Európa sorsát alapvetően meghatározza majd a francia választás
A Brexithez és az ukrán válsághoz képest talán valamivel kevesebb figyelmet kap a francia elnökválasztás, pedig Európa sorsát alapvetően határozza meg.
2017. április 4. 16:30

A most leginkább esélyesnek tartott Marine Le Pen, a francia szélsőjobb jelöltje ugyanis győzelme esetén népszavazást kezdeményezne Franciaország eurozónás és schengeni tagságáról is.

Geopolitikai elemzők úgy vélik, hogy nem az a kérdés, szétesik-e az Európai Unió, hanem az, hogy mikor. A Stratfor magán hírszerző-ügynökség szerint hogy mikor kerül fel a pont az „i”-re, az a közelgő francia, az olasz és a német választások kimenetelétől függ. A nyugati sajtó hasábjain azt találgatják, vajon ki lesz, vagy ki lehetne Le Pen méltó ellenfele, aki a második fordulóban győzelemre viheti a mérsékelt pártokat – írta a Körkép.sk.

Meglepetésekben bővelkedő kampányidőszak

A francia elnökválasztási kampány rendkívül fordulatos. Mind a jobboldali, mind a baloldali jelöltet esélytelennek tartják. Francois Fillon francia republikánusok elnökjelöltjéről pedig kiderült, hogy nepotizmusra adta a fejét: szenátorként családtagjainak adott zsíros tanácsadói megbízásokat. Persze, egy olyan országban, ahol az elnökválasztáson egy afrikai diktátor pénzéből kampányoló jelölt is győzhet (Sarkozy), ez még nem jelent automatikus kiesést.

Fotó: EPA/GUILLAUME HORCAJUELO

A Donald Trump győzelmét megjósoló közvélemény-kutató ügynökség mindenesetre úgy véli, hogy Fillon – aki ellen közben a fentebb említett ügy miatt rendőrségi nyomozás indult – az utolsó pillanatban még beelőzheti a mérsékelt jelölteket, és a május 7-én esedékes második fordulóban ő mérkőzhet majd meg Le Pennel.

Nem kérdeznek, az internetes fecsegést figyelik

A Filteris nevű cég módszerei elég sajátosak. Nem a megkérdezésre helyezik a hangsúlyt, hanem az internetes fórumokon zajló nyilvános beszélgetéseket, vitákat, véleménycseréket figyelik. A Filteris szerint Le Pen 23,5 százalékot szerez majd az első fordulóban, Fillon kapja a voksok 22 százalékát, Emmanuel Macron, a centrista jelölt harmadikként 21,5 százalékra számíthat.

A fenti értékek azonban annyira közel állnak egymáshoz, hogy aligha lehet őket készpénznek venni. A francia felmérések szerint bárki is mérkőzik meg Macron és Fillon közül Le Pennel, az győzni fog. Azért erre se vegyünk mérget.

Fotó: MTI/EPA/Caroline Blumberg

Tény azonban, hogy a szélsőjobb jelöltje, és a republikánus Fillon hatékonyabban tudja mozgósítani szavazóit, mint a többi jelölt. Valószínűleg épp a sorozatos támadások miatt. Ez egyébként intő jel lehet a közelgő szlovákiai megyei választásokra vonatkozóan is.

Miért épp a második forduló?

Hogy miért a második fordulóra gyűjt erőt mindenki? 2015-ben a francia regionális választások első fordulójában Le Pen és a Nemzeti Front győzött, és csak a szocialisták és a konzervatívok pánikhangulatban, nagy hirtelen megkötött egyezségei akadályozták meg az utolsó pillanatban, hogy a második fordulót is megnyerje.

Ettől függetlenül, a Nemzeti Frontnak nem volt oka panaszra, olyan mértékben izzasztotta meg ellenfeleit, hogy nyilvánvalóvá vált: minden esélye megvan arra, hogy elnököt állítson. A regionális választások másnapján Le Pen diadalittas beszédet tartott, amelyben vésztjóslóan kijelentette: „Most már semmi sem állíthat meg minket. Választásról választásra erősebbek vagyunk. Nem lehet elmenekülni a nacionalista ár elől.”

hirado.hu/korkep.hu
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
MTI Hírfelhasználó