Az állam ismét azt nézi, mit tehet a polgáraiért
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint 2010 óta az állam ismét azt nézi, mit tehet a polgáraiért, nem pedig azt, hogy mit követelhet tőlük. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem fennállásának ötödik évfordulója alkalmából ünnepséget tartanak.
2017. március 28. 12:01

Lázár János kedden Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE), az intézmény fennállásának ötödik évfordulója alkalmából tartott ünnepségen beszélt erről. Úgy fogalmazott: az elmúlt évtizedekben az állam egyre távolabb került a polgároktól, mert csak a felelősségükkel szembesítette őket, míg a jogaikat "meghagyta az apró betűs részben". Hét éve azonban változást indítottak el, a feje tetejéről a talpára állították a rendszert - tette hozzá.

Ludovikásnak lenni valaha komoly rangot jelentett Magyarországon: szaktudást, emberséget és hazafiasságot. Az akadémiára járók nemcsak egy iskola polgárai voltak, hanem különbek sokaknál - mondta, kiemelve: az elmúlt öt év azt a célt szolgálta, hogy emberöltők után ez újra így lehessen.

Bár ennyi idő alatt ők sem képesek helyreállítani mindazt a nemzeti hagyományt, "amit a kommunisták negyven év alatt szétvertek", arra törekszenek, hogy ismét méltó képzőhellyé tegyék a Ludovikát, hogy minőséget képviseljen a diplomaszerzés a nagy múltú és remélhetőleg még ígéretesebb jövőjű intézményben - hangoztatta a tárcavezető.

Úgy vélekedett, egy állam akkor erős, akkor képes megvédeni az érdekeit, ha erősek a polgárai; ha azt érzik, nem ők vannak az államért, hanem az állam értük. Szavai szerint ma már a "szellemi honvédelem" is fontos, hogy az egyre veszélyesebb világban megóvhassák magukat az emberek. A kormány 2010 óta erős, szuverén, cselekvőképes államot épít Brüsszelben és mindenütt, ahol a világpolitikának Magyarországot is érintő döntései születnek - mondta, kiemelve: a magyar államnak a saját polgárai a legfontosabbak.

A változáshoz a köz szolgálatában álló szakemberek új nemzedékére van szükség az állam minden szintjén, így a hivatalokban, a vízügyi területen, a rendőrségnél, a honvédségnél és a határvédelemben is - szögezte le Lázár János. De a kormányzati elitben szintén új nemzedék kell: olyan Magyarországot szeretnének, ahol többé sem a párthűség, sem a hatalomvágy, sem a küldetéstudat nem lehet önmagában elég ahhoz, hogy valakiből vezető váljon. A pozícióhoz a szaktudást is meg fogják követelni - nyomatékosította, megjegyezve: a kormány szándéka, hogy a jövőben valamennyi vezető kötelezően egyetemi szintű államtudományi képzésben részesüljön az NKE-n.

A miniszter kitért arra, hogy az elmúlt hét évben komoly munkát végeztek a versenyképesség javítása érdekében, ennek szellemében szervezték át az állam irányítását. Felidézte, hogy a megyéken belül járásokat alakítottak ki, és szavai szerint teljes konszenzus övezi a rendszert: nincs olyan politikai erő, amely érdemben megkérdőjelezné az újjászervezett területi közigazgatás legitimitását.

Azt mondta, a leghátrányosabb helyzetű térségekben is ugyanazt a 21. századi minőségű szolgáltatást tudják biztosítani, mint Budapest V. kerületében, ami komoly eredmény a jelentős egyenlőtlenségek szabdalta országban.

A versenyképesség javítása érdekében fontosnak nevezte a bürokrácia csökkentését, ami megváltozott felfogást igényel. Az NKE megújítását egyebek mellett azért támogatták kimagasló összegekkel, hogy egy új szellem is gyökeret verjen az intézményben - közölte, megjegyezve: a kevesebb szabály és bürokrata nem hátrány, hanem előny.

Úgy fogalmazott, hogy a magyar államreform célja kettős volt: a "hardver" és a "szoftver" egyidejű megújítását akarták elérni. Az előbbire példa az egyetem épületének a rekonstrukciója, míg az utóbbira a képzés frissítése - fejtette ki Lázár János, aki Orbán Viktor miniszterelnök megbízásából a kormány nevében üdvözölte a jelenlévőket.

Patyi András, az NKE rektora köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a Ludovika katonai akadémia előtti tisztelgés nélkül elképzelhetetlen az ünneplés, ezért avatták fel a rendezvényen Buttler János szobrát, aki a közjó és a haza érdekében önzetlenül adományozás méltatlanul elfelejtett alakja: rengeteg pénzt ajánlott fel az intézménynek. Az elmúlt öt évben évtizedek hagyományai sűrűsödnek össze - tette hozzá.

A rektor minden jelenlévőt díszvendégnek nevezett, így többek között a parancsnokokat, az országos vezetőket, a hazaszeretetből honvédtisztnek tanulókat, az egyetemi oktatókat, kutatókat és dolgozókat.

Úgy fogalmazott, hogy már látja a gyökeret eresztett facsemetét, amelyen a munka gyümölcse egyszer majd beérik.

Megjegyezte: értő, együttműködő, de kritikus közösségre van szükség.

Az NKE nem elvenni szeretne a tudományból, hanem gazdagítani akarja azt - szögezte le. Emellett a kormányzás tudományos támogatására is készen állnak, és talán hozzájárulhatnak a világot fenyegető "elképesztő" kihívások leküzdéséhez, így a szélsőséges időjárás, a természeti katasztrófák, a nagyszabású migráció, a terrortámadások, az adatlopások és a vízellátás krízisei elleni harchoz - mondta Patyi András.

A rendezvényen részt vett mások mellett Trócsányi László igazságügyi miniszter és Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke is, valamint megjelent több államtitkár és helyettes államtitkár.

Az NKE alapításáról szóló 2011. évi XXXVI. törvény 2011. március 28-án lépett hatályba. A jogszabály kihirdetésének napját 2012-ben nyilvánította az egyetem napjává a fenntartói testület. Az intézmény 2012-ben kezdte meg működését, így idén egyben a fennállás ötéves évfordulóját is ünneplik.
   

MTI
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
MTI Hírfelhasználó