Európa sorsát alapvetően meghatározza majd a francia választás
A Brexithez és az ukrán válsághoz képest talán valamivel kevesebb figyelmet kap a francia elnökválasztás, pedig Európa sorsát alapvetően határozza meg.
2017. április 4. 16:30

A most leginkább esélyesnek tartott Marine Le Pen, a francia szélsőjobb jelöltje ugyanis győzelme esetén népszavazást kezdeményezne Franciaország eurozónás és schengeni tagságáról is.

Geopolitikai elemzők úgy vélik, hogy nem az a kérdés, szétesik-e az Európai Unió, hanem az, hogy mikor. A Stratfor magán hírszerző-ügynökség szerint hogy mikor kerül fel a pont az „i”-re, az a közelgő francia, az olasz és a német választások kimenetelétől függ. A nyugati sajtó hasábjain azt találgatják, vajon ki lesz, vagy ki lehetne Le Pen méltó ellenfele, aki a második fordulóban győzelemre viheti a mérsékelt pártokat – írta a Körkép.sk.

Meglepetésekben bővelkedő kampányidőszak

A francia elnökválasztási kampány rendkívül fordulatos. Mind a jobboldali, mind a baloldali jelöltet esélytelennek tartják. Francois Fillon francia republikánusok elnökjelöltjéről pedig kiderült, hogy nepotizmusra adta a fejét: szenátorként családtagjainak adott zsíros tanácsadói megbízásokat. Persze, egy olyan országban, ahol az elnökválasztáson egy afrikai diktátor pénzéből kampányoló jelölt is győzhet (Sarkozy), ez még nem jelent automatikus kiesést.

Fotó: EPA/GUILLAUME HORCAJUELO

A Donald Trump győzelmét megjósoló közvélemény-kutató ügynökség mindenesetre úgy véli, hogy Fillon – aki ellen közben a fentebb említett ügy miatt rendőrségi nyomozás indult – az utolsó pillanatban még beelőzheti a mérsékelt jelölteket, és a május 7-én esedékes második fordulóban ő mérkőzhet majd meg Le Pennel.

Nem kérdeznek, az internetes fecsegést figyelik

A Filteris nevű cég módszerei elég sajátosak. Nem a megkérdezésre helyezik a hangsúlyt, hanem az internetes fórumokon zajló nyilvános beszélgetéseket, vitákat, véleménycseréket figyelik. A Filteris szerint Le Pen 23,5 százalékot szerez majd az első fordulóban, Fillon kapja a voksok 22 százalékát, Emmanuel Macron, a centrista jelölt harmadikként 21,5 százalékra számíthat.

A fenti értékek azonban annyira közel állnak egymáshoz, hogy aligha lehet őket készpénznek venni. A francia felmérések szerint bárki is mérkőzik meg Macron és Fillon közül Le Pennel, az győzni fog. Azért erre se vegyünk mérget.

Fotó: MTI/EPA/Caroline Blumberg

Tény azonban, hogy a szélsőjobb jelöltje, és a republikánus Fillon hatékonyabban tudja mozgósítani szavazóit, mint a többi jelölt. Valószínűleg épp a sorozatos támadások miatt. Ez egyébként intő jel lehet a közelgő szlovákiai megyei választásokra vonatkozóan is.

Miért épp a második forduló?

Hogy miért a második fordulóra gyűjt erőt mindenki? 2015-ben a francia regionális választások első fordulójában Le Pen és a Nemzeti Front győzött, és csak a szocialisták és a konzervatívok pánikhangulatban, nagy hirtelen megkötött egyezségei akadályozták meg az utolsó pillanatban, hogy a második fordulót is megnyerje.

Ettől függetlenül, a Nemzeti Frontnak nem volt oka panaszra, olyan mértékben izzasztotta meg ellenfeleit, hogy nyilvánvalóvá vált: minden esélye megvan arra, hogy elnököt állítson. A regionális választások másnapján Le Pen diadalittas beszédet tartott, amelyben vésztjóslóan kijelentette: „Most már semmi sem állíthat meg minket. Választásról választásra erősebbek vagyunk. Nem lehet elmenekülni a nacionalista ár elől.”

hirado.hu/korkep.hu
  • "...a gyanúsítottat agyonlőtték"
    Jött arra valaki, gyanúsnak találták, és lelőtték. Lehet, hogy háromgyerekes, a családjáról példamutatóan gondoskodó, kollégáival kedves agysebész volt az illető, de rosszkor jött rossz helyre: a rendőrök „gyanúsítottnak” minősítették, és ártalmatlanították.
  • Politikai stabilitás mint érték
    Az SZDSZ is megtorpedózta az 1996-os világkiállítást. A szélsőséges párt akkor bebizonyítatta, hogy komoly tényező az országban, nagy kárt tud okozni neki.
  • A Velencei Bizottság szerint is szembemegy a nemzetközi joggal az ukrán nyelvtörvény
    A Velencei Bizottság friss szakvéleménye ismételten világossá tette, hogy az előző ukrán elnök hivatali idejében elfogadott nyelvtörvény elveszi a nemzeti közösségek már meglévő, szerzett jogait az anyanyelv-használattal kapcsolatban – közölte a külgazdasági és külügyminiszter szombaton az MTI-vel.
  • Stadionstopból kórházstop lett Budapesten
    A fővárosi önkormányzat baloldali többségű vezetése olyan háttéralkukat kötött, amelyekkel Demszky- és a Gyurcsány-korszak emberei tértek vissza Láng Zsolt, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője szerint. Hangsúlyozta: egyelőre türelmesek a főpolgármesterként még tapasztalatlan Karácsony Gergellyel, ám elvárják, hogy a főváros lássa el a saját feladatait, s jövő év elejére kész Budapest-ví­ziót is várnak Karácsonytól és szövetségeseitől.
  • Bayer Zsolt: Húsz esztendőm hatalom…
    Ha tizenöt éves vagy, te vagy a legalkalmasabb világmegváltónak, de ha huszonkét éves, végzős joghallgató vagy és konzervatív, akkor nem vagy alkalmas ifjúságügyi helyettes államtitkárnak.
MTI Hírfelhasználó