Az akadémiának egységes szervezetnek kell maradnia
Az akadémiának a társadalom által elismert, egységes szervezetnek, tudományos kérdésekben a nemzet tanácsadójának kell maradnia - mondta el Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a tudós testület 188. közgyűlése előtt elmondott beszámolójában hétfőn Budapesten.
2017. május 8. 23:56

Lovász László: a közbizalmat fenn kell tartani

A magyar tudományos világ iránti közbizalmat fenn kell tartani, az elmúlt időszakban is ezt tekintettem legfontosabb feladatomnak - mondta köszöntő beszédében a Magyar Tudományos Akadémia elnöke hétfőn, a 188. MTA-közgyűlést köszöntő beszédében.

Lovász László kiemelte: az MTA programjai nem öncélúak, hanem az ország jövője iránti elkötelezettségből fakadnak. "Távol tartjuk az akadémiát a napi politikától, ez az elv jelenik meg a stratégiai programok elindításában is".

Az akadémia elnöke a 200 éve született költőt, Arany Jánost idézve arról beszélt, hogy viharos gyorsasággal születnek új tudományos eredmények és válnak elavulttá tegnap még csodált módszerek. Azonban - tette hozzá - éppen az innovatív gondolatok iránti igény és az azok nyomán megjelenő, munkamódszereinket és szokásainkat átalakító technológiák miatt van szükség a kutatókra.

Lovász László kitért azoknak a stratégiai kutatási programoknak az elindítására, amelyek célja az egészségesebb társadalom és környezet, a tiszta víz, valamint a gyorsan változó világ igényeihez jobban igazodó oktatás tudományos megalapozása.

"Amit mi kutatók mondunk, arra figyelnek. Szóljunk tehát mindig, amikor szükségesnek látjuk, hogy minél többen meghalljanak minket. Ez nem csak lehetőségünk, hanem kötelességünk is" - mondta Lovász László.

A munkaközgyűlésen Lovász László elnök és Török Ádám főtitkár beszámol az MTA kutatóhelyeinek tudományos tevékenységéről, a nagy kutatási programok és beruházások helyzetéről, a pályázati eredményekről, nemzetközi és társadalmi kapcsolatokról, valamint az akadémia költségvetéséről és pénzügyi helyzetéről.

Kedden zárt ülésen választják meg három évre az MTA új tisztségviselőit. Az MTA három fő vezetői posztján nem várható változás, ugyanis elnöknek a tisztséget jelenleg is betöltő Lovász Lászlót, főtitkárnak és főtitkárhelyettesnek pedig a megbízatást ugyancsak három éve elnyert Török Ádámot és Barnabás Beáta Máriát javasolja a jelölőbizottság.
   

Hozzáfűzte: az akadémia legfontosabb feladatai között van az alapkutatások, az innováció, alkalmazott kutatások és a tudástranszfer támogatása. Lovász László szerint az MTA olyan hely, ahol politikai nézeteket félretéve, a tudomány érdekét szem előtt tartva lehet megvitatni fontos kérdéseket.

Az akadémia tagságával kapcsolatban kiemelte: égető probléma az akadémikus nők és férfiak aránya. 2016-ban egyetlen nőt sem választottak az akadémia tagjává.

"A tagválasztás nyilván csak a jéghegy csúcsa, a női kutatókat sújtó különböző nehézségek jóval korábban kezdődnek" - fogalmazott az MTA elnöke, aki kitért arra is: 2016-ban külön elnöki bizottság jött létre a nők akadémiai helyzetének vizsgálatára, a jelentést és javaslatait a későbbiekben tárgyalja a közgyűlés.

Lovász László elmondta: ugyancsak probléma, hogy az akadémia tagságának átlagéletkora magas, 70 év. Ugyanakkor egy felső korhatár bevezetése az akadémikus választáskor nem oldaná meg a problémát és egyben méltánytalan lenne a kiváló teljesítményt nyújtó idősebb kutatókkal szemben. A probléma orvoslására szervezi meg az MTA a Fiatal Kutatók Fórumát, amely a legjobb fiatalokat igyekszik bevonni az akadémia látóterébe.

"Az MTA intézethálózata nemzeti kincs" - emelte ki Lovász László, aki elmondta: az Emberi Erőforrások Minisztériumával (Emmi) keretmegállapodást kötöttek az akadémiai intézethálózat és az egyetemi kutatóhálózat együttműködéséről. Hangsúlyozta azt is: hosszú távú stratégiára van szükség az akadémiai intézethálózat jövőjével kapcsolatban, ennek kidolgozását a közeljövőben el kell végezni.

2016-ban 12 European Research Council (ERC) pályázatot nyert Magyarország, ebből kilenc az akadémiai kutatóhálózathoz került - emelte ki az MTA elnöke a tavalyi évet értékelve.

Lovász László elmondta: létrejött az akadémiai felhő nagy számítások és adattárak számára, a szolgáltatás idén még ingyenesen használható. Az Arany János-emlékév részeként digitalizálják a költőfejedelem, a tudós testület egykori főtitkárának hagyatékát.

A tudomány népszerűsítése fontos feladat az MTA számára, csakúgy, mint az áltudományok elleni küzdelem és a diákok megnyerése a tudomány részére. Ezeket a célokat szolgálja a Magyar Tudomány Ünnepe, az MTA megújult internetes oldala, valamint a Sigma című rádiós magazinműsor és a Magyar Tudomány folyóirat, utóbbit a jelenleginél sokkal szélesebb körben szeretnék terjeszteni - számolt be az MTA elnöke.

Lovász László kitért arra is: az akadémia székháza több helyen halasztást nem tűrő felújítására szorul, az MTA a kormánytól a budai Várban található épületeiért kapott mintegy 9,5 milliárd forintot szeretné erre a célra szánni.

Az elnöki beszámolót a közgyűlés, az akadémia legfontosabb döntéshozó testülete nagy többséggel fogadta el.

A munkaközgyűlésen új napirendi pontként vették fel a felsőoktatási törvény külföldi egyetemek magyarországi működését érintő módosításáról szóló előterjesztés megvitatását is.

Vizi E. Szilveszter: az Akadémiai Aranyérem a legnagyobb megtiszteltetés

Az Akadémiai Aranyérem a lehető legnagyobb megtiszteltetés minden magyar tudós számára, hiszen életműdíjról van szó, amelyet évente egy akadémikusnak ítélnek oda egész kutatói pályafutása elismeréseként - mondta az MTI-nek Vizi E. Szilveszter Széchenyi-nagydíjas agykutató, aki hétfőn, a Magyar Tudományos Akadémia 188. közgyűlésén vehette át az MTA legrangosabb kitüntetését.

Mint az MTA volt elnöke kiemelte, minden kitüntetést elsősorban a korábbi díjazottak személye hitelesít. "Akadémiai Aranyéremmel tüntették ki például Szentágothai János anatómust, a 20. század egyik legnagyobb hatású agykutatóját, Simonyi Károlyt, a legendás fizikaprofesszort, vagy Erdős Pál világhírű matematikust. Döntésével az MTA Elnöksége e neves elődök sorába emelt engem is" - fogalmazott az agykutató.

Vizi E. Szilveszter kutatási területe a központi és perifériás idegrendszer ingerületátvitelének szabályozása és befolyásolása. Nevéhez fűződik az idegsejtek (neuronok) közötti kommunikáció új mechanizmusának felfedezése és egy új agyműködési modell kidolgozása. Négyszáznál több tanulmány, könyv és könyvrészlet szerzője.

"Az agy megismerése az emberiség előtt álló kihívások egyik legnagyobbika. Sok mindent tudunk a világ csodáiról, és e felfedezéseket az emberi agynak köszönhetjük. Ám magáról a megismerés eszközéről, az emberi agyról, mindmáig nagyon keveset tudunk" - válaszolta Vizi E. Szilveszter arra a kérdésre, hogy miért agykutatással kezdett el foglalkozni.

Tudományos pályafutását ismertetve elmondta: arra a legbüszkébb, hogy felfedezései mára tankönyvi adatokká váltak. Mint kifejtette, a 20. század közepén bizonyítottnak tűnt, hogy az idegsejtek végkészülékeiken keresztül, közvetlenül kommunikálnak egymással. Vizi E. Szilveszternek viszont elsőként sikerült kimutatnia, hogy az úgynevezett szinaptikus kapcsolatok mellett a neuronok nemszinaptikus úton, azaz közvetlen anatómiai összeköttetés nélkül, ingerületátvivő anyagok segítségével is képesek "beszélgetni" nagy távolságban lévő társaikkal.

"A szinaptikus rendszer a vezetékes telefonhálózathoz hasonlít, amelyben közvetlen kapcsolat létesül két előfizető között. A nemszinaptikus hálózat viszont, ahol a kémiai üzenetküldő anyagok nagy területekre vándorolnak el, hatalmas agyterületet képes befolyásolni. Ez a rendszer a rádióadáshoz hasonlít, amelyet sok tízezer, százezer idegsejt tud +fogni+, mindazok, amelyek megfelelő, nagy érzékenységű jelfogóval rendelkeznek. A szinaptikus kapcsolat az idegi alapfunkciókat biztosítja, míg a nemszinaptikus a finomhangolást végzi" - magyarázta az agykutató, akinek azt is sikerült bizonyítania, hogy a nemszinaptikus jelfogók a gyógyszertámadások fő célpontjai.

D_MTZ20170508013

Lovász László, az MTA elnöke átadja az Akadémiai Aranyérem kitüntetést Vizi E. Szilveszter korábbi elnöknek a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 188. közgyűlésén 2017. május 8-án. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Vizi E. Szilveszter elméletét kezdetben élesen bírálták, később viszont a nemszinaptikus ingerületátvitelt ismertető tanulmánya Citation Classic, azaz az adott tudományterület legidézettebb munkája lett. Az új agyműködési modellnek köszönhetően megmagyarázhatóvá vált olyan betegségek kialakulása, mint a skizofrénia vagy a depresszió, és újfajta gyógyszereket fejlesztett ki a nemzetközi gyógyszeripar.

"Kezdetben egyedül voltam az elképzeléseimmel, majd egyre több kutató csatlakozott az elméletemhez, mára pedig felfedezéseim tankönyvi adatokká váltak. Ebben semmi szokatlan sincs, minden felfedezésnek meg kell küzdenie a többségi véleménnyel, a korabeli dogmákkal" - jegyezte meg az agykutató, aki folytatja kutatásait.

"További bizonyítékokat szeretnék szerezni, hogy miként lehet befolyásolni az emberi agy működésében óriási szerepet játszó nemszinaptikus kommunikációs rendszert, amely tartós gátló vagy ingerlő hatást fejt ki bizonyos ideghálózatokra. Ezáltal új gyógyszerek jelenhetnének meg, például a depresszió vagy a népesség öregedésével egyre súlyosabb gondot jelentő Alzheimer-kór gyógyítására" - mondta Vizi E. Szilveszter.

Elfogadták az elnök költségvetési előterjesztéseit

Elfogadta Lovász László elnök beszámolóját a közgyűlés az MTA tavalyi költségvetéséről és vagyoni helyzetéről, és megszavazta a jövő évi büdzsé irányelveire vonatkozó javaslatot is.

Az MTA 2016. évi költségvetéséről és vagyoni helyzetéről szóló beszámolót 345 igennel, 17 ellenében fogadta el a közgyűlés, a jövő évi büdzsére vonatkozó javaslatot 325 igennel és 34 nemmel.

"Az akadémia 2018. évi költségvetésére vonatkozó kormányelőterjesztés kapcsán elmondhatjuk, hogy alapvetően nem változott az idei évhez képest. Örvendetes tétel az oktatói-kutatói bérrendezés, amire 675 millió forintot szán a tervezet és ezzel az egyetemi oktatókkal azonos szintre kerülnek az akadémia kutatóinak bérei. Szintén kedvezően értékeljük, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének többlete 310 millió forintot tesz ki a javaslatban" - mondta beszámolójában Lovász László.

Mint elhangzott, a jövő évi büdzsében az MTA fejezet többlettámogatása 1,2 milliárd forint. Lovász László kitért arra, hogy az MTA javaslata alapján a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjak 2018. január 1-től adó- és köztehermentessé válhatnak, ami 110-120 millió forint többletjövedelmet jelent az ösztöndíjasok részére fejezeti szinten, személyenként havi mintegy 40 ezer forint pluszt.

Az akadémia elnöke kiemelte, hogy a Lendület-csoportok forrásának fenntartására 100 millió forint többlettel számolhat az MTA, a határon túli magyar akadémiai szervezetek támogatására pedig várhatóan 45 millió forint többlet jut. Lovász László reményét fejezte ki, hogy a víztudományi program célfeladataira is sikerül valamilyen támogatást szerezni, ha nem is közvetlenül a fejezet költségvetésén keresztül.

Lovász László felidézte, hogy az MTA költségvetési támogatása 2016-ban 37,4 milliárd forint volt, intézményeink saját bevétele 57,7 milliárdot tett ki, ami 21 százalékkal haladta meg az előző évit, miközben a fejezet összkiadása 73,7 milliárd forintot tett ki. Az akadémia átlaglétszáma 2016-ban 5517 fő volt, ebből kutató 3350.

A különböző létesítmények állagának megóvását, illetve tényleges megújítását szolgáló támogatás összege 2016-ban 900 millió forintot tett ki. A megvalósult kiemelt fejlesztések közé tartozik a Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kutatóháza, amelyre 8 milliárd forintot fordíthattak, valamint az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont főépületének komplex felújításának második üteme, amelyre félmilliárd jutott. A folyamatban lévő fejlesztések közé tartozik a Martonvásári Agrárinnovációs Centrum (6,8 milliárd forint van rá elkülönítve), az MTA KOKI kutatóépületének fejlesztése (3,5 milliárd, valamint az MTA Nyelvtudományi Intézetének épületfelújítása (600 millió).

A közgyűlés elfogadta az MTA-kutatóhelyek és az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsának 2016. évi tevékenységéről szóló beszámolót, valamint az MTA Felügyelő Testületének és a Vagyonkezelő Testületének jelentését is.

Mint Török Ádám főtitkár beszámolójából is kiderült, a kutatóintézetek közül 28 kiváló, 15 pedig jó minősítést kapott. A kutatóhálózat működését egy kilenctagú bizottság végezte el, amely arra a megállapításra jutott, hogy alapvetően nem indokolt változtatni a jelenlegi, a 2012. évi szerkezeti átalakítással létrejött struktúrán. A javasolt módosítás lényege, hogy a kutatóközpontok tagintézetei a jelenleginél nagyobb kutatási, pénzügyi és adminisztratív autonómiát kapjanak.

MTI
megmondó
A liberális szélsőség a maoista kulturális forradalomhoz nyúl vissza, annak módszereit veszi át, és igyekszik elterjeszteni Közép-Európában.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI