Megőrizni a régi Európát a modern világban
Takács Szabolcs szerint a Nyugat-Balkán-stratégia víziót kíván a befolyásos uniós országok vezetőitől.
2017. május 4. 09:50

A történelmi sérelmek ellenére is lehet építeni a visegrádi országok közötti tiszteletre és a közös érdekekre, mondta a Magyar Időknek Takács Szabolcs. A Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára a lengyel V4-elnökség félidejében tartott tanácskozáson hívta fel a figyelmet a méltatlanul alul kezelt nyugat-balkáni térségre, ahol szerinte mielőbb konkrét stratégiával kellene előállnia az ­Európai Uniónak, ha a térséget magához akarja vonzani, ugyanis mások örömest megtennék ezt.

– Modell lehet-e a visegrádi együttműködés az Európai Unió számára?

– Felismertük azt, hogy a világ felgyorsult, globális térben élünk, így nem lehet a múltba meredni, ebben a világban pedig arra kell koncentrálni, hogyan lehetnénk együtt sikeresek, ha már az érdekeink egybeesnek. Ennek a térségnek együtt kell működnie, ez jól felfogott, közös érdek. Nekünk nem modellt kell adni uniós partnereink számára, hanem azt megmutatni, hogy van egy közösség, amelynek van egy belső kohéziója, és hozzáadott értéket tud képviselni minden tekintetben, legyen szó akár biztonságpolitikáról, hiszen mi itt képesek vagyunk megvédeni magunkat, vagy gazdasági térségről, ahol kiszámíthatóság és tudás van. Olyan térségként akarjuk bemutatni a visegrádi régiót mindenkinek, mint egy helyet, ahol jó dolgok történnek, ahol van kölcsönös tisztelet, pedig a történelem bonyolult, és vannak sérelmek, amelyekkel persze foglalkozni is kell a megfelelő helyen, ám épp a kölcsönös tisztelettel túl lehet lépni a problémákon. A visegrádi élet vonzó perspektíva lehet, még ha nem is modellről beszélünk.

– A visegrádi négyek döntései nem egy központban, hanem az országok fővárosaiban születnek meg. Ez a fajta decentralizáció segíthet az Európai Uniónak?

– Mi nem gyengíteni, hanem erősíteni akarjuk az EU-t, azt szeretnénk, hogy versenyképes maradjon a globális kihívások közepette, de olyannak akarjuk megőrizni, amilyen nekünk és őseinknek volt. Európának van egy nagyon erős kulturális hagyatéka, ez abban is megmutatkozik, hogyan oldjuk meg a mindennapi élethelyzeteket. Milyen morális vezérelvek mentén, ebben nyilván a kereszténységnek, a zsidó-keresztény gyökereknek nagyon fontos szerepe van. Mi egyszerűen így szeretünk élni, így látjuk a világot. Van egy morális zsinórmértékünk, és megköveteljük mindenkitől, hogy tartsa tiszteletben ezt a mércét. Mi nem l’art pour l’art decentralizálni akarjuk az uniót, csak azt látjuk, hogy az az európai integráció, amely sikeres volt eddig, mára kifulladt és kiüresedett. Ez nem azért van, mert az EU-t kibővítették a kelet-európaiakkal, egyszerűen a világ megváltozott. Olyan válságok jelentkeztek, amelyekre a kicsit naiv Európa nem tudott válaszolni. Ezt a naivitást pedig ki tudták használni azok, akiknek néha gonosz céljaik voltak. Az, hogy ma Euró­pában mindennapi probléma a terrorizmustól való félelem, arra eredeztethető vissza, hogy Európa védtelenné vált az ilyen szereplőkkel szemben. Európának váltania kell, olyan mechanizmusokat kell kidolgoznia, amelyek védelmet nyújtanak. Mindenképpen katonai dimenziót is kell adni ennek, hogy a világon mindenki értse, Európával nem érdemes packázni, mert Európa nagyon keményen vissza tud ütni.

– A Balkán-stratégia Magyarország számára kiemelt fontosságú, mégse alakult ki uniós szinten ilyen tervezet, míg a világpolitika szereplői rendelkeznek hasonlóval. Fel tudjuk venni velük a versenyt?

– Nyugat-Balkán Európa része, amely egy örökös lőporos hordó volt mindig, rendkívül bonyolult történelmi háttérrel. Vagy azt akarjuk, hogy ez a térség közeledjen hozzánk, vagy azt, hogy eltávolodjon tőlünk. A nagy uniós tagállamokban vízióval rendelkező, hosszú távban gondolkodó politikai vezetők kellenek, hogy az Európai Uniót ne bezárják, hanem tovább bővítsék. Márpedig ezeket a döntéseket senki se hozza meg, ma a bővítéssel kampányolni politikai öngyilkosság. Ha az EU nem tudja a balkáni országokat bevonzani, akkor majd más meg fogja ezt tenni. Ott nem lesznek uniós jogszabályok, hanem saría lesz, és valaki más fog diktálni, amelyen nem kell majd csodálkozni. Törökország, Oroszország vagy Kína ad valamit. Az Európai Uniónak elvei, demokratikus értékei vannak, de ez nem versenyképes a többiek stratégiájával szemben.

magyaridok.hu
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • A legnagyobb veszély az, hogy egyre mélyebbre ássák magukat az árokba
    „Engem nem érdekel, hogy ki hergel kit. A tanárok a diákokat, a diákok a tanárokat, vagy a politikusok hergelik kiállásra őket. Ennek a boncolgatásától el kéne lépni, és a kölcsönös bizalmat kellene valahogy visszahozni” – Rátóti Zoltánt, a Színház- és Filmművészeti Egyetem frissen kinevezett kuratóriumának tagját kérdeztük modellváltásról, elvégzendő feladatokról, jogkörökről, ellenállásról, illetve szembesítettük a sértett felek követeléseivel. Interjúnk.
  • Akarjuk a győzelmet!
    Nem nézhetjük tétlenül a liberális pusztító káosz kialakulását, létünk védelmében nem lehetünk önkorlátozók.
  • Baloldali tömb formálódik Gyurcsány Ferenccel szemben
    Legutóbb a Momentum elnöke fogalmazta meg, mit gondol Gyurcsány Ferenc vezérszerepéről. Közben az MSZP már azon aggódik, hogy a belviszály a 2022-es választási esélyeket is veszélyezteti – hangzott el az M1 Híradójában.
MTI Hírfelhasználó