Ostromol a bőség! - II.
Sok száz oldalnyi javaslat ezernél több paragrafust toldoz, foltoz, kiegészít. Kalap megemelve előtti ’ki elolvassa mindet!
2017. április 18. 18:11

CSÜTÖRTÖK

Az egyes külügyi igazgatási tárgyú törvények, valamint a tartós külszolgálat ellátásához kapcsolódó egyéb törvények módosításáról.

A törvény jelen módosítása az elmúlt időszakban felmerült, a mindennapi működésből fakadó problémákat kívánja kezelni, másrészt technikai pontosításokat tartalmaz, amely módosítások azonban nem változtatnak a törvény koncepcióján és eredeti szabályozási céljain. A törvénymódosítás változtatásokat eszközöl továbbá egyes, külügyi igazgatási kérdéseket is érintő egyéb, kapcsolódó törvényekben is, mely módosítások a külügyi igazgatás gördülékenyebb működését, valamint a jogszabályi keretek megteremtését, illetve finomítását hivatottak célozni. (Előterjesztő: Szijjártó Péter,  külgazdasági és külügyminiszter.Szövege: PDF.)

Egyes törvényeknek Magyarország versenyképessége javítása érdekében történő módosításáról.

Az ország versenyképességének javítása érdekében indokolt a közmű-csatlakozások felgyorsítását célzó intézkedések bevezetése. A földgáz szektorban a kivitelezési munkát a bejelentett és jogosult gázszerelők nyilvántartásában szereplő gázszerelők közül a fogyasztó által kiválasztott vállalkozó végzi. Ezt a megoldást indokolt átültetni a villamos áram és a víziközmű szektorba is: a megrendelő is jogosult vállalkozót választani a bejelentett és jogosult villanyszerelők, illetve a bejelentett és jogosult vízszerelők nyilvántartásából.

A módosítás emellett eleget tesz a kormány ipari és mezőgazdasági beruházások létesítése építésügyi, településrendezési és területrendezési vonatkozású bürokráciacsökkentésének azáltal, hogy a létesítés egyik alapfeltételét, azaz a területrendezési tervekkel és a településrendezési eszközökkel való összhang megteremtését egyszerűsíti, a tervek készítésének költségeit csökkentik.

A tervezet továbbá javaslatot tesz a közműadatok nyilvántartásához szükséges ingatlan-nyilvántartási adatok ingyenes hozzáférhetőségéhez, amely a beruházások tervezése esetében, a közműtérképek hozzáférését egyszerűsíti, és annak költségeit csökkenti. Ennek érdekében a területfejlesztésről és a területrendezésről, az épített környezet alakításáról és védelméről, az ingatlan-nyilvántartásról és a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény módosítására tesz javaslatot.

A módosítás eleget tesz az építésügy átalakítását célzó intézkedési tervről és a hozzá kapcsolódó feladatokról szóló kormányhatározatban foglalt, a területrendezési tervek és a településrendezési eszközök készítése során, az alaptérképekhez szükséges állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis térítésmentesen való hozzáféréséhez. Fontosnak tartja az ingatlan-nyilvántartási törvényben, valamint a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényben is rögzíteni a területrendezési tervek, valamint a településrendezési eszközök készítői, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartás, és az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer működtetője jogosultságát az adatbázisok térítésmentesen való hozzáféréséhez. (Előterjesztő: Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szövege: PDF.)

Egyes törvényeknek a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény végrehajtásával összefüggő módosításáról.

A hivatalos statisztika feladata az állami, kormányzati, helyi (nemzetiségi) önkormányzati, gazdálkodó és civil szervezetek, a pénzügyi piacok, valamint a széles közvélemény, az ország ügyei iránt érdeklődő polgárok tájékoztatása az ország helyzetéről, állapotáról, a gazdasági és társadalmi folyamatok alakulásáról, a környezet állapotáról. A hivatalos statisztika a demokrácia fontos eszköze, mivel lehetővé teszi az adatok minden felhasználója számára, hogy független forrásból származó, megbízható, tényszerű, nyilvános és tudományosan megalapozott módszertan alkalmazásával készült, ellenőrzött minőségű adatokra, információkra alapozza politikai, szakpolitikai, gazdasági, üzleti vagy személyes döntéseit.

A hivatalos statisztikának ebből a feladatából következik, hogy a nemzeti statisztikai hivatalnak az állami szervezetrendszerben elfoglalt helyét a fejlett statisztikai rendszert működtető országokban úgy határozzák meg, hogy pártatlansága, objektivitása, semlegessége, és működésének hatékonysága, eredményessége megfelelően garantált legyen. E célok megvalósítása érdekében született e törvénymódosítási  javaslat.

Az adatok kezelésére a szigorú rendelkezéseket tartalmaz. Ennek alapján a személyazonosító adatokat a statisztikai feldolgozás befejezésekor vagy törölni kell vagy a személyes adatokat tartalmazó adatállományok esetében a statisztikai egység statisztikai adatgyűjtéshez használt közvetlen azonosító adatait különválasztva kell tárolni a statisztikai egységre vonatkozó egyéb adatoktól. Az adatgyűjtéshez használt közvetlen azonosító helyett az egyes statisztikai egységeket technikai azonosítóval kell ellátni, amelynek segítségével a kapcsolat a gyűjtött adatok és a statisztikai egység adatgyűjtéshez használt közvetlen azonosító adatai között helyreállítható. Az adatállomány és a statisztikai egység statisztikai adatfelvételhez használt közvetlen azonosító adatai közötti kapcsolatot hivatalos statisztikai célból, az adott cél eléréséig, ideiglenesen lehet helyreállítani. A cél teljesülése esetén, illetve ha a célhoz kötöttség nem áll fenn, az adatok teljesség-ellenőrzését követően az azonosító adatokat le kell választani vagy törölni kell.

Mindezek mellett a statisztikai adatokhoz való hozzáférés feltételeit is részletesen meghatározza. Biztosítja, hogy azokat kizárólag statisztikai célra használják fel, egyedi statisztikai adat pedig – a törvényben foglalt kivételektől eltekintve – ne legyen hozzáférhető, megismerhető. Mindezek alapján a jogalkotó – összhangban az európai uniós szabályozással – valamennyi adminisztratív adatforrásból lehetővé kívánja tenni az adatátvételt a KSH számára. Ennek során az egyedi azonosításra alkalmas módon történő hozzáférésnek csupán a statisztikai cél igazolása a feltétele. Számos olyan törvény tartalmaz ugyanakkor olyan hatályos rendelkezést, amely kizárja vagy korlátozza ezt az adatátvételi jogosultságot. Annak érdekében, hogy ezek a jogszabályok összhangban,  és a KSH hivatalos statisztikai célú adatátvételi jogosultsága is megfelelően teljes körű és akadálymentes legyen, szükséges a törvényi korlátozások feloldása, a megfelelő jogszabály módosítása. (Előterjesztő: Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szövege: PDF.)

Egyes állami tulajdonú ingatlanok ingyenes egyházi tulajdonba adásáról.

A törvényjavaslatban szereplő egyes ingatlanok tekintetében a térítésmentes átadásra az érintett egyházak (egyházi jogi személyek) igénylése, valamint az ingatlanok más közfeladat ellátásához való szükségességének vizsgálata alapján kerül sor. Mivel a törvényjavaslat szerinti ingatlanok köztulajdonban tartása az állam által ellátandó egyéb közfeladatok ellátásához nem szükséges, továbbá azok állami feladatok finanszírozási forrásának biztosításához, illetve költségvetési bevételi előirányzat teljesítéséhez nem szükségesek, így átadhatók a kedvezményezett egyházaknak (egyházi jogi személyeknek).

A Budapest 36563 helyrajzi szám alatt nyilvántartott, természetben a Budapest VIII. kerület, Múzeum utca 11. szám alatti ingatlan, azaz a Károlyi-palota, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlék-együttesek körébe tartozik, erre tekintettel az ingatlan elidegenítése minősített többséget igénylő törvénymódosítással lehetséges, ezért erről külön §-ban rendelkezik a törvényjavaslat.(A törvényjavaslat egyes szakaszai az Alaptörvény vonatkozó szakasza alapján sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen” szavazata szükséges. Előterjesztő:  Seszták Miklós, nemzeti fejlesztési miniszter. Szövege: PDF.)

A Magyarország Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya között a Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztése, kivitelezése és finanszírozása kapcsán született Egyezmény 2. mellékletének kihirdetéséről.

A törvényjavaslat célja a 2016. évi XXIV. törvénnyel kihirdetett, a Magyarország Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya között a Budapest–Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztése, kivitelezése és finanszírozása kapcsán született Egyezmény 2. mellékletének törvénnyel történő kihirdetése. (Előterjesztő: Seszták Miklós, nemzeti fejlesztési miniszter: Szövege: PDF.)

Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosításáról.

 „Az európai digitális menetrend” című bizottsági közleményben foglalt egyik alapvető uniós célkitűzés az egységes digitális piac létrehozása, azon belül pedig az elektronikus hírközlési szolgáltatások egységes piacának megerősítése, amelynek egyik legfontosabb pillére a belföldi és a barangolási kiskereskedelmi díjak közötti különbség csökkentése. Az unión belüli országhatárokat átlépő „barangolásos” mobilhasználat különdíja lépcsőzetesen kerül felszámolásra.

Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítását szorgalmazó javaslat célja az Európai Unióról szóló Szerződés 4. cikk (3) bekezdésében foglalt lojális együttműködés elvével összhangban, az uniós jogban meghatározott célkitűzés, vagyis a belföldi és a barangolási díjak közötti különbség megszüntetése érdekében – az uniós rendeletekkel összhangban, az elektronikus hírközlésről szóló törvényben teremtse meg a európai parlamenti és tanácsi rendeletet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket.

Az előterjesztés továbbá a Szupergyors Internet Projekt kapcsán korábban hatályba lépett, az elektronikus hírközlési építmények elhelyezésére vonatkozó szabályoknak a gyakorlatban felmerült jogalkalmazási, jogértelmezési kérdései a törvény szövegének kiegészítését, pontosítását is szükségessé tették.(Előterjesztő: Seszták Miklós, nemzeti fejlesztési miniszter. Szövege: PDF.)

A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény módosításáról.

A törvénymódosítás meghatározza a folyékony bio-energiahordozók, valamint a közlekedési célú megújuló üzemanyagok felhasználásának növelésének és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésének mértékét. A kapcsolódó végrehajtási rendeletek rögzítik a folyékony bio-energiahordozók, valamint a közlekedési célú megújuló üzemanyagok fenntartható módon történő előállításával kapcsolatos követelményeket, s ezen, követelményeknek történő megfelelés dokumentálását. (Előterjesztő: Seszták Miklós,  nemzeti fejlesztési miniszter.Szövege: PDF.)

A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításáról.

A törvényjavaslat a kormány rezsicsökkentési politikájának fenntartása mellett a víziközmű-szektor működőképességének biztosítását teszi lehetővé, az erre a célra elkülönített pénzeszközök segítségével, a szolgáltatás folyamatos és biztonságos megfelelő minőségben történő nyújtása érdekében. (Előterjesztő: Seszták Miklós, nemzeti fejlesztési miniszter. Szövege: PDF.)

Ostromol a bőség! - I.

Sok száz oldalnyi javaslat ezernél több paragrafust toldoz, foltoz, kiegészít. Kalap megemelve az előtt, ’ki elolvassa mindet!

Meglepetés száműzve?

A hagyományokhoz híven látványos napirend előtti ütközetekkel „köszöntik” a héten is egymást az Országgyűlés padsoraiban. Zengzetes napirend előtti ütközetekkel, interpellációkkal, kérdésekkel ”űzik” el a békességet. Ám a folytatás, a fő-fő napirendként szereplő végszavazásra  váró törvényjavaslatok sem ígérnek csendet. Sőt! Meglepetés lenne, ha az ellenzék és a kormánypártok soraiban ugyanazt nem egészen másként látnák.

Bartha Szabó József
  • Szarvas József: El kell vállalni a feladatot!
    Van jó pár olyan gondolatom, kérdésem, amely egy színészi pályára készülő fiatal számára izgalmas lehet. Most a diákokkal együtt magam is pályakezdő leszek. Több mint negyven magam mögött hagyott évaddal.
  • A mezőgazdaság az ország legfontosabb bástyája
    A koronavírus-járvány megmutatta, hogy a mezőgazdaság és a rá épülő hazai élelmiszeripar az ország legfontosabb bástyája - jelentette ki az agrárminiszter az Északi Agrárszakképzési Centrum gépjárműátadásán kedden Nyíregyházán.
  • Eleven és gazdagodó a nemzeti hagyomány
    Mind a hungarikumokkal, mind a folkTrend! mozgalommal azt mutatjuk be, hogy milyen ma a magyar és milyen lehetne. Tehát nem kell leragadnunk ott, hogy milyen volt. Föl kell mutatnunk azt, hogy ez élő kultúra, sőt elevenebb is lehetne.
MTI Hírfelhasználó