kapják a fizetésüket. Nagyon jól tudja államtitkár úr is, hogy milyen bérfeszültség van a szociális ellátórendszer mellett a védőnői szolgálatnál is. Nagyon jól tudja ön is, hogy a bérminimumot, a 161 ezer forintot, mire elérik, addigra hány évet kell dolgozniuk. A több éve a terepen dolgozó védőnő ugyanannyit keres, mint a szakmába belépő pályakezdő kolléganője. Konkrét kérdést tettem föl, konkrét választ vártam, konkrét választ nem kaptam. Kérem államtitkár urat, válaszoljon egyenesen, nyíltan:

- Támogatják-e azt, hogy a védőnők az egészségügyi bértábla alapján az őket jogosan megillető bért kapják meg vagy nem? (Taps a Jobbik soraiban.)

***

 Dr. RÉTVÁRI BENCE:  - Képviselő Úr! Ha az elmúlt években jobbikos kormány lett volna, a védőnők finanszírozására 7 milliárd 63 millió forinttal költenénk kevesebbet. A Jobbik nem támogatta semelyik intézkedésünket, sem azt, amikor 2012-ben a pontértéket növeltük 279-ről 315 forintra, sem azt, amikor 2013-ban átlagosan 13 800 forinttal emeltük a területi védőnői finanszírozást, sem a 2014-es 28 400 forintos, összességében 1,75 milliárd forintos támogatást, sem a tavalyi 2 milliárd forintos többletet, ami 30-35 ezer forintot jelentett.

- Szeretnénk tovább folytatni, szeretnénk még nagyobb mértékben emelni! Nyilvánvalóan az is kérdés, és meg lehet vitatni, hogy ezt a háziorvosokhoz hasonló vagy a kórházi orvosokhoz hasonló rendszerben kapják meg. Az egyik nyilván egy szolgáltatón keresztüli finanszírozás, a másik egy bértábla szerinti finanszírozás. A lényeg az, hogy többet fordítsunk erre. Mi ezt 2 milliárd forinttal megtettük, és a következő években is meg fogjuk tenni! (Taps a kormánypártok soraiban.)

Az élelmiszer minőségén túl másban is hátrányban vagyunk Nyugat-Európához képest?

SALLAI R. BENEDEK,  (LMP): - Államtitkár Úr! Minisztere úr több alkalommal hívta fel a figyelmet az elmúlt időszakban arra az élelmiszer-biztonsági, élelmiszer-minőségi botrányra, hogy Nyugat-Európában egyszerűen eltérő az a minőség, amit a forgalmazók kapnak. Arra szeretném most felhívni a figyelmet az azonnali kérdésemmel, hogy az élelmiszerláncon belül sok más eltérés is van Nyugat-Európához képest! Többek között ilyen eltérés az, hogy az élelmiszeriparban megközelítőleg a jelenlegi minimálbérhez képest minimum négyszeresét keresik azok a nyugat-európai dolgozók, akik ugyanazokat a termékeket előállítják nagyon sok esetben. Nyilvánvalóan itt nemcsak arról van szó, hogy a multinacionális cégek hogyan és milyen körülmények között, milyen összetevőkkel, az adott nemzeti szabályozáson belül milyen háttérrel valósítják meg a szállítást, hanem arról, hogy kik teszik ezt meg. Mitől van az, hogy elvárnánk azt, hogy egyféle minőséget képviseljenek ezek a multinacionális élelmiszergyártók Magyarországon, de nem is törekszik arra a magyar kormány, hogy itt az ebben az iparban dolgozók is ugyanolyan jövedelmet kapjanak!

- A Lehet Más a Politika sokszor felhívta a figyelmet arra, hogy a Fidesz-KDNP-nek az a foglalkoztatáspolitikája, amely alapvetően a közmunkára, illetve a multinacionális cégek magyarországi leányvállalataira alapozza a foglalkoztatást. Ez egy elhibázott stratégia, hiszen tartósan az alacsony munkabért tervezi a magyar munkavállalóknak! Alapvetően úgy látszódik, hogy ebből csak akkor lesz kilépés, ha Magyarországon a minimálbér eléri a minimálisan 1500-1600 eurós mértéket, és akkor részben van esély arra, hogy ugyanolyan szinten megfizetett emberek állítsák elő ezeket az élelmiszereket, részben pedig hozzájárulhat a vidék elnéptelenedéséhez, a belső migrációhoz, illetve a magyar állampolgárok külföldre való kimeneteléhez is ez a folyamat. Ezért is kérdezem:

- Miért van az, hogy ha elvárjuk az élelmiszeriparban az azonos minőséget, akkor nem próbáljuk biztosítani a munkavállalóknak az azonos bért?

- Mikor várható az, hogy ebben történik érdemi lépés?

***

CSEPREGHY NÁNDOR, (Miniszterelnökség államtitkára): - Képviselő Úr! Valóban, az elmúlt hetek közbeszédjét nagyon komolyan meghatározó téma az, hogy a nagy nyugat-európai élelmiszer-előállító cégek milyen minőségű élelmiszereket forgalmaznak a kelet-közép-európai és a nyugat-európai piacon. Egyre több olyan korábbi vélekedés nyer visszaigazolást, hogy annak ellenére, hogy a termékek árában és csomagolásában semmilyen különbséget nem lehet találni egy magyar és egy osztrák bevásárlóközpont polcán található termék között, a két termék minőségében mégis jelentős különbség van. Viszont az a különbség, amit Nyugat-Európában is lehet látni az életszínvonal vagy adott esetben a kereseti viszonyok között, az a termékek árazásában semmiképpen nem jelenik meg. Azonban én azt gondolom, hogy itt semmiképpen sem szabad összekeverni a kereskedelmi hálózatok foglalkoztatásának és bérviszonyainak a kérdését a kereskedelemben érintett termékek forgalmazásának a kérdésével. Ez valóban egy jó kérdés, nem véletlenül nyúlt hozzá a kormányzat tavaly is a minimálbér emelésével a bérviszonyokhoz. Azonban ez egy háromoldalú megállapodás eredményeként jött létre, amelyben a munkaadók, a munkavállalók és a kormányzati szereplők is részt vettek.

- Képviselő Úr!  Mi azt gondoljuk, hogy a bérek kérdése alapvetően egy foglalkoztatási és szabadpiaci kérdés kell legyen. Az állam az adott költségvetés mértékéig, az adott költségvetés mozgásteréig mindig a járulékokon keresztül tud hozzájárulni ahhoz, hogy a piaci szereplők valóban olyan bérviszonyokat teremtsenek, ami szükség szerint azt a különbséget, ami ma a nyugat-európai és a kelet-közép-európai bérviszonyok között megtalálható, valamilyen szinten megpróbálja csökkenteni. Azt gondolom, hogy az a különbség, hogy milyen bérviszonyok vannak Nyugat-Európában és Kelet-Európában, sokkal később lesz feloldható, mint az, hogy az egységnyi bérből, amit megkeresnek az emberek Kelet-Közép-Európában vagy Nyugat-Európában, milyen életszínvonalat tudnak maguknak garantálni. Utóbbit a kormányzat szempontjából vagy a jóléti intézkedések szempontjából sokkal fontosabbnak tartom. (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

SALLAI R. BENEDEK: - Államtitkár Úr! Ön a válaszában arra céloz, hogy semmi köze nincs annak, hogy a magyar emberek mennyit keresnek, hogy milyen élelmiszeripari termékeket tudnak megfizetni! Az alapvető koncepció a kérdésben arra vonatkozik: vajon elvárható-e és kezelhető-e az, hogy amit önök el szeretnének érni, hogy ugyanazt az élelmiszer-minőséget, ugyanazt a termékkínálatot nyújtsák a multinacionális cégek Magyarországon is, mint Nyugat-Európában? Meg lehet-e úgy valósítani, hogyha sem az ezt előállító dolgozók nem kapják meg ugyanazt a jövedelmet, mint nyugat-európai kollégáik, sem a magyar piacon a vásárlóerő nem rendelkezik ugyanazzal a tőkeháttérrel?

- Államtitkár Úr! Alapvető állításunk az, hogy jó minőségű, egészséges élelmiszer-ellátás Magyarországon akkor lesz lehetséges, ha a piac előtérbe helyezi az egészségmegőrző fogyasztási kultúrát! Ez akkor tud megvalósulni, ha tisztességes béreket kapnak, nem pedig az árpreferencia fogja meghatározni elsősorban a vásárlási dolgokat. A kérdés nyilvánvalóan túlmutat azon a kettős mércén, ami Nyugat-Európában van, de az állításunk alapvetően az, hogy mindaddig, ameddig a magyar emberek szegények, és nem keresnek annyit, mint nyugat-európai kollégáik, nem várható érdemi előrelépés sem az élelmiszer-minőségben, sem a forgalomban!

***

CSEPREGHY NÁNDOR:  - Képviselő Úr! Logikai okfejtése akkor lenne igaz, ha ma ugyanazoknak a termékeknek az árában jelentős különbség lenne a magyar és az osztrák, illetve a magyar és a német összevetésben, mint amely termékeknek a minőségében különbség van. Ma nem ezt látjuk! Ma azt látjuk, hogy ugyanaz a termék ugyanabban a csomagolásban, ugyanakkora mennyiségi kiszerelésben ugyanannyiba kerül Magyarországon, mint Ausztriában, de a minősége nagyban különbözik ettől.

- Azt a vitát érdemes lefolytatni, amit ön is mond, hogy hogyan tudja egy kormányzat különböző programokkal, akár adópolitikai intézkedésekkel, akár más intézkedéssel az egészségesebb élelmiszerek irányába eltolni a fogyasztókat, de a vita lényege most az, hogy megtehetik-e azt a multinacionális vállalatok, hogy ugyanazt a terméket ugyanazért az árért rosszabb minőségben forgalmazzák Magyarországon. A kormányzat szándéka, és azok a javaslatok, amelyeket ma, illetve a közeljövőben a parlament tárgyalni fog, pont arról szól, hogy hogyan tud egy kormányzat a különböző rendelkezésére álló eszközökkel ennek gátat szabni. Ehhez majd kérni fogjuk az LMP támogatását is! (Taps a kormánypártok soraiban.)

Hogyan tudjuk megvédeni nemzetközi fórumokon a jogi határzár intézményét?

Dr. RÉPÁSSY RÓBERT, (Fidesz): - Államtitkár Úr! Március 14-én az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletet hozott, és fejenként 10 ezer euró, azaz több mint 3 millió forint igazságos elégtételre kötelezte Magyarországot, amiért két bangladesi menedékkérőnek egy napot kellett várakoznia a menedékkérelmének elbírálására a röszkei tranzitzónában. Jól hallották képviselőtársaim: nem hónapokig vagy évekig kellett várniuk a menedékkérőknek, mint nyugat-európai vagy skandináv országokban, hanem néhány órát voltak csak bizonytalanságban a kérelmük elfogadása tekintetében.

- Ugyanígy a menekültügyi határozat bírósági felülvizsgálata három hét alatt megtörtént, ez idő alatt a menedékkérők már régen elhagyták Magyarország területét, és továbbálltak úti céljuk felé. Tehát egynapi, tranzitzónában eltöltött várakozás 3 millió forintot ér a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság szerint úgy, hogy Magyarország mindenben az Európai Unió joga szerint járt el. Mind a tranzitzónában való ügyintézés, mind a biztonságos harmadik ország meghatározása az Európai Unió jogával összhangban történt! Ha ez nem így lenne, az Európai Unió Bizottsága már rég kötelezettségszegési eljárást indított volna Magyarország ellen!

- Államtitkár Úr! Kérdezem én:

- Ilyen körülmények között hogyan tudja megvédeni a kormány a jogi határzár intézményét a nemzetközi fórumokon, miközben az Európai Unió Bizottsága nem emelt kifogást az Európai Unió egyik rendeletének végrehajtása ügyében?

***

Dr. VÖLNER PÁL, (Igazságügyi Minisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! Valóban, az Emberi Jogok Európai Bírósága kedvezőtlen döntést hozott Magyarország számára. Gyakorlatilag egy szélsőséges emberi jogi jogértelmezés útján juthatott el eddig a döntésig! Az ítélet azonban nem végleges. Az emberi jogok európai egyezményének 43. cikke (2) bekezdése értelmében a felek három hónapon belül, jelen esetben június 14-ig kérhetik az ügynek a bíróság Nagykamarája elé terjesztését, ha az ügy az egyezményhez vagy az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvek értelmezését vagy alkalmazását érintő lényeges kérdést vagy egy, egyébként általános jelentőségű lényeges kérdést vet fel.

- A képviselő úr által említett uniós szabályozás szerintünk eléri ezt a mértéket, tehát mindenképpen jogos a felülvizsgálat beterjesztése. Erről a kérelemről a bíróság öttagú bírói testülete határoz, amely az eddigi tapasztalatok alapján akkor támogatja az ügyek Nagykamara általi felülvizsgálatát, amennyiben az ügy új jogi kérdéseket vet fel, vagy az esetjog belső koherenciáját érinti, a kamara ítélete lényegesen eltér a korábbi esetjogtól, a korábban kifejtett elvek pontosításának szükségességét veti fel, esetleg európai vagy globális jelentőségű kérdéseket érint.

- Álláspontunk szerint a migráció kérdése európai jelentőségű, önmagában ez is megalapozhatja a Nagykamara felülvizsgálatát. Magyarország mindig betartotta a nemzetközi szerződéseket, a jövőben is ennek megfelelően fogunk eljárni. Természetesen az ítélettel nem értünk egyet, és a felülvizsgálatot határidőben benyújtjuk. Megjegyezném még: az ítélettel érintett jogi szabályozás az Alaptörvénnyel összhangban van, alkotmányellenességét az Alkotmánybíróság nem állapította meg. Az Országgyűlés nemrégiben fogadta el a szigorítását, amit elnök úr is aláírt, hamarosan a Magyar Közlönyben megjelenik és hatályba lép..

***

Dr. RÉPÁSSY RÓBERT: - Tisztelt Ház! Azért is jelentős ez az ügy, ez a jogi kérdés, mert a tranzitzónát úgy tudnám önöknek leírni, mint a repülőtéri tranzitvárót. Tehát mindaddig, amíg a magyar hatóságok nem engedélyezik valakinek Magyarországra való belépését, a tranzitváróban kell várakoznia. Most képzeljék el, hogy az európai emberi jogi bíróság szerint ez a tranzitzónában való várakozás jogellenes fogva tartás, és ahogyan mondtam, egy nap 3 millió forintba került a magyar államnak, a magyar adófizetőknek!

- Tehát arra biztatom a kormányt, hogy mindenképpen tegyen meg mindent azért, hogy megvédje álláspontunkat! Védje meg, mert a vége az lesz, hogy még a repülőtéri tranzitváróban várakozóknak is fizetnünk kell azért, hogy nem léphetnek be Magyarországra! (Taps a kormánypárti padsorokban.)

***

Dr. VÖLNER PÁL: - Ahogy képviselő úr is említette: az ítélet abszurditását bizonyítja, hogy bármelyik magyar állampolgár vállalna ennyi kellemetlenséget 3 millió forint ellenében, ha ez jogsérelemnek minősül. Hangsúlyozni kell: az ítélet által megkérdőjelezett magyar szabályozás uniós jog alapján épült föl, tehát az uniós jog és az ítélet is konfliktusban áll egymással! Gyakorlatilag az ítélet megállapításai az uniós menekültügyi szabály alapvető működését veszélyeztetik. Sőt, tágabb kontextusban ez az ítélet kétségbe vonja az uniós tagállami vezetők által meghatározott, a migrációs válságkezelésre vonatkozó politikai irányvonalat is, amelynek alapja a külső határok feletti kontroll biztosítása és az illegális migrációs hullám megállítása.

- Összességében tehát minden, jog által biztosított lehetőséget meg kívánunk ragadni annak érdekében, hogy meg tudjuk védeni a jogi határzár intézményét, és ezzel az Európai Unió és a magyar állampolgárok védelmét szolgáljuk! (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Bartha Szabó József
megmondó
Ebben a kérdésben a jelen a fontos: most titkolják el a tényeket a társadalmak elől.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI