Esély van magyar cégek kuvaiti térnyerésére
Kivételes esély van arra, hogy magyar cégek részt vegyenek Kuvait gazdaságfejlesztési tervének végrehajtásában - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán az MTI-nek adott telefoninterjúban kuvaitvárosi tárgyalásai közben.
2017. április 19. 14:50
"Nagy szimpátiával tekintenek itt Magyarországra, és támogatják a magyar vállalatok kuvaiti piaci terjeszkedését, mert Budapest szigorúan elítélte, amikor Irak 1990-ben megszállta Kuvaitot, és mert Magyarország az első öbölháború után részt vett Kuvait újjáépítésében" - tette hozzá.
 
Az Új Kuvait nevű gazdaságfejlesztési terv keretében számos nagyberuházás lesz az országban, ezért az Eximbank nyitott egy 510 millió eurós hitelkeretet magyar cégek piacra lépésének támogatására - mondta.
 
Szijjártó Péter szerint négy olyan terület van, amelyen a kuvaitiak kiemelten számítanak a magyar cégekre. Az első az informatikai biztonság, ahol az együttműködés már előrehaladott, ugyanis a legnagyobb kuvaiti internetszolgáltató számára egy magyar cég nyújtja a kiberbiztonsági szolgáltatásokat.
 
A második a vízgazdálkodás, hiszen Kuvait számára nagy feladat szűkös vízkészletének bővítése. Ha folytatódik a jelenlegi tendencia, akkor Kuvaitnak 2050-re az összes olajbevételét a tengervíz lepárlására kell majd fordítania. Ezért keresik a megoldásokat a vízhiány leküzdésére. Ebben tudnak segíteni magyar vízgazdálkodási szakemberek és a Fővárosi Vízművek - mondta.
 
A harmadik területnek az egészségügyet említette. A miniszter elmondta, nagy kórházberuházások kezdődnek az országban, és a kórház-üzemeltetés, valamint az orvosi eszközök, gyógyszerek szállítása területén számítanak a magyar egészség- és a gyógyszeripar termékeire.
 
A negyedik az olajipar, amelyben a kuvaiti állami olajvállalat és a Mol továbbra is keresi a közös beruházások lehetőségét harmadik országokban - ismertette. 
 
A két ország közötti turisztikai kapcsolatok is folyamatosan bővülnek: kuvaiti állampolgárok tavaly 18 százalékkal több magyar vízumra szóló kérelmet adtak be, mint egy évvel korábban. Szijjártó Péter szerint ennek részben az az oka, hogy a Kuvaitvárosban tavaly megnyitott magyar vízumkiadási központban sokkal gyorsabb az ügyintézés, ezért ebből a szempontból Magyarország versenyképesebb, mint sok más ország. A Magyarországra látogató, illetve ott beruházó kuvaitiak nagyra becsülik a biztonságot, aminek részben az az oka, hogy a szigorú magyar bevándorláspolitika miatt Magyarországon nincsenek illegális bevándorlók - mondta a miniszter. Hozzátette: Budapest támogatja, hogy az Európai Unió kössön vízummentességi megállapodást Kuvaittal.
 
 
"Tárgyalópartnereimmel egyetértettünk abban, hogy minden országnak meg kell adni a jogot arra, hogy a jövőjét érintő legfontosabb kérdésekben maga döntsön" - jelentette ki Szijjártó Péter.
 
A két ország együtt lép fel a terror elleni küzdelemben. Magyarországhoz hasonlóan Kuvait is részese az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet elleni nemzetközi koalíciónak. Magyarország támogatja, hogy Kuvait 2018-19-ben tagja legyen az ENSZ Biztonsági Tanácsának, cserébe Kuvait támogatja Magyarország felvételi pályázatait különböző ENSZ-szervezetekben.
 
Szijjártó Pétert fogadta Szabáh al-Ahmad al-Dzsáber asz-Szabáh emír, kuvaiti uralkodó, találkozott Dzsáber al-Mubárak al-Hamad asz-Szabáh sejk miniszterelnökkel, az oktatási és felsőoktatási miniszterrel, a kereskedelmi kamara elnökségével és mintegy 40 kuvaiti vállalatvezetővel. 
 
A magyar miniszter kétnapos látogatásának programján szerepel még találkozó a külügyminiszterrel, valamint az ipari- és kereskedelmi miniszterrel, és egy külügyi konzultációs, egy oktatási és tudományos, valamint egy sportügyi megállapodás aláírása.
 
Szeptembertől 20 kuvaiti ösztöndíjas kezdi meg tanulmányait Magyarországon. A kuvaiti kormány elsőként három magyar egyetemet, az ELTE-t, a szegedi és a debreceni egyetemet akkreditálta, ami azt jelenti, hogy az ezeken az egyetemeken kiadott diplomákat a kuvaiti állam elismeri - mondta.
 
 
Mohamed Abdal-Latíf al-Fáresz kuvaiti oktatási és felsőoktatási miniszter fogadja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert 2017. április 19-én. MTI Fotó: KKM
MTI
  • Majdan Minszkben
    A demokrácia exportja. Ezt a „sok munkát” végezte az USA évtizedeken át – borzalmas következményekkel. A „sok munka” során eltettek láb alól számos vezetőt, egyet például Észak-Afrikában, s ennek nyomán megindult a migránsáradat Európa felé.
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Soros: Európa ellenségei ellenzik a nyílt társadalom eszméjét
    Interjút adott a Népszavának Soros György, a milliárdos spekuláns, aki ma ünnepli 90. születésnapját. Az agg agitátor kijelölte az EU-n belüli ellenségeit, amelyek Magyarország és Lengyelország. A világpolitikában pedig Oroszországtól és Kínától tart Soros, aki továbbra is kiáll az örökkötvények gondolata mellett.
  • Építeni akarunk, nem rombolni
    Augusztus elsejétől Vidnyánszky Attila Kossuth-díjas rendező, a Nemzeti Színház igazgatója a Színház- és Filmművészeti Egyetemet (SZFE) fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke. Az előadásaival egész Európában nagy sikert elért, számos külföldi díjat is nyert művész ellen példátlan támadás indult.
  • A tisztességes baloldal egyben nemzeti is
    A liberális tőke olyan totális diktatúrát valósíthat meg, mint Hitler. A nyílt társadalmak hívei destabilizációs kísérletet hajtanak végre az Európai Unióban.
MTI Hírfelhasználó