Elismerte a vereséget


Macron nyerte a francia elnökválasztást
A francia belügyminisztérium által vasárnap késő este közölt első részeredmény szerint 9,8 millió szavazat összeszámlálása után Emmanuel Macron a voksok 61,7 százalékát kapta az elnökválasztás második fordulójában. A volt szocialista gazdasági miniszter, Emmanuel Macron nyerte meg vasárnap a francia elnökválasztás második fordulóját a szavazatok 65,5-66,1 százalékával, míg a radikális jobboldali Nemzeti Front jelöltje, Marine Le Pen a voksok megközelítőleg 33,9-34,5 százalékát szerezhette meg az urnazárás után közölt exit poll eredményei szerint.
Utoljára frissítve: 2017. május 7. 22:55
2017. május 7. 09:50

Harcolni fogok a bennünket emésztő megosztottság ellen – jelentette ki vasárnap este Emmanuel Macron, a franciaországi elnökválasztás győztese, aki biztosított arról, hogy meghallotta a franciák „dühét, aggodalmát és kétségeit”. A  megválasztott elnök kijelentette: az Európa és az azt alkotó népek, Európa és a polgárok közötti szálak újraszövésén fog munkálkodni.

A 39 éves volt szocialista gazdasági miniszter, aki az előjelzések szerint a szavazatok 65 százalékával lesz a V. köztársaság  nyolcadik elnöke, ígéretet tett, hogy Franciaország a terrorizmus elleni harc élére áll, és megvédi Franciaországot és Európát.

A megválasztott elnök kijelentette, hogy a következő öt évben felelősségének tekinti a félelmek lecsillapítását és azt, hogy visszaadja a franciáknak az optimizmusukat. Mint mondta, elsődleges feladatának tekinti, hogy helyreállítsa a közélet tisztaságát.

Bejelentették

A francia nép Emmanuel Macront választotta meg az ország új elnökének – jelentette be Bernard Cazeneuve francia miniszterelnök vasárnap este pár perccel az urnazárás és az exit poll eredményeinek közzététele után.

A kormányfő közleményében hangsúlyozta: az eredmény „azoknak a választóknak a tisztánlátásáról tanúskodik, akik elutasították a szélsőjobboldal szörnyű tervét”.

Richard Ferrand, a győztes jelölt En Marche! (Indulás!) nevű politikai mozgalmának főtitkára közölte: Macron ragaszkodni fog ahhoz az ígéretéhez, hogy egységet teremt és megújítja a francia politikai rendszert.

A francia nép Emmanuel Macront választotta meg az ország új elnökének – jelentette be Bernard Cazeneuve francia miniszterelnök vasárnap este pár perccel az urnazárás és az exit poll eredményeinek közzététele után.

A kormányfő közleményében hangsúlyozta: az eredmény „azoknak a választóknak a tisztánlátásáról tanúskodik, akik elutasították a szélsőjobboldal szörnyű tervét”.

Richard Ferrand, a győztes jelölt En Marche! (Indulás!) nevű politikai mozgalmának főtitkára közölte: Macron ragaszkodni fog ahhoz az ígéretéhez, hogy egységet teremt és megújítja a francia politikai rendszert.

„Az egyes számú ellenzéki erő”

Le Pen a párt támogatói előtt mondott beszédében „történelmi és erős eredménynek” nevezte a második fordulóban elért szavazatok arányát. A Nemzeti Front „az egyes számú ellenzéki erő” – jelentette ki a volt elnökjelölt.

A politikus közölte, hogy a parlamenti választásokon új hazafias mozgalom élén kíván indulni, s jelezte, hogy meg kívánja változtatni a Nemzeti Front nevét is, amelyet rasszista és antiszemita vádakkal illettek, amikor az apja létrehozta.

Új névvel fordul rá Le Pen a parlamenti választásokra

A politikus úgy vélekedett, hogy a hazafias és a globalista erők közötti választás „áll a franciák előtt a parlamenti kampány idején minden választókörzetben”. „Ennek a harcnak az élére állok, hogy még szélesebb körben egyesítsek mindenkit, aki Franciaországot akarja választani, megvédeni a függetlenségét, szabadságát, felvirágzását, biztonságát, önazonosságát és társadalmi modelljét” – tette hozzá Marine Le Pen. A parlamenti választásokat, amelynek alapján megalakul az új kormány, június 11-én és 18-án tartják.

Elismerte a vereséget

Marine Le Pen telefonon gratulált Emmanuel Macronnak a francia elnökválasztás vasárnapi második fordulójában aratott győzelméhez – jelentette be maga a radikális jobboldali jelölt vasárnap este.

„Rövid és szívélyes” telefonbeszélgetést folytatott egymással a francia elnökválasztás két jelöltje, a centrista Emmanuel Macron és a radikális jobboldali Marine Le Pen – közölték vasárnap este Macron környezetéből.

Merkel gratulált

Twitter-üzenetben gratulált Emmanuel Macron választási győzelméhez vasárnap este Angela Merkel német kancellár. „Az Ön győzelme az erős és egyesült Európa, a francia-német barátság győzelme” – hangsúlyozta a német kancellár üzenetében, amelyet szóvivője ismertetett. A francia elnökválasztás második fordulója előtti kampányban Angela Merkel mindvégig a centrista Emmanuel Macront támogatta a radikális jobboldali Marine Le Pennel szemben.

Juncker: a franciák az európai jövőt választották 

Boldog vagyok, hogy a franciák az európai jövőt választották – közölte Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke Twitter-üzenetében vasárnap este arra reagálva, hogy az exit poll felmérések szerint Emmanuel Macron nyerte meg a francia elnökválasztás második fordulóját. A bizottsági elnök hozzátette: együtt Európáért!

Theresa May együttműködne

Gratulált Emmanuel Macron választási győzelméhez vasárnap este Theresa May brit miniszterelnök. A Downing Street szóvivőjének tájékoztatása szerint May a rövid üzenetben „forró gratulációit” küldte a francia elnökválasztás győztesének az elért sikerhez. „Franciaország az egyik legszorosabb szövetségesünk, és készen állunk az együttműködésre az új (francia) elnökkel számos olyan kérdésben, amelyeket egyaránt elsődleges fontosságúnak tartunk” – fogalmaz üzenetében Theresa May.

Európa-szerte fokozott érdeklődés követte a franciaországi voksolást, hiszen az ötödik köztársaság megalapítása óta – csaknem 60 éve – ez volt az első alkalom, hogy egyik nagyobb jobbközép vagy balközép párt jelöltje sem jutott be az elnökválasztás második fordulójába. A 39 éves Emmanuel Macron egy éve hozta létre a magát a hagyományos jobb- és baloldali pártok fölé helyező En Marche! (Indulás!) nevű politikai mozgalmát.

A francia elnökválasztás vasárnapi második fordulójában a választók 65,3 százaléka adta le szavazatát délután 5 óráig – közölte a francia belügyminisztérium. Ez a részvételi arány alulmarad az előző három elnökválasztás hasonló időpontjában mért értékekhez képest: 2012-ben 72, 2007-ben 75, 2002-ben 67 százalék körül volt a részvételi arány délután 5 órakor. Az április végi első fordulóban is jóval többen adták le szavazatukat délután 5 óráig, akkor csaknem 70 százalékos volt a részvételi arány.

Kun Miklós az M1 aktuális csatornán vasárnap úgy fogalmazott: „ha a Kreml és Moszkva szemével nézzük a dolgokat, olyan nagy jelentősége nincs” a hackertámadásnak. Hozzátette: jelenleg folyik a hibrid háború, a hamis hírek, dezinformáció terjesztése, és a kiberháború, amelyben „majdnem mindenki benne van”.

A franciaországi eseményeket szélesebb összefüggésbe helyezve a szakértő szerint az látszik, hogy „Putyinnak nem jó”, ha Emmanuel Macron győz, és eközben Angela Merkel, de különösen nem, ha Martin Schulz lesz a német kancellár.

Kiürítés Macron főhadiszállásán (14.02)

Emmanuelle Macron sajtóközpontját kiürítették délután egy óra körül – jelentette az M1 helyszíni tudósítója. A rendőrségi kutyák jeleztek, ami miatt a Louvre környékéről mindenkit elküldtek, de a múzeumot nem zárták be. Mivel az újságíróknak is el kellett hagynia a helyszínt, nagy visszhangja volt az ügynek, de az egyenruhások nem találtak semmit. A párizsi prefektúra azt közölte a Twitteren, hogy „elővigyázatosságból egyszerű ellenőrzésekről van szó”, de arról nem tájékoztattak, hogy milyen veszélyről lehet szó.

Tüntetésekkel indult az elnökválasztás Franciaországban. Feministák tüntettek Marine Le Pen ellen, a Nemzeti Front főhadiszállásán. Szakértők szerint Európa mellett és Európa ellen is szavaznak a franciák.

Az első fordulót megközelítő arányú a részvétel (12.42)

A választásra jogosultak 28,23 százaléka adta le vasárnap délig a szavazatát a francia elnökválasztás második fordulójában, míg a két héttel ezelőtti első fordulóban 28,5 százalék szavazott délelőtt – közölte a francia belügyminisztérium.

A részvétel a felmérések által előrevetítettnél magasabb, de nem éri el az öt évvel ezelőtti arányt: akkor 30,6 százalékos volt délig a részvétel.

Mintegy 47,5 millió választópolgár dönthet arról, hogy a függetlenként induló Emmanuel Macron vagy pedig a Nemzeti Front jelöltje, Marine Le Pen töltse be az államfői tisztséget a következő öt évben. Az utolsó felmérések az egy éve alakult és magát a hagyományos jobb- és baloldali pártok fölé helyező En Marche! (Lendületben!) nevű saját politikai mozgalmát vezető Macron biztos győzelmét jelzik, 61,5-62 százalékos támogatottsággal a Nemzeti Front jelöltjével szemben, akinek a szavazatok 38-38,5 százalékát jelzik előre a közvélemény-kutatások.

A részvételi arány ugyanakkor még befolyásolhatja az eredményt. A május 8-i nemzeti ünnep miatti hosszú hétvége, a hagyományos bal- és jobboldali pártok jelöltjeinek kiesése az első fordulóban, illetve a biztosnak látszó eredmény távolmaradásra késztetheti a választók egy részét, ami a stabilabb választói bázissal rendelkező Nemzeti Front jelöltjének kedvezhet.

Az előzetes felmérések szerint a részvételi hajlandóság franciaországi viszonylatban viszonylag alacsony, a jogosultak háromnegyede kíván az urnákhoz vonulni a nap folyamán, ami alacsonyabb, mint az első fordulóban, amikor is a választók közel nyolcvan százaléka szavazott.

Mindkét elnökjelölt leadta délelőtt 11 órakor a voksát, Macron Le Touquet településen, az észak-franciaországi családi nyaralójuk közelében, Marine Le Pen pedig a pártja egyik fő bázisának számító Hénin-Beaumont-ban, a belga határ közelében.

A leköszönő szocialista államfő, Francois Hollande is urnához vonult délelőtt abban a választókörzetben, ahol először jelöltette magát 36 évvel ezelőtt. Az ő búcsúja azért is jelképes, mert most először nem került be egyik hagyományos bal- vagy jobboldali párt jelöltje sem a második fordulóba, s bármelyik jelöltet is választják meg ma a franciák államfőnek, a politikai elit egy jelentős része teljesen meg fog újulni.

Macron liberalizációs gazdasági reformokat ígért a munkanélküliség csökkentésére és az európai integráció mélyítését szeretné, Le Pen protekcionista gazdaságpolitikával és a nemzeti valuta visszavezetésével enyhítené a globalizáció hatásait, visszaszorítaná a bevándorlást és népszavazást írna ki az Európai Unióból történő kilépésről.

Emmanuel Macron kampánystábja péntek este azt közölte, hogy “jelentős és összehangolt számítógépes támadás” áldozata lett, ennek következtében több tízezer levél, fénykép és más belső dokumentum került nyilvánosságra a közösségi médiában. Értékelésük szerint a támadás “a demokrácia destabilizálására irányul, ahogy az az Egyesült Államokban is történt a legutóbbi elnökválasztás alatt”.

Miután a kampányt ellenőrző országos bizottság azt kérte a francia sajtótól, hogy ne közöljék a belső levelezésnek a tartalmát, mert az bűncselekménynek minősülhet, egyrészt mert hamis tartalmak is lehetnek e kiszivárogtatott szövegek között, másrészt pedig az érvényben lévő kampánycsendet is megsérthetik, ez a botrány feltételezhetően már nem befolyásolja az eredményt.

Ez az első alkalom, hogy az elnökválasztást rendkívüli állapot idején tartják, amely a 2015. november 13-i – 130 áldozatot követelő – párizsi iszlamista merényletsorozat óta van életben. A választókörzeteket mintegy 50 ezer rendőr és csendőr biztosítja.

Az urnákat a kisebb szavazókörökben este 7 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni.

Az első hivatalos eredmények este 8 órától várhatók.

Ha Emmanuel Macron nyeri az elnökválasztást, a Louvre múzeuma előtti térre, Marine Le Pen pedig a Párizshoz közeli Vincennes-i parkerdőbe várja híveit az eredményhirdetés után.

Van, ahol erős Marine Le Pen támogatottsága (11.42)

A közvéleménykutatási eredmények az elmúlt öt napban 23-26 százalékpontos különbséget mutattak a két francia elnökjelölt között Emmanuel Macron javára, de a komoly munkaerő-problémákkal küzdő régiókban erős Marine Le Pen támogatottsága – hívta fel a figyelmet Pócza István, a Századvég Alapítvány kutatója az M1 aktuális csatornán.

Sokan azt várták, hogy alapvető változások következnek be, az Európai Unióval szemben erősen kritikus erők veszik át Európában, illetve Franciaországban a vezető szerepet. Ez nem történt meg, ugyanakkor ha az EU nem indul el más irányba a jövőben, akkor a kritikus választók tábora nőhet – fejtette ki a szakértő.

Emmanuel Macron az elmúlt hetekben jelezte, hogy egyértelműen Európa-párti állásponton van, de a kampányban közölte azt is, hogy szeretne változást, megválasztása esetén az Európai Unió megreformálásán dolgozik majd. Kifejtette, hogy sokkal inkább figyelembe kell venni az állampolgárok véleményét, illetve megoldást kell találni az uniós intézmények működésének nehézségeire – mondta az elemző.

A többsebességes Európa kérdésével kapcsolatban jelentős különbség nincs a jelenlegi francia elnök és Emmanuel Macron között; annyi lehet az eltérés, hogy ezt Macron sokkal dinamikusabban akarja majd ráerőltetni az Európai Unióra, és ebben Németországban jó partnerre talál – fogalmazott Pócza István.

Le Pen leadta voksát (11.04)

Leadta voksát Marine Le Pen is Henin-Beaumont-ban nem sokkal azután, hogy ellenfele is szavazott.

 Macron szavazott (10.59)

Emmanuel Macron Le Touquet-ben leadja a szavazatát – ezt a köztévé Híradója közvetítette. A szavazóurnát egyébként minden voks leadása után lezárják, és csak azután kerül be új szavazólap, hogy a voksoló személyazonosságát ellenőrizték – hangzott el.

Matematikai esélye még van Le Pennek (10.06)

A legutolsó felmérés szerint Emmanuel Macron nyerheti a mai választást: 62 százalékkal. Marine Le Pen pedig 38 százalékot szerezne. De így is van matematikai esély rá, hogy Le Pen győz. Főleg akkor, ha kevesen mennek el szavazni.

------------------------------------------------

Szakértők szerint Európa mellett és Európa ellen is szavaznak a franciák. Emmanuel Macron ugyanis radikálisan Európa-párti. Támogatja a többsebességes Európát. Közös uniós hadsereget akar. És legalizálná a könnyűdrogokat. Marine Le Pen pedig Európa-ellenes. Nemzeti valutát akar. Szigorítaná a bevándorlást. És kilépne az Európai Unióból.

Ausztráliában már elkezdődött a francia elnökválasztás második fordulója. Sydneyben kígyózó sorokban várakoztak az ott élő franciák az egyik szavazóhelyiség előtt. Japánban is órák óta tart már a voksolás. A tokiói francia nagykövetség épületébe már reggel sokan érkeztek, hogy leadják szavazataikat.

A tengerentúli országokban már szombaton voksoltak a franciák. Kanadában több helyen is órákat kellett várni, mire bejutottak a választók a szavazóhelyiségekbe. Montreálban is kitartóan várakoztak az emberek a szakadó esőben. Az Egyesült Államokban 60 szavazókört állítottak fel az ottani franciáknak.

Franciaországban több mint 47, 5 millió választópolgárt várnak ma az urnákhoz. Az új köztársasági elnököt legkésőbb május 14-én beiktatják hivatalába, aznap jár le ugyanis a jelenlegi elnök, Francois Hollande mandátuma.

Megkezdődött a második forduló (8.00)

Megkezdődött vasárnap reggel Franciaországban az elnökválasztás második fordulója, amelynek során mintegy 47,5 millió választópolgár dönthet arról, hogy az Európa-barát, centrista Emmanuel Macron (az utolsó felmérések az ő diadalát vetítik előre) vagy pedig a hazáját az Európai Unióból kivezetni szándékozó Marine Le Pen töltheti be az államfői tisztséget a következő öt évben.

Franciaország tengerentúli területein és megyéiben, illetve a nem Európában tartózkodó 1,3 millió választópolgár számára közép-európai idő szerint már szombat délben megkezdődött az elnökválasztás második fordulója. Az anyaországban vasárnap reggel 8 órakor nyitottak ki a szavazóhelyiségek. Az urnákat a kisebb szavazókörökben este 7 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni.

Az első hivatalos eredmények este 8 órától várhatók.

A pénteken éjfélkor életbe lépett kampánycsend előtt nyilvánosságra hozott utolsó felmérések az egy éve alakult és magát a hagyományos jobb- és baloldali pártok fölé helyező En Marche! (Lendületben!) nevű saját politikai mozgalmát vezető, 39 éves Emmanuel Macron biztos győzelmét jelzik. A leköszönő Francois Hollande szocialista államfő volt tanácsadója, majd gazdasági minisztere 61,5-62 százalékos támogatottsággal győzheti le a radikális jobboldali Nemzeti Front jelöltjét. A 48 éves Marine Le Pennek a szavazatok 38-38,5 százalékát jelzik előre a közvélemény-kutatások.

A közvélemény-kutatások szerint a részvételi hajlandóság franciaországi viszonylatban viszonylag alacsony, a jogosultak háromnegyede kíván az urnákhoz vonulni, ami alacsonyabb, mint az első fordulóban, amikor is a választók közel nyolcvan százaléka szavazott.

Macron kampánystábja péntek este azt közölte, hogy “jelentős és összehangolt számítógépes támadás” áldozata lett, ennek következtében több tízezer levél, fénykép és más belső dokumentum került nyilvánosságra a közösségi médiában. Értékelésük szerint a támadás “a demokrácia destabilizálására irányul, ahogy az az Egyesült Államokban is történt a legutóbbi elnökválasztás alatt”.

Az elnökválasztási kampányt ellenőrző országos bizottság (CNCCEP) azt kérte a francia sajtótól, hogy ne közöljék a belső levelezésnek a tartalmát, mert az bűncselekménynek minősülhet, egyrészt mert hamis tartalmak is lehetnek e kiszivárogtatott szövegek között, másrészt pedig az érvényben lévő kampánycsendet is megsérthetik.

A franciák 1958 óta tízedik alkalommal választják meg közvetlen szavazással a köztársasági elnököt, akinek mandátumát 2000-ben népszavazással hétről öt évre csökkentették, s most először nem került be egyik hagyományos bal- vagy jobboldali párt jelöltje sem a második fordulóba.

Ez az első alkalom, hogy az elnökválasztást rendkívüli állapot idején tartják, amely a 2015. november 13-i – 130 áldozatot követelő – párizsi iszlamista merénysorozat óta van életben. A választókörzeteket mintegy 50 ezer rendőr és csendőr biztosítja, közülük 12 ezren Párizsban és a fővárosi agglomerációban teljesítenek szolgálatot.

Mindkét jelölt az ország északi részén voksol: Emmanuel Macron a Calais-hoz közeli Le Touquet nevű tengerparti kisvárosban, ahol feleségével nyaralója van, Marine Le Pen pedig a Nemzeti Front egyik legfőbb bázisának számító Hénin-Beaumont-ban.

A hatóságok egész nap nagy erőkkel biztosítják a két jelölt kampánystábjának székhelyeit és azokat a helyszíneket is, ahol győzelem esetén a két tábor spontán ünneplése várható, miután az első forduló estéjén anarchista tüntetők összecsaptak a rendőrökkel Párizs belvárosában a République és a Bastille terek közelében.

Emmanuel Macron a Louvre múzeuma előtti térre, Marine Le Pen pedig a Párizshoz közeli Vincennes-i parkerdőbe várja híveit az eredményhirdetés után.

Az új köztársasági elnököt legkésőbb május 14-én beiktatják hivatalába, aznap jár le ugyanis Francois Hollande mandátuma. A megválasztott államfő által kinevezett új kormányfő fogja vezetni a kampányt a június 11-én és 18-án esedékes kétfordulós nemzetgyűlési választások előtt.

MTI
  • "...a gyanúsítottat agyonlőtték"
    Jött arra valaki, gyanúsnak találták, és lelőtték. Lehet, hogy háromgyerekes, a családjáról példamutatóan gondoskodó, kollégáival kedves agysebész volt az illető, de rosszkor jött rossz helyre: a rendőrök „gyanúsítottnak” minősítették, és ártalmatlanították.
  • Politikai stabilitás mint érték
    Az SZDSZ is megtorpedózta az 1996-os világkiállítást. A szélsőséges párt akkor bebizonyítatta, hogy komoly tényező az országban, nagy kárt tud okozni neki.
MTI Hírfelhasználó