Bérnővérekkel enyhítik az ápolóhiányt a kórházak
Olyan mértékűvé vált az ápolóhiány számos budapesti és vidéki kórházi osztályon, hogy azt már krízishelyzetként kell kezelni – véli a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke. Az egészségügyi államtitkár szerint sem szabad lebecsülni a problémát, ezért is emelik meg jelentősen ezekben az években az egészségügyi szakdolgozók fizetését, de Ónodi-Szűcs Zoltán úgy látja: a kórházak is sokat tehetnek a dolgozók megtartásáért.
2017. május 2. 09:53

– Számos kórházi osztályon a minimumelváráshoz képest is 30-40 százalékkal kevesebb nővér dolgozik Budapesten és a vidéki nagyvárosokban. Ez már krízishelyzet, amit eszerint kell kezelni – jelentette ki a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke a Magyar Kórházszövetség kongresszusán.

Balogh Zoltán azt mondta, a kormányzat sokat tett az elmúlt években az ápolók megtartása, a nővérhiány csökkentése érdekében, de további lépésekre van szükség, különben a helyzet tovább fog romlani a következő években. Az egészségügyi szakképzés rendszerének visszaállítása ugyanis csak 2019–2020 táján fogja éreztetni a hatását (így még nem lehet tudni, hogy a frissen végzettek közül mennyivel többen maradnak majd az egészségügyben), miközben a Nők 40 nyugdíjkedvezmény, illetve a szakma elöregedése miatt egyre többen mennek nyugdíjba.

További probléma, hogy az egészségügyi bérek csak évek múlva lesznek versenyképesek azokkal a fizetésekkel, amiket most nyolcórás munkáért kínálnak például az IKEA-ban vagy a Lidlben – hozta fel példaként a kamarai elnök. Az ilyen és hasonló helyeken 250-350 ezer forintos bruttó alapilletménnyel, kafetériával és más juttatással csábítják a dolgozókat, miközben az egészségügyben a béremelések ellenére is ma még ennek csak a töredékét tudják fizetni. Nem véletlen, hogy a MESZK honlapján jelenleg is több mint 200 állást hirdetnek, az intézményekben az általános ápolótól a csecsemős nővéren, a dietetikuson és a szakrendelői asszisztenseken át a boncmesterig gyakorlatilag mindenféle szakemberből hiány van már.

A kórházak ebben a helyzetben – no meg a költségek minimalizálása érdekében is – egyre gyakrabban foglalkoztatnak „bérnővéreket”, akik vagy vállalkozóként vállalnak munkát több intézményben is, vagy munkaerő-közvetítőkön keresztül. Balogh Zoltán szerint ez azonban veszélyes gyakorlat, ami ellen az egészségügyi érdekképviseleteknek egységesen kell fellépniük, hiszen a jellemzően néhány műszakot, napot vállaló bérnővéreknek nincs helyismeretük, márpedig az egészségügyi intézmények biztonságos működtetéséhez ez elengedhetetlen.

Az egészségügyi államtitkár lapunk kérdésére nem vitatta, hogy komoly gond az ápolóhiány, ám arra is felhívta a figyelmet, hogy a helyzeten nem lehet csupán béremeléssel javítani. Mint Ónodi-Szűcs Zoltán megjegyezte, vannak még kiaknázatlan lehetőségek a kórházakban az ápolók terheinek csökkentésére és a hatékonyabb munkaerő-gazdálkodásra. Ilyen az ápolási idők csökkentése (nálunk még mindig feleslegesen sokáig fektetik a betegeket a kórházban), az egynapos beavatkozások számának növelése, vagy az úgynevezett elkerülhető kórházi esetek számának csökkentése. Ez utóbbi azt jelenti, hogy aki nem igényel kórházi ellátást, azt a szakrendelőkben vagy a háziorvosi rendelőkben kezelik.

magyaridok.hu
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
MTI Hírfelhasználó