Orbán: az EU-nak változnia kell
Orbán Viktor szerint az EU-nak változnia kell, hogy Európa maradjon a legjobb hely a világon, és ahhoz, hogy az Európai Néppárt (EPP) vezethesse ezen az úton, a pártnak is változnia kell, és most egy lépést tett ebbe az irányba.
Utoljára frissítve: 2017. március 30. 14:36
2017. március 30. 12:48

A kormányfő az EPP kétnapos máltai kongresszusának csütörtöki második napján kijelentette: el kell fogadni az intellektuális és politikai harcot a baloldallal, nem kell félni a baloldal kritikájától, amikor "populistának hívnak minket", mert tudjuk, hogy nem vagyunk azok. Szavait a hallgatóság nagy tapssal fogadta.

Orbán Viktor hangsúlyozta: az EPP-nek Európa zászlóshajójának kell lennie, olyan pártnak, ahol van helye a nemzeti büszkeségnek és a keresztény identitásnak.

Megjegyezte: a baloldalnak világos akcióterve van Európa megváltoztatására, de az végzetes lenne Európa számára.

A miniszterelnök kifejtette: Európa jövője árnyékot vet Európa jelenére, ez az oka annak, amiért a radikális pártok teret nyerhettek a világ legsikeresebb kontinensén is. Kiemelte: ma Európának versenyképességi, migrációs, biztonsági, demográfiai és külpolitikai válsággal kell szembenéznie, továbbá gondot okoz az ukrajnai és a balkáni helyzet is.

A kormányfő szerint a migráció a terrorizmus trójai falovának bizonyult, és a liberális politikai korrektség nyelve képtelen megérteni a migráció valódi veszélyeit. Hozzátette: az Emberi Jogok Európai Bíróságát is sürgősen meg kellene reformálni, mert a döntései veszélyt jelentenek az európai emberek biztonságára és meghívólevelet a migránsoknak.

A miniszterelnök emlékeztetett: Közép-Európa évtizedeken át szenvedett a kommunizmus és a szovjet megszállás miatt, és hálásak a térség országai, amiért csatlakozhattak az EU-hoz. Európa a világ legjobb helye, "egyelőre" - jelentette ki.

Úgy vélte, a jövőt illetően komoly veszélyek állnak fenn, erről őszintén és nyíltan kell beszélni, mert ez a feltétele a sikeres jövőnek.

Orbán Viktor megjegyezte: a migránsok inkább párhuzamos társadalmakban akarnak élni, mint a többségi társadalom részévé válni. Közép-Európa álláspontja szerint ha így megy tovább, muzulmán többség lesz Nyugat-Európában még a mi generációnk életében - közölte. Hozzáfűzte: a Nyugat "ideológiai nyomás alatt" tart minket, miközben Közép-Európa meg akarja reformálni a migrációs politikát.

Kijelentette: Magyarország megvédi az EU határait, anélkül, hogy nagyobb hozzájárulást kapna ehhez az EU-tól, és közben támadások is érik Brüsszel részéről. Ez az igazi szolidaritás - mutatott rá.

A kormányfő megerősítette, hogy minden jogi eljárást az EU területén kívül kellene elvégezni, és míg segíteni kell azoknak, akik bajban vannak, a segítséget kell odavinni, ahol arra szükség van, nem pedig a bajt idehozni.

Úgy látja, az EU külpolitikáját is meg kell reformálni, erről is őszintén kell beszélni, még ha fájdalmas is. "Nagy hibákat követtünk el", az uniós külpolitika hozzájárult a Közel-Kelet és Észak-Afrika destabilizációjához, és nem mentség, hogy ezt az Egyesült Államokkal együtt tettük - fogalmazott.



Orbán Viktor hangoztatta: fel kell ébredni, új európai külpolitika kell, ahol a stabilitás áll a középpontban. Kiemelte továbbá a Nyugat-Balkán stabilitásának jelentőségét is, ennek érdekében pedig fel kell gyorsítani az érintett országok európai integrációját.

Orbán Viktor az Európai Néppárt máltai kongresszusán kétoldalú megbeszélést folytatott Pedro Agramunttal, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnökével, Lulzim Bashával, az Albán Demokrata Párt elnökével, Jyrki Katainennel, az Európai Bizottság munkahelyteremtéssel, növekedéssel, beruházásokkal és versenyképességgel foglalkozó finn alelnökével, Reinhold Mitterlehner osztrák alkancellárral, Nikola Gruevszkival, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) vezetőjével, Simon Busuttillal, a máltai Nemzeti Párt elnökével, Andrej Plenkovic horvát miniszterelnökkel, Bojko Boriszov ügyvivő bolgár miniszterelnökkel, Petro Porosenko ukrán elnökkel, valamint Silvio Berlusconi volt miniszterelnökkel, az ellenzéki jobbközép Forza Italia (Hajrá Olaszország) párt vezetőjével.

 

Orbán Viktor miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár az Európai Néppárt máltai kongresszusán Vallettában 2017. március 30-án. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Európai vezetők az egység és a szolidaritás jelentőségét hangsúlyozták

Európai vezetők az Európai Néppárt (EPP) máltai kongresszusának második napján az egység és a szolidaritás jelentőségét hangsúlyozták azoknak a komoly kihívásoknak a kezelése érdekében, amelyekkel az EU ma szembenéz.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke beszédében kiemelte: "csak az egységes Európa lehet szuverén Európa", és csak a szuverén Európa garantálhatja a szabadságot és függetlenséget a polgárai számára. Nincs alternatívája az egységes és szuverén Európának - mutatott rá.

Leszögezte: eltökéltek és egységesek maradunk a jövőben is, és a feladatunk az, hogy megértessük a polgárokkal, az erős EU a legjobb garanciája a nemzeti és állami szuverenitásnak. "Egy felelős patrióta számára nincs jobb alternatíva, mint az egységes és szuverén Európa" - fogalmazott. Hozzátette: nincs ellentmondás a liberális demokrácia és a rend, a biztonság iránti igény között, csak egy szabad és törvénytisztelő társadalom lehet biztonságban - magyarázta Donald Tusk.

Angela Merkel német kancellár kiemelte: ha az európai országok együttműködnek, sikeresebbek lehetnek, mint egyedül.

Az EPP-ről szólva azt mondta: "mi vagyunk a legnagyobb erő az európai családban", a szabadság, az igazságosság és a szolidaritás értéke köt össze minket, és mindig ezekre az értékeinkre kell támaszkodnunk.

Úgy látja, a nyugat-balkáni országoknak perspektívát kell kínálni, hogy az EU tagjaivá válhassanak.

A német kancellár a migrációt illetően kijelentette: azért fogadták be a menekülteket, mert ez volt a helyes, és segíteni kell az afrikai országoknak, hogy a saját kezükbe vehessék a sorsukat.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke elmondta: "a Brexit nem mindennek a végét jelenti", hanem egy új kezdetet, az uniós tagállamoknak tovább kell haladnunk.

Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök arról beszélt, hogy a kihívások, amelyekkel Európának ma szembe kell néznie, rendkívül összetettek, külső és belső problémákat is kezelnie kell az uniónak. Vannak országok Európa délkeleti részén, amelyeknek nagyobb és jobban látható támogatásra van szükségük az unió részéről - vélekedett.

Klaus Iohannis román államfő kiemelte: az EU története arról tanúskodik, hogy a kihívásokat akkor lehet megfelelően kezelni, "ha egységesek és szolidárisak maradunk". Románia erős és egységes EU-t akar, és elkötelezetten hisz azokban az értékekben, amelyek összekötik az európai országokat - jelentette ki.

Mariano Rajoy spanyol kormányfő úgy fogalmazott: "ha visszatekintünk, büszkék lehetünk az európai projektre", mert az EU "nemcsak begyógyította a sebeinket, hanem előrébb is vitt minket a világban". "Elkötelezettnek kell maradnunk Európa mellett és hangsúlyoznunk kell ennek a nagyszerű integrációs projektnek az előnyeit" - vélte.

Nikosz Anasztasziadisz ciprusi elnök szerint mivel az EU rendkívül komoly nehézségekkel néz szembe, az egységre és az összehangolt cselekvésre még nagyobb szükség van. Az EPP a legerősebb párt Európában, és az erejét az EU javára kell kamatoztatnia - mondta.

Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke kiemelte: "nehéz időket élünk, gazdasági válság, migráció, terrorizmus, Brexit - a néppárt felelőssége hatalmas". "Különbözőek vagyunk, különböző nyelveket beszélünk, de ugyanazokat az értékeket valljuk" - magyarázta.

Manfred Weber, az EPP európai parlamenti frakcióvezetője felszólalásában elmondta: "büszkének kell lennünk arra, amit az elmúlt évtizedekben elértünk". Aki szereti a szülőföldjét, annak igent kell mondania az erős Európára - jelentette ki.

A néppárt az eseményen díjat adott át Rob Wainwrightnak, az uniós rendőri együttműködési szervezet, az Europol igazgatójának az Európa védelmében végzett "kivételes munkájáért".

MTI
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
MTI Hírfelhasználó