Jobb híján mi is lehetünk célpontok
Átlépték a „területi határt” a terroristák a stockholmi merénylettel – jelentette ki Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő az M1 Ma reggel című műsorában.
2017. április 8. 12:11

Úgy tűnik, az Iszlám Állam visszaszorult, és a terroristák nem képesek „nagyon komoly” merényleteket elkövetni. Azok az országok, melyek eddig „kedvenc célpontok” voltak, megerősítették a védelmüket – magyarázta.

Ezért mondjuk azt, ha nem látunk terrorfenyegetettséget, nem jelenti azt, hogy nem kell védekeznünk. Ha kiderül rólunk, hogy nem vagyunk elég erősek, vagy nem védekezünk, jobb híján mi is megfelelő célpont lehetünk. A svédekkel is valami ilyesmi történt – hangoztatta.

Nagyon aggasztó fejlemény, hogy egyre inkább olyan merényleteket követnek el, melyekhez nem kell igazán sem felkészülni, sem különleges eszközöket beszerezni. Egy autója mindenkinek lehet. A stockholmi merénylő egy járó motorú teherautóba egyszerűen beült, ellopta, és a tömegbe hajtott. Nyilván előtte végignézte az útvonalat, de ehhez nem kell különösebb felkészültség – jegyezte meg.

A szakértő nem tartja valószínűnek, hogy az Iszlám Állam közvetlenül utasítja az „embereit” a stockholmihoz hasonló merényletekre, de az elkövetők vélhetően a korábbi akciókból veszik az ötletet, és a dzsihadistákhoz hasonló célok motiválják őket. Az Iszlám Államnak pedig „ajándék” elérni a fő célt – azt, hogy Európa féljen – úgy, hogy bármit kockáztatna és befektetne.

A legsebezhetőbb pontja a terrorizmusnak a kommunikáció, itt pedig valószínűleg nem volt kommunikáció a merénylő és az Iszlám Állam között – hívta fel a figyelmet.

A szakember szerint védekezni úgy lehet, hogy erősítik a titkosszolgálatok közötti együttműködést. Helyes lépésnek nevezte azt is, hogy a schengeni határokon szigorították az ellenőrzést.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy „nem fog megszűnni a terrorizmus”. Hogy lehet megakadályozni azt, hogy egy, a mi logikánk szerint őrült beleüljön egy autóba és elgázoljon öt embert? – tette fel a kérdést.

Beszélt arról is, hogy ha nem lenne terrorizmus, a bevándorlás akkor is óriási probléma lenne. Az illegális bevándorlás legnagyobb problémája nem a terrorizmus, de „hülyék lennének a terroristák, ha ezt a lehetőséget nem használnák ki” – fogalmazott.

hirado.hu - M1 - Ma reggel
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Nem érték el az elképzelt kihasználtságot a kerékpársávok
    Bár Budapest főpolgármestere gyakorló biciklistának tartja magát, gyanítottuk, hogy a Nagykörúton felfestett kerékpársávok nem igazán alkalmasak a nyugodt, biztonságos, egészséges tekerésre. Biztos, ami biztos, megnéztük, hányan használják ezeket. Nem sokan.
  • Csanád vezér érkezése
    Szülőmegyém mostantól kiegészülve a Dél-Alföld egyik régi magyar varázstájékával: Csongrád-Csanád megye.
  • Trianon 100 - Vérző Magyarország 8. rész
    A budapesti Nemzeti Színház Buda vagy Pest erejéből sohasem jöhetett volna létre. Déryné, aki koronatanú ebben a kérdésben, igazat mond, amikor azt állítja, hogy a magyar színjátszást Kolozsvár teremtette meg és Kassa nevelte föl, - a magyar színi kultúrának ez a két Nándorfehérvára - írja nagyszerű tanulmányában Hevesi Sándor dramaturg, rendező és színigazgató, a magyar színház egykori megújítója. Ez alkalommal a színháztörténetet idézzük, mert ez is összefügg Trianonnal.
MTI Hírfelhasználó