Az utolsó magyar királyné
Százhuszonöt éve, 1892. május 9-én született Zita királyné, az utolsó magyar király, IV. Károly (I. Károlyként az utolsó Habsburg-császár) felesége. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának portréja.
2017. május 7. 18:39

Zita Mária Adelgunda Mikaéla Rafaéla Gabriela Jozefa Antónia Lujza Ágnes Bourbon-pármai hercegnő Viareggióban jött a világra. Apja az utolsó uralkodó pármai herceg, a trónjától 1859-ben megfosztott I. Róbert, anyja Mária Antónia portugál infánsnő volt. Zita Bajorországban a vizitációs apácáktól, majd az Anglia melletti Wight-szigeten a bencés nővérektől kapott szigorú katolikus nevelést. Az éghajlatot nehezen viselte, ezért anyja hazavitte, és a csehországi Franzensbadba küldte gyógykúrára. Itt ismerkedett meg 1909-ben a regimentjével a közelben állomásozó Károly főherceggel, aki második helyen állt az osztrák trónöröklési sorban. A két fiatal egymásba szeretett, 1911. október 21-én össze is házasodtak. (Károly így azon kevés Habsburg uralkodók egyike, akik feleségüket nem kapták, hanem választották.) Első gyermekük, Habsburg Ottó 1912 novemberében született meg.

Ferenc Ferdinánd 1914. június 28-i meggyilkolása után Károly trónörökössé lépett elő, majd Ferenc József 1916. november 21-i halálát követően osztrák császárként I. Károly, magyar királyként IV. Károly néven trónra lépett. Magyar királlyá koronázására – a tomboló világháborút mintegy zárójelbe téve – 1916. december 30-án fényűző külsőségek között került sor a budai Mátyás-templomban, s vele együtt koronázták meg Zitát is. A szertartást Csernoch János esztergomi érsek, hercegprímás vezette, a szertartás során a Szent Koronát Zita jobb vállához érintették, fejére a veszprémi püspök tette a házi koronát. Az arannyal és gyönggyel hímzett uszályos díszruhát, hajában csipkefátyolt, fején gyémántos diadémot viselő királyné magyarul mondta el a koronázási esküt. (A koronázás centenáriumán tavaly decemberben nyílt kiállítás a Mátyás-templomban és a Magyar Nemzeti Múzeumban.)

A határozott és céltudatos Zita, aki magyar alattvalói kedvében járva még a paprikás csirke elkészítését is megtanulta, férje tanácsadójaként tevékenyen beavatkozott a politikába. Károly sógora, Sixtus pármai herceg révén kezdett béketapogatózásba, s a levél nyilvánosságra kerülése után Zita is a németbarát körök céltáblája lett.

Az Osztrák-Magyar Monarchia a vesztes háború végén széthullott. Károly 1918. november 11-én lemondott az osztrák, majd 13-án a magyar államügyekben való részvételről, a trónról azonban nem. Zita ehhez az állásponthoz élete végéig kitartóan ragaszkodott, szavai szerint „egy uralkodó nem mondhat le, csak megfosztható trónjától”. A házaspár svájci emigrációba vonult, ahonnan Károly 1921 márciusában és októberében is sikertelenül kísérelte meg magyar trónja visszaszerzését. A második királypuccs után a házaspárt néhány napig a tihanyi apátságban tartották fogva (ekkor tartózkodtak utoljára magyar földön), majd a kellemes éghajlatú, de biztonságos távolságban fekvő Madeira szigetére szállították őket.

IV. Károly 1922. április 1-jén spanyolnáthában meghalt, az alig harmincéves Zita nyolcadik gyermekét várva maradt egyedül és pénz nélkül. Az utódállamok nem tudtak megegyezni a volt királyi családnak fizetendő apanázsról, így innen csak nagyon kevés pénz érkezett. Zita egy időre rokonánál, XIII. Alfonz spanyol királynál talált menedékre, Erzsébet lányát Madridban szülte meg. A család 1929-től Belgiumban élt, majd az Anschluss, a restaurációs remények teljes szertefoszlása után Kanadába költöztek, 1948-ban az Egyesült Államokban telepedtek le. Az özvegy királyné minden erejét gyermekeire fordította, akiket magyarul is megtanított imádkozni, a legidősebb Ottót pedig trónörökösnek nevelte.

Az ötvenes években visszatért Európába, 1959-ig Luxemburgban, 1962-től a felső-bajorországi Pöckingenben élt, élete utolsó évtizedeit Svájcban, az osztrák határtól 30 kilométerre fekvő Zizers apátságban töltötte. Ausztriába egy törvény értelmében mégsem utazhatott be, mert nem mondott le a trónról. (A realitásokkal számot vető Habsburg Ottó ezt 1961-ben megtette, sőt 1967-ben kezet fogott Bruno Kreisky osztrák kancellárral.) Zita élete alkonyán, hat évtized után, két alkalommal mégis egykori birodalmának földjére léphetett: kilencvenévesen Adelheid lánya, majd néhány hónappal később édesanyja sírját kereshette fel.

A büszkeségét és tartását soha el nem vesztő, férje halála után csak feketében járó Zita visszavonultan élt, de a világ dolgaitól nem szakadt el. Szellemi frissességét megőrizte, öt nyelven beszélt, több napilapot járatott, rádiót hallgatott. Hajnali ötkor kelt, és hithű katolikusként minden reggel részt vett a misén. Kilencvenötödik születésnapját több mint száz családtagja, gyermekei, unokái és dédunokái társaságában ünnepelte, szinte már teljesen vakon.

A 640 éven át uralkodó Habsburg-dinasztia utolsó koronás fejének özvegyét kilencvenhét éves korában, 1989. március 14-én érte a halál a svájci Zizersben. Férje halálának 67. évfordulóján, április 1-jén Bécsben temették el ünnepélyes külsőségek között. Koporsóját a kapucinusok templomának kriptájában, a Habsburgok ősi temetkezési helyén, szívét a dinasztia szokásainak megfelelően testétől elválasztva Svájcban, a muri apátságban, férje szíve mellé helyezték el. IV. Károlyt 2004-ben avatta boldoggá II. János Pál pápa. 2009 decemberében egy franciaországi egyházmegyében, a Le Mans-i püspök közbenjárására megindult Zita királyné boldoggá avatási eljárása is.

MTI
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A „harangzúgásos" magyar irodalomról a bor fővárosában
    A baloldali értlemiségiek által szerzett becstelen, immorális előnyök és kiváltságok – s velük a (Fekete Gyula szavával jellemezhető) „nemzetundoros" beidegződések – gyakran túlélték a rendszerváltozás fordulatát – fogalmaz Bertha Zoltán a Tokaji Írótáborra készülve.
  • Magyar arany- és ezüstérem 200 méter pillangón
    Milák Kristóf címét megvédve arany-, Márton Richárd pedig ezüstérmet nyert 200 méter pillangón a római úszó Európa-bajnokság keddi napján.
  • Megerősítette az erdők fokozott védelmét az agrárminiszter
    Az energiaválság miatt hozott, fakitermelést könnyítő szabályok jövő március végéig érvényesek, természetvédelmi területen pedig továbbra is tilos az őshonos fák tarvágása - erősítette meg miniszteri utasításban a kormány eddigi álláspontját Nagy István, az Agrárminisztérium (AM) keddi közleménye szerint.
MTI Hírfelhasználó