A meglepetés elmaradt!
Hosszú hangzatos csatározás után a héten négy törvényjavaslat is elfogadott a Tisztelt Ház. Ellenzéki oldalról a kétharmados többséget igénylő passzusok elfogadását a Jobbik biztosította.
2017. április 21. 15:54

Egyes állami tulajdonban álló ingatlanoknak a Magyarországi Református Egyház részére történő tulajdonba adásáról. 

A törvény célja a geszti Tisza-kastély komplex rekonstrukciójához és hosszú távú működtetéséhez szükséges intézkedések meghatározása. Rendelkezik az állami tulajdonban lévő ingatlan tulajdonjogának ingyenes átruházásáról, amelynek célja, hogy az ingatlan a Magyarországi Református Egyház részére térítésmentesen átadásra kerüljön. A javaslat alapvetően az Egyház oktatási, kulturális és hitéleti feladatainak hatékonyabb ellátására irányul. (A törvényjavaslat egy szakasza sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen” szavazata szükséges. Előterjesztő: Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szövege: PDF. )

***

Az Országgyűlés az egységes javaslat minősített többséget igénylő rendelkezéseit 144 igen (Fidesz-KDNP-Jobbik) szavazattal, 37 nem (MSZP-LMP-Függetlenek)  ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Az Országgyűlés az egyszerű többséget igénylő rendelkezéseket 144 igen (Fidesz-KDNP-Jobbik) szavazattal, 33 nem (MSZP-LMP-Függetlenek)  ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Egyes belügyi tárgyú törvények módosításáról.

1, . A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása mindenekelőtt az állandó és az ideiglenes személyazonosító igazolvány adattartalmának módosítására, illetve kiegészítésére irányul. Mindemellett a körözési nyilvántartó szerv számára jogalapot teremt az arcképmás-adatok automatikus átvételéhez, valamint elvégzi a normaszöveg koherenciájának fenntartásához szükséges technikai jellegű pontosításokat.

2. - A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása mindenekelőtt azon törvényi lehetőség megteremtésére irányul, hogy az állami mentőszolgálat a rendőrség által kezelt térfigyelő kamerák felvételeibe valósidőben betekinthessen. Pontosításra kerülnek mindemellett a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv által végrehajtott megbízhatósági vizsgálatra vonatkozó törvényi szintű rendelkezések is.

3. - A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása jogharmonizációs célokat szolgál.

4. - A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása lehetővé teszi, hogy a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve – kapcsolati kód alkalmazásával – rendszeres automatikus információátadást teljesítsen a közúti közlekedési nyilvántartás járműnyilvántartását vezető szervnek  a nyilvántartott polgár lakcímének változásáról, külföldön történő letelepedéséről, valamint az érintett elhalálozásáról.

5. - A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény jogtechnikai jellegű módosítása korrigálja az érintett szöveghelyen pillanatnyilag tévesen szereplő jogszabályi hivatkozást.

6. - A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosításának nyomán egyrészt meghatározásra kerül az úti okmány pótlásának fogalma, másrészt sor kerül az úti okmány érvénytelenségi okainak újbóli meghatározására a személyazonosító igazolvány érvényességi okaival való harmonizáció érdekében, harmadrészt a normaszövegen mindazon pontosítások és korrekciók is átvezetésre kerülnek, amelyek elengedhetetlenek a szabályozás koherenciájának változatlan módon történő további fenntartásához. A hazai schengeni jelzéskezelés egységes elvek mentén történő szabályozása, valamint a bűnüldözési érdekek hatékonyabb érvényesülésének elősegítése csak úgy valósítható meg az úti okmányok (személyazonosító igazolvány és útlevél) esetében, ha az okmány érvénytelenségi okok és a hozzá kapcsolódó intézkedések szabályozása is egységes elveken alapul.

7. - A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása a 42 különböző adatigénylők – köztük mindenekelőtt a nyomozóhatóság – területi alapú igényeinek pontos teljesítéséhez szükséges adatszolgáltatási tárgyú rendelkezéseinek megállapítására irányul. A módosítás további célja a schengeni jelzéskezelési eljárások egységes módon történő meghatározása a szabályozás által érintett okmányok és hatósági jelzések tekintetében is.

8. - A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása jogharmonizációs célokat szolgál.

9. - A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény kiegészítése azon törvényi felhatalmazásnak az ágazati joganyagban történő deklarálását célozza, amelynek alapján a menekültügyi hatóság körözési nyilvántartási rendszer részére – az arcképmás nyilvántartásba vétele céljából – a körözési nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározottak szerint a menekültügyi nyilvántartás hatálya alá tartozó személyek arcképmását átadhatja.

10. - A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény módosítására a Ptk.-val történő összhang megteremtése érdekében van szükség akként, hogy a vízitársulatokra mint jogi személyekre alkalmazandó általános polgári jogi előírásoktól eltérő különös rendelkezések a korábbi kormányrendeleti szint helyett a továbbiakban immár törvényi szinten kerüljenek rögzítésre.

11. - A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása korrigálja az iparbiztonsági ellenőrzés jogintézményét definiáló törvényi fogalom-meghatározást annak érdekében, hogy az értelmező rendelkezésben foglalt normatartalomnak a szóbanforgó jogintézményre vonatkozó tételes rendelkezésekkel való maradéktalan összhangja biztosított legyen.

12. - A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosítása speciális rendelkezést állapít meg a közfoglalkoztatási jogviszony időtartamára: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 192. § (2) bekezdésétől eltérően a közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő munkavégzés meghaladhatja az öt évet, de legfeljebb tíz év lehet.

13. - A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvényt érintő módosítás a polgárőrség közterületi járőrtevékenységének lehetséges hatókörét a közforgalmú vasúti személyszállításra használt közlekedési eszközök mellett a közforgalmú közúti autóbuszos személyszállítási tevékenység infrastrukturális elemeire is kiterjeszti.

14. - A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítására egyrészt az alapvető jogok biztosának vizsgálatai során feltárt egyes szabályozási hiányosságok adnak okot, másrészt meg kell teremteni annak törvényi lehetőségét, hogy a közúti közlekedési szabálysértések esetén a rendőrség közlekedési szakirányának munkatársai abban az esetben is megtarthassák a helyszíni szemlét, ha egyébként a későbbiekben nem ők járnak el szabálysértési hatóságként. Módosítást igényel továbbá a segélyhívó rendszer zavartalan működésének védelméhez és a segélyhívó rendszer alternatív csatornákon (sms, mms, e-mail, web-portál) érkező segélyhívási lehetőségekkel való bővítésének a védelme oly módon, hogy a technika által biztosított automatikus, rendeltetéstől eltérő jelzések továbbítása is büntethető legyen.

15. - A pillanatnyilag ellentmondásos jogalkalmazói gyakorlat felszámolása érdekében az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvényben rögzítésre kerül egyrészt az, hogy a kérelem benyújtásakor a munkáltató nyilatkozik a törvényben meghatározott alkalmazási feltételek fennállásáról, másrészt az, hogy a rendészeti feladatokat ellátó személyek elveszett vagy eltulajdonított szolgálati igazolványainak, illetve szolgálati jelvényeinek körözését a szolgálati igazolvány és szolgálati jelvény kiadására feladat- és hatáskörrel rendelkező rendőri szerv köteles elrendelni.

16. - A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény módosításai az európai, illetve a nemzetközi elfogatóparancs Schengeni Információs Rendszerbe, illetőleg a SIRENE Iroda által történő elrendelésnek a SIS II rendszerbe történő átvezetésének elősegítését szolgálják.

17. - A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény változatos tárgyköröket érintő módosítása többek között az európai, illetve a nemzetközi elfogatóparancs Schengeni Információs Rendszerbe, illetőleg a SIRENE Iroda által történő elrendelésnek a SIS II rendszerbe történő átvezetése elősegítését szolgálja, lehetőséget teremt a körözési nyilvántartás vezetésére kijelölt szervezet számára az arcképmás-adatoknak a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartásából történő átvételére, bűnüldözési érdekből meghosszabbított adatkezelési határidőt állapít meg a lőfegyverekre vonatkozóan elrendelt körözések tekintetében abban az esetben, ha a fegyver holléte a büntetőeljárás jogerős befejezéséig nem válik ismertté, valamint kiegészíti a körözésekhez kapcsolódó intézkedések körét a rejtett ellenőrzés végrehajtása során foganatosítandó intézkedéssel.

18. - A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv területi és helyi szervei vezetőjének öt vagy tízévente kötelező szolgálatihely-váltása miatt felvetődő lakhatási problémák kezeléséhez, megoldásához szükséges korrekciókat tartalmazza.

19. - Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény módosításának célja egyrészt a metaadatokra, azaz az arcképmás nyilvántartásba vételének dátumára, az arcképmáshoz tartozó személy születési évére és nemére vonatkozó adatokra való előzetes szűrési funkció arcképelemzési folyamatba építéséhez szükséges jogszabályi feltételek megteremtése. A módosítás másrészt egyszerűsíteni és a gyakorlatban is alkalmazhatóvá tenni kívánja a személyazonosság ellenőrzést, az adatvédelmi követelmények teljeskörű figyelembevétele mellett.

20. - Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény hatálya alá tartozó elektronikus információs rendszereket be kell sorolni egy-egy biztonsági osztályba a bizalmasság, a sértetlenség és a rendelkezésre állás szempontjából. A biztonsági osztályba sorolás alkalmával – az érintett elektronikus információs rendszer vagy az általa kezelt adat bizalmasságának, sértetlenségének vagy rendelkezésre állásának kockázata alapján – 1-től 5-ig számozott fokozatot kell alkalmazni, a számozás emelkedésével párhuzamosan szigorodó védelmi előírásokkal együtt. A törvényben előírt kötelezettség azt is biztosítja, hogy valamennyi elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles legyen rendezett ütemben archiválni az adatokat. Az elektronikus adatok biztonságos megőrzése érdekében a javaslat előírja az e-ügyintézést biztosító szervek számára, hogy az egyes, kormány rendeletében meghatározott adatokról a kormány rendeletében meghatározott időben és rendben biztonsági mentést kell készítsen, és azokat – őrzésre – a kormány által kijelölt szervnek adja át. A törvény módosításának további célja annak biztosítása, hogy az állami tulajdonban lévő központi szolgáltató (a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt., valamint leányvállalata, az Idomsoft Zrt.) által nyújtott szolgáltatások teljes köre a kormány irányítása alá nem tartozó állami szervezetek számára is hozzáférhető legyen. A módosítás garanciális eleme, hogy a szolgáltatások központi szolgáltatótól történő igénybevétele csak az érintett szervezet vezetőjének kezdeményezése alapján lehetséges.

21. - Az egyes törvényeknek a tiltott szerencsejáték megakadályozásával összefüggő módosításáról szóló 2016. évi XCVII. törvény jogtechnikai jellegű módosításának kizárólagos célja annak elkerülése, hogy egyazon törvényi rendelkezést két különböző norma módosítsa párhuzamosan.

(A törvényjavaslat egyes szakaszai az Alaptörvény vonatkozó szakasza alapján sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen” szavazata szükséges. Előadó: Pintér Sándor, belügyminiszter. Szövege: PDF. )

***

Az Országgyűlés az egységes javaslat minősített többséget igénylő rendelkezéseit 143 igen (Fidesz-KDNP-Jobbik) szavazattal, 33 nem (MSZP- Függetlenek)  ellenében, 4 tartózkodás (LMP) kíséretében elfogadta.

Az Országgyűlés az egyszerű többséget igénylő rendelkezéseket 144 igen (Fidesz-KDNP-Jobbik) szavazattal, 30 nem (MSZP- Függetlenek)  ellenében, 4 tartózkodás (LMP) kíséretében elfogadta.

A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról.

Magyarország támogatja a kiemelt hazai szervezésű sportesemények rendezését, valamint a nagy hagyományokkal rendelkező, sikeres fővárosi sportegyesületek és országos sportági szövetségek sportfejlesztési stratégiái megvalósítását, amely mind a versenysportra, mind az utánpótlásnevelésre kedvező hatással van. A javasolt törvénymódosítás alapján a Budapest X. kerület 38442/12, 38442/13, 38442/14 és 38442/15 helyrajzi számú ingatlanok vagyonkezelője törvényi kijelölés alapján a Ferencvárosi Torna Club lesz és megnyílik a lehetőség a Budapesten kívüli egyéb magyarországi sportcélú ingatlanok vonatkozásában is vagyonkezelő kijelölésére. (Előadó: Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter. Szövege: PDF)

***

Az Országgyűlés a törvénymódosítást 122 igen (Fidesz-KDNP) szavazattal, 29 nem (MSZP-Függetlenek) ellenében, 26 tartózkodás (Jobbik-LMP) kíséretében  elfogadta.

A Bernben, 1980. május 9-én kelt, Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) Vilniusban elfogadott, 1999. június 3-án kelt Jegyzőkönyv szerinti szövegének módosításáról Bernben elfogadott, 2015. szeptember 29-30-án kelt Jegyzőkönyv 1-4. mellékletei az Egyezmény és annak D, F és G Függelékeinek módosítására vonatkozó határozatainak kihirdetéséről.

A Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Államközi Szervezet célja a nemzetközi vasúti fuvarozás előmozdítása, fejlesztése és megkönnyítése minden szempontból. Az egyezmény 2006. július 1-én lépett hatályba, amelyet hazánk a 2006. évi LXXVII. törvénnyel hirdetett ki. Az OTIF legutóbbi, 12. közgyűlésére 2015. szeptember 29-30-án került sor Bernben, ahol módosításra került az egyezmény, illetve a D, F és G Függelékei. Az OTIF főtitkára 2016 októberében jelezte, hogy a módosítások kihirdethetővé váltak. Az egyezmény 34. cikke szerint az egyezmény módosításai, amelyekről a közgyűlés határozott, minden tagállam vonatkozásában tizenkét hónappal azután lépnek hatályba, hogy a tagállamok kétharmada elfogadja azokat. A függelékek módosításai, amelyekről a közgyűlés határozott minden tagállam vonatkozásában tizenkét hónappal azután lépnek hatályba, ha a tagállamoknak fele elfogadja azokat. (Előadó: Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter. Szövege: PDF.)

***

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 176 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.

Bartha Szabó József
megmondó
A liberális szélsőség a maoista kulturális forradalomhoz nyúl vissza, annak módszereit veszi át, és igyekszik elterjeszteni Közép-Európában.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI