Edvard Beneš hét főbűne
A Felvidékről kitelepítettek emléknapján, április 12-én a Dunaszerdahelyről kitelepített magyarokról is megemlékezett a Magyar Megmaradásért Polgári Társulás és a Pázmaneum Társulás.
2017. április 13. 18:29

A megemlékezést a társulás nevében Karaffa Attila nyitotta meg, majd Dunajszky Géza író, pozsonyi helytörténész emlékezett a 70 éve történt, embert próbáló eseményekre.

Dunajszky Géza legújabb kutatásainak eredményét, egy korabeli, 1945. december 5-én írt jegyzőkönyv átiratát a kezében tartva beszélt arról, miként képzelték el Edvard Beneš és a Zdenek Fierlinger vezette kormány tagjai a második világháború után Csehszlovákiában a 650 ezer fősre becsült magyarság elszlávosításának kérdését. Ezen a napon kezdődtek meg ugyanis a Magyarország kormányának képviseletében Gyöngyösi János külügyminiszter és Csehszlovákia kormányának nevében Vladimír Clementis szlovák külügyi megbízott által vezetett kormányközi tárgyalások Prágában.

Karaffa Attila, a Magyar Megmaradásért Polgári Társaság és a Pázmaneum Társulás nevében köszönti a megemlékezőket (Fotó: Dunajszky Éva/Felvidék.ma)

A csehszlovák kormány rendkívüli ülés keretében délután 16 órakor az Elba-parti külügyminisztérium épületében ült össze rólunk nélkülünk dönteni. Ekkor fogalmazódott meg az a hét pont, amelyben az új, második Csehszlovák kormány az etnikailag tiszta cseh és szlovák nemzetállam doktrínáját meghirdette. Gyöngyösi János magyar külügyminiszter elé 10 pontból álló tervezetet tettek, amelyből hét már korábban, vagy az egyeztetés után megvalósult, köztük a ma hetven éve aláírt lakosságcsere-egyezmény végrehajtási jegyzőkönyve is. „Ez utóbbi még a leghumánusabb rendelkezés, amely a felvidéki magyarság megsemmisítésére született” – jelentette ki beszédében Dunajszky Géza, és a jegyzőkönyv alapján tételesen felsorolta azokat a törvénybe iktatott rendelkezéseket, amelyek az akkor hontalan csehszlovák állampolgárok, azaz a magyarok és németek szülőföldjükről történő kiűzetésére születtek.

Dunajszky Géza volt a megemlékezés szónoka (Fotó: Dunajszky Éva/Felvidék.ma)

A 30-50 kg-os csomagokkal való kitoloncolás, közvetlenül a front után, a hadifoglyok és civilek kiszolgáltatása kényszermunkára a szovjet hadseregnek (málenkij robot), a frontról hazatérő katonák, leventék és civilek megszűrése és a megbízhatatlannak tartottak „eltüntetése”, a hadsereg és a rendőrség bevonása (Ludvig Svoboda irányításával) az 1946. január 19-től megkezdett, megbízhatatlannak ítélt felvidéki magyar családok magyar határvidékről Magyarországra való kitelepítése a határvidék etnikai arányaik megváltoztatása céljából, a reszlovakizáció nagyobb ütemű beindítása Szlovákiában és a magyarok számára a kötelező szlovák nyelvtanfolyamok bevezetése, a koncepciós perek felgyorsítása és az elítéltek teljes családjainak a cseh határvidékre történő deportálása, és utolsóként a mai megemlékezés apropója, a lakosságcsere Magyarországgal!

A. Szabó László alpolgármester koszorút helyez el a kitelepítettek emlékművénél (Fotó: Dunajszky Éva/Felvidék.ma)

Az előadó Edvard Beneš hét főbűnének nevezte a felsorolt háborús és emberiesség elleni bűntetteket, amelyeket az újkori cseh történelem folyamán először Karl Schwarzenberg, a Cseh Parlament Külügyi Bizottságának elnöke vetett nyilvánosan is az érintett szemére, mondván, hogy emiatt 1945 után Edvard Benešnek és kormánya tagjainak a hágai nemzetközi törvényszék előtt lett volna a helye.

Az író beszédében az akkor történt eseményeket a mai Iszlám Állam gaztetteivel hasonlította össze. „Lényegében semmi különbség nincs a két állam intézkedései között azon kívül, hogy az Iszlám Állam a mohamedán hit nevében, Edvard Beneš és kormánya pedig a szláv nemzetállam megteremtése érdekében követte el ezeket a bűnöket! Brutalitásában, a fellelt dokumentumok tartalma alapján, a két bűnténysorozat között azonban nincs különbség, esetleg a kivégzések végrehajtásának módszerében. De Beneš idejében is égettek el ártatlan áldozatokat, főleg a nőket és a gyermekeket” – mondta.

Dunajszky Géza a konkrét bűntényekről, az elkövetőkről és a felelősökről, a megemlékezés után a Titkok nyomában címen megjelent könyve tartalmának ismertetése közben beszélt. A korabeli filmek, dokumentumok, fényképek és a forrásanyagok megnevezésével megszerkesztett prezentációja megrendítette a közönséget. Az előadó beszélt arról is, hogy ugyan az elkövetett bűnöket feledni nem szabad, de az okozott sebek ellenére meg kell kezdeni a két nép megbékélési folyamatát. Ebben a magyarországi Kárpát-medencei Értékmentő Alap (KÉRA) civil szerveződéssel együtt konkrét szerepet vállalt. A szervezetek felhívással fordultak Magyarország és Szlovákia három-három közjogi méltóságához, hogy tekintélyüket és tisztségüket latba vetve kezdjenek konkrét megbeszéléseket a tabutémák megszüntetése érdekében. A konzultációk célja a magyar-szlovák kiegyezés és megbékélés legyen, amelynek megpecsételésére állítsanak a pozsonyligetfalui temetőben található jeltelen tömegsírra egy emlékművet az ártatlanul legyilkolt magyar és szlovák áldozatok emlékére.

A helytörténész arra is figyelmeztetett, hogy a Ligetfalun a csehszlovák katonai elhárítás által legyilkolt áldozatok között nagyon sok a szlovák nemzetiségű egyén, akiket nácinak bélyegezve – mint a magyarokat és németeket – minden bírósági ítélet nélkül végeztek ki. „Hetvenkét évvel a második világháború európai befejezése után, ideje lenne a jeltelen tömegsírokból kihantolni és hamvaikat a többi áldozathoz helyezve közösen újratemetni őket” – fogalmazott Dunajszky.

Dunajszky Éva, felvidek.ma
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
MTI Hírfelhasználó