Új növekedési modell kell
A rendszerváltáskor meghonosított növekedési modell, ami alacsony munkabérekre épülő kis hozzáadott értékű termelést eredményezett, megbukott, modellváltásra van szükség – hangzott el a jegybank részéről egy tegnapi eseményen. A kormányzat számára is kiemelt célkitűzés, hogy a hazai cégek versenyképességét növeljék a rendelkezésre álló eszközökkel.
2017. április 28. 11:18

– Paradox helyzet jellemzi Magyarországot, mivel amellett, hogy egyre többen lépnek be a munkaerőpiacra, nem vagyunk képesek érdemi előrelépést elérni a felzárkózáshoz elengedhetetlen termelékenységben – mondta tegnap a Világgazdaság konferenciáján Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója. Ez azért is jelent komoly kihívást, mert a jegybank értékelése szerint nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi gazdaság általában is jelentős átalakulásokon megy keresztül, erre pedig reagálniuk kell a szabályozóknak. Ilyen szempont például a technológia terjedése, ami – szemben a korábbi ipari forradalmakkal – nemcsak a kézi munkát váltja ki, hanem már a tudást igénylő területeken is egyre nagyobb szerephez jut. Emellett szintén tényező, hogy a magyarhoz hasonló fejlődő gazdaságokban is egyre jellemzőbb a fejlett pia­cokon már ismert társadalmi jelenség, aminek eredményeként a társadalom idősödik, egyre kevesebb fiatal marad, akik eltarthatják az ellátórendszert.

Nagyon eltérő a hazai vállalkozások termelékenysége

Virág elmondta: a jegybank szerint a hazai vállalatoknál nagyon nagy eltérés van termelékenységi szempontból a kisebb és nagyobb cégek között, és nem igazán látszik a lehetőség, hogy például mikrovállalatok nagy számban tudjanak dinamikus növekedési pályát leírni és méretkategóriákat lépni. Ez megmutatkozik abban is, ahogyan a hazai cégek az uniós forrásokat felhasználják: Virág elmondása alapján megállapítható, hogy az előző költségvetési ciklusban pályázatot nyert cégek szinte minden szempontból jól hasznosították a pénzt, azonban termelékenységben nem tudtak előrelépni.

A versenyképesség fontosságáról beszélt előadásában Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese is. A kormányzat kiemelt kérdésként kezeli, hogy magyar cégek is jelentősebb szereplővé nőjenek, ne csak belföldi, hanem akár térségi szinten is. Ehhez az állam többek között azzal tud segíteni, hogy a bürokrácia csökkentésével munkaerőpiaci tartalékokat szabadít fel a versenyszférának. Emellett az is cél, hogy javuljon a hazai szerepvállalás a kkv-k finanszírozásában, mivel 2020 után már várhatóan nem vagy jóval kisebb mértékben állnak majd rendelkezésre uniós pénzek. Csepreghy elmondta: a versenyképesség javítása érdekében a kormány csak 2015-ben több mint száz törvénymódosítást nyújtott be az adminisztráció és az egyes díjak csökkentésére a vállalati működés könnyítése érdekében. Csepreghy újfent kiállt a paksi bővítés mellett, rámutatva, hogy a zöldenergia még mindig jóval drágább, versenyképességi szempontból pedig kevésbé vonzó, mint az atomenergia.

magyaridok.hu
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
MTI Hírfelhasználó