Nincs Macron-eufória Franciaországban
A frissen megválasztott elnöknek rengeteg olyan szavazója lehetett, aki nem Macron mellett, inkább Le Pen ellen voksolt, mert nem volt más lehetőség – mondta Soós Eszter Petronella politológus, Franciaország-szakértő az M1 Ma reggel című műsorában.
2017. május 8. 11:34

A voksok több mint 80 százalékának összeszámlálása alapján Emmanuel Macron az érvényes szavazatok 65,31 százalékát szerezte meg a vasárnapi francia elnökválasztáson. A Nemzeti Front jelöltje, Marine Le Pen a voksok 34,69 százalékát kapta meg.

Jól adta el magát 

Soós Eszter Petronella egy alakuló törésvonalról beszélt az MTI-nek, amely a megválasztott elnök által megtestesített globalizáció és a rivális Marine Le Pen által képviselt lokalizáció között húzódik.  Ez a törésvonal nyomta rá bélyegét a választói magatartásra is. Az eddigi hagyományos törésvonal a jobb- és a baloldal között húzódott, a Szocialist Párt és a Köztársaságiak testesítették meg – fogalmazott.

Hozzátette: Macron győzelmét a szerencse is segítette, hiszen a konzervatív Francois Fillon korrupciós ügye nélkül most nem a megválasztott elnök sikeréről, hanem Fillon győzelméről lehetne beszélni. Macron győzelméhez kellett a rendkívül rosszul teljesítő és népszerűtlen francia kormány is, ami egyúttal Szocialista Párt bukását eredményezte – mondta.

Akik Macronra szavaztak, elsősorban változást, valami újat szeretnének – mutatott rá a szakértő, aki szerint mindez egyben komoly politikai siker Emmanuel Macron számára.  Francois Hollande elnök korábbi gazdasági minisztereként ugyanis képes volt “eladni”, hogy ő valami újat képvisel – tette hozzá.

Nem Macron mellett, Le Pen ellen

Az eredmény ellenére nincs Macron-eufória Franciaországban, mert nem arról van szó, hogy a franciák kétharmada egy olyan csatlakozó szavazatot adott volna le, ami egyértelműen azt üzeni, Macront akarják – mondta Soós Eszter Petronella a Ma reggelben.

Az új elnöknek rengeteg olyan szavazója lehetett, aki Le Pen ellen voksolt inkább, mert nem volt más lehetőség. A szavazatok körülbelül 12 százaléka, mintegy 4 milliónyi pedig érvénytelen, üres volt, ami történelmi magasság – tette hozzá a Franciaország-szakértő.

Beszélt arról is, hogy egy friss kutatás szerint a megkérdezettek mindegy fele azt szeretné, ha ellenzéki nemzetgyűlés jönne létre, vagyis ellenzéki kormányt akar Macron ellenében. A társbérlet tulajdonképpen megfosztaná a köztársasági elnököt attól a lehetőségtől, hogy a végrehajtó hatalom feje legyen. A válaszadók körülbelül 60 százaléka nem szeretné, ha Macron politikai mozgalma abszolút többséget tudna szerezni a nemzetgyűlésben, vagyis egyedül tudna kormányozni.

Nehéz dolga lesz

A szakértő kiemelte: a számok alapján Macron nagy győzelmet aratott, de joggal óvatos. Nehéz körülmények között kezdi majd meg elnökségét, és ha azt gondolja, hogy „legyalulhatja a régi politikai elitet, abban valószínűleg nincs igaza”.

Az új elnöknek nagyon bonyolult koalícióépítési feladata van, amit „úgy kell megoldania, hogy hozzájöjjenek jobbról és balról is, de úgy nézzen ki, mintha egy megújulást jelentő történet lenne” – fogalmazott.

A németek nélkül nem megy

Soós Eszter Petronella az Európai Unió jövőjével kapcsolatban kifejtette: Macron az euróövezetben közös büdzsét és gazdaságpolitikát szorgalmaz. A kétsebességes Európát viszont a németek csak akkor fogadják el, ha a költségeit nem nekik kell állniuk. Macron szerint azért kellenek a belső francia gazdasági reformok, hogy nőjön Franciaország hitele az EU-ban és a világban, akkor tudja csak az európai integrációt előremozdítani.

Németországnak ugyanakkor nem érdeke, hogy egy gyenge Franciaország esetében minden rosszért egy személyben legyen felelős Európában. Merkeléknek szükségük van a „francia politikai fügefalevélre”. Vagyis Franciaország adja a politikai befolyását, Németország pedig a gazdasági erejét, és közösen viselik a felelősséget – húzta alá.

Azáltal, hogy Nagy-Britannia kilép az EU-ból, kiesett az az állam, amely az együttműködést mindenekelőtt gazdasági, piaci jellegűnek tekintette, és megerősödött Franciaország, amely az együttműködést politikai típusúnak gondolja. Ebből kiindulva a brexit utáni Európai Uniónak jól jön Macron megválasztása. Véget érhet ugyanis az eddigi patthelyzet, amelyet úgy jellemeztek, hogy az EU válságban van, és nem halad előre. Egészen biztos, hogy Emmanuel Macron érkezésével vége szakad a jelenlegi status quónak – jelentette ki Soós Eszter Petronella.

Az viszont egyáltalán nem biztos, hogy azon tagállamok számára, amelyek nem támogatják mindezt, megválasztása előnyös lesz. A szakértő emlékeztetett: Macron a napokban szankciókkal fenyegette meg azokat az országokat, amelyek szavai szerint nem tartják tiszteletben az unió alapvető értékeit.  Elsősorban Lengyelországot említette, de Magyarországnak is üzent – tette hozzá.

Inkább bevándorláspárti 

A menekültpolitikával kapcsolatban a szakértő utalt arra, hogy Macront bevándorláspártinak tartják. Ugyanakkor hangsúlyozza, aki nem kapja meg a menekültstátuszt, azt ki fogják utasítani, hogy ne váljon illegális bevándorlóvá.

Franciaországban az illegális bevándorlás egyik legnagyobb forrása az elutasított menedékkérő, aki megkapja ugyan az ország elhagyására felszólító határozatot, de nem tesz eleget neki. A terrorizmus elleni harcban Emmanuel Macron a titkosszolgálati együttműködést szorgalmazza, valamint egy olyan testület felállítását, amelyet kiemelnének a kormányzati politika ellenőrzése alól, és az elnök személyesen felügyelne – mondta.

hirado.hu - M1 - Ma reggel - MTI
  • "...a gyanúsítottat agyonlőtték"
    Jött arra valaki, gyanúsnak találták, és lelőtték. Lehet, hogy háromgyerekes, a családjáról példamutatóan gondoskodó, kollégáival kedves agysebész volt az illető, de rosszkor jött rossz helyre: a rendőrök „gyanúsítottnak” minősítették, és ártalmatlanították.
  • Politikai stabilitás mint érték
    Az SZDSZ is megtorpedózta az 1996-os világkiállítást. A szélsőséges párt akkor bebizonyítatta, hogy komoly tényező az országban, nagy kárt tud okozni neki.
  • Itt a 2010 előtti világ újracsomagolva
    Nem feltétlenül rossz a választói emlékezet felfrissítése szempontjából, hogy hosszú idő után a balliberális erők újra meg tudják mutatni a gyakorlatban, hogy kik is ők valójában.
  • A Velencei Bizottság szerint is szembemegy a nemzetközi joggal az ukrán nyelvtörvény
    A Velencei Bizottság friss szakvéleménye ismételten világossá tette, hogy az előző ukrán elnök hivatali idejében elfogadott nyelvtörvény elveszi a nemzeti közösségek már meglévő, szerzett jogait az anyanyelv-használattal kapcsolatban – közölte a külgazdasági és külügyminiszter szombaton az MTI-vel.
  • Stadionstopból kórházstop lett Budapesten
    A fővárosi önkormányzat baloldali többségű vezetése olyan háttéralkukat kötött, amelyekkel Demszky- és a Gyurcsány-korszak emberei tértek vissza Láng Zsolt, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője szerint. Hangsúlyozta: egyelőre türelmesek a főpolgármesterként még tapasztalatlan Karácsony Gergellyel, ám elvárják, hogy a főváros lássa el a saját feladatait, s jövő év elejére kész Budapest-ví­ziót is várnak Karácsonytól és szövetségeseitől.
MTI Hírfelhasználó