A Soros-büdzsé
Hagyjuk már a csillogó szemű civilekről szóló mesét!
2017. április 21. 16:06

Soros György a magyar belpolitika aktív szereplője. Figyelmével azonban nem csak hazánkat tünteti ki. Számos országban támogat olyan politikai szervezeteket, amelyek osztják társadalom-átalakítási elképzeléseit. Az utolsó nyilvánosság előtt folytatott kísérlete kudarccal végződött: hiába támogatta hárommilliárd forintot meghaladó összeggel Hillary Clinton elnökválasztási kampányát, az amerikai emberek Donald Trumpot választották meg.

Érdekesebb kérdés, hogy a saját médiabirodalma által emberbarát milliárdosként kezelt Soros György milyen informális hatalmi törekvéseket fejt ki a világ országaiban, így hazánkban is. A minap átfogó cikk jelent meg arról, hogy Soros alapítványa hogyan juttat tíz- és százmilliókat a TASZ-nak, a Helsinki Bizottságnak és más liberális-jogvédő szervezeteknek, valamint a Gyurcsány-kormány tevékenységének megideologizálásáról elhíresült Political Capitalnek. A busás támogatás bőségesen elég arra, hogy a támogatott szervezetek aktivistái a nap huszonnégy órájában az Orbán-kormány leváltásán fáradozzanak: pereskedjenek, konferenciázzanak, vagy éppen erőszakba átforduló tüntetéseket szervezzenek. 

A támogatási összegek a Budapesti Nyílt Társadalom Intézet Alapítványon folynak át: ehhez az alapítványhoz érkeznek be külföldről, amely aztán szétosztja őket a Magyarországon támogatott szervezetek között. A számokat böngészve azonban az emberben felmerül a gyanú, hogy tévedés történt. Lehetséges az, hogy 2015-ben 22,3 milliárd (azaz huszonkétezer-háromszáz millió!) forint támogatásból gazdálkodhatott Soros György alapítványa? És ebből 4,6 milliárd forint ment el „működési költség” címen? Talán a keveredtek a cikkben a milliárdok a milliókkal, vagy a számok szöveges leírásánál csúszott el a helyi érték? 

De a Budapesti Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány 2015-ös évre vonatkozó beszámolója szerint a számok stimmelnek. Valóban 22,3 milliárd forintot kaptak, és valóban 4,6 milliárd forintot költöttek anyag- és személyi jellegű ráfordításokra. 

A beszámolóból nem derül ki, hogy tételesen mire ment el ez a pénz. De a nagyságrend érzékeltetése végett szögezzük le, hogy egy vállalkozásnak 2015-ben ekkora működési költség elegendő volt 800 átlagbéren foglalkoztatott munkavállaló egész éves bérköltségének fedezésére, úgy, hogy marad bő egymilliárd az anyagjellegű kiadásokra. A számokból látható, hogy ez nem KKV-szint, hanem a nagy, multinacionális vállalatok világa. Főként, ha figyelembe vesszük a kiinduló 22,3 milliárd bevételt, azzal az eltéréssel, hogy Soros alapítványa ezt nem üzleti tevékenységből szerezte, hanem "ajándékba" – a valóságban politikai célok megvalósítására - kapta.

Ehhez képest a nyilvánosan bevallott, TASZ-nak és társainak juttatott pénz csak néhány itt-ott elhullajtott tízmilliócska – a magyarországi támogatottaknak összességében alig több mint egymilliárd forint jutott. Azt azonban nem tudni, hogy Soros György – egyébként az átláthatóságért és elszámoltathatóságért síkra szálló – alapítványa hogyan, milyen célokra költötte el a neki juttatott támogatásból fennmaradó további több mint 21 milliárd forintot. 

Kiknek fizették ki? Mit kaptak cserébe? Ebből vajon melyek azok az anyag- és személyi jellegű kiadások, amelyek egy év alatt 4,6 milliárd forintjába kerültek a Nyílt Társadalom Intézet Alapítványnak? Nem tudjuk. Az viszont már teljesen világos, hogy miért is van szükség a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényre.

Lánczi Tamás, mozgasterblog.hu
megmondó
Egy amerikai tőzsdespekuláns széles, több kontinenst lefedő hálózatot szőtt az utóbbi negyven évben.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI