Miről szól a CEU-vita?
Kommentár nélkül közöljük Mezei Ferenc Széchenyi-díjas magyar fizikus levelét a CEU ügyében.
2017. május 10. 09:25

„Dr. Mezei Ferenc fizikus levele a Magyar Tudományos Akadémia tagjainak

Miről szól a CEU-vita?

Tisztelt Kollégák! Az április 26-i osztályülésen nem voltam jelen, viszont az eredmény szempontjából teljes mértékben támogatom Sólyom Jenő osztályelnökünket: mostanra már teljesen világos, hogy CEU vitában teljességgel politikai és üzleti ügyről van szó. Az az állítás, hogy az áprilisi törvénymódosítás olyan feltételeket szabott az egyetemek működésére, amelyek a CEU, Közép-európai Egyetem számára teljesíthetetlenek a CEU vezetése által terjesztett politikai célú félrevezetésen alapul, és egyáltalán nem felel meg a valóságnak.

Én saját magam nevében, mint az Academia Europaea tagja, támogatásomról biztosítottam Ignatieff CEU rektor urat, ha meg tudja magyarázni, hogyan akadályozza az új törvény a CEU fenntartását. Nem kaptam tőle magyarázatot, és azóta a sajtóban megjelent nyilatkozatai bizonyítják, hogy a magyarázat soha nem létezett.

Így (Ignatieff, Brüsszel, április 25): »A Central European University (CEU) New York államban be van jegyezve oktatási intézményként, de ott nem folytat tevékenységet. Az egyetemi munkát a CEU nevében is a budapesti Közép-európai Egyetem végzi.« Márpedig a Közép-európai Egyetemet (KEE), mint Magyarországon akkreditált és magyar diplomákat kiadó egyetemet az új törvény nem érinti, és továbbra is teljes autonómiát, oktatási és kutatási szabadságot élvez. Tehát semmi nem áll útjában a KEE és CEU közös fenntartóinak, hogy folytassák teljes volumenben és minőségben az oktatási és kutatási tevékenységüket.

Ignatieff abszurd (és abszolút megengedhetetlen) módon problémának tünteti fel, hogy az új törvény»munkavállalási engedélyhez kötné azoknak az oktatóknak az alkalmazását, akik nem európai uniós állampolgárok. Úgy gondolja, ez egyértelmű támadás az akadémiai függetlenség ellen, amelynek a lényege, hogy az egyetem azt tanítja, amit jónak lát, és olyan tanárokat vesz föl, akiket szeretne.« Ebben a vonatkozásban – már csak a nemzetközi kapcsolatokban uralkodó kölcsönösség miatt is – eszerint először pl. az USA egyetemek autonómiáját kellene helyreállítani, ahol a szövetségi kormány adja ki a munkavállalásra jogosító vízumokat és lakhatási engedélyeket, természetesen az egyetemi alkalmazottak számára is.

Ellentétben az Ignatieff rektor úr (a kanadai Liberális Párt volt elnöke és miniszterelnöki várományosa) által vezetett propaganda hadjárat igazságtól messze elrugaszkodott állításaival, az akadémiai szabadságot éppen a CEU eddigi körülmények közötti működése sérti és sértené továbbra is. Minden szabadság előfeltétele az egyenlőség, ha nincs egyenlőség a szabadság privilégiumokkal való visszaélés szabadságává fajul. Ezt élvezi ma a CEU, tbk. a specifikusan rá szabott, 2004-ben hozott és hivatalosan Soros György által is a »Lex CEU«-nak nevezett törvény alapján. A jelenlegi új törvény – helyesen és jogosan – az egyetemek közötti egyenlőséget javítja  és így, tárgyilagosan nézve, az akadémiai szabadság előmozdítását is szolgálja.

Ha a Magyarországon működő egyetemek közötti egyenlőség körülményei között a CEU fenntartói nem látnak elegendő üzleti vagy morális, politikai hasznot a CEU működtetéséhez, feléjük – és nem az új törvény ellen – kell irányulnia a KEE és CEU fenntartását szorgalmazó  jogos és általam is teljes mértékben támogatott követeléseknek.

A nyugati stílusú demokráciákban a felsőoktatás elsősorban üzleti és nem kormányzati feladat, szolgáltatás. Jellemző módon az EU adminisztráció kizárólag esetleges szabadkereskedelmi problémát látott csak az új törvényben. Ilyen körülmények között gyakori, hogy a különböző egyetemeken belül nincs sok nyoma az akadémiai szabadságnak, aki kilóg a sorból, nem sokáig kap levegőt, és ezt csak a különböző tendenciájú egyetemek szabad versenye hivatott jórészt korrigálni. Ugyanez vonatkozik a kutatásra is.

Tehát a CEU jelenlegi üzleti modelljét (tanítás magyar egyetemen, USA diploma kiállítási jogosítvány egy asszociált USA-beli postafiók egyetem által) csak akkor lehet, szabad és az ország számára előnyös fenntartani, ha ugyanezt az elvi lehetőséget biztosítjuk a többi magyar egyetem számára is, beleértve többek közt a versenytárs állami egyetemeket, pl.: ELTE, DE, SzTK, BME stb. Ehhez annyi kell, hogy egy befektető cég az USA-ban akkreditációt szerezzen be, és szerződést kössön egy magyar egyetemmel az oktatási tevékenység ellátására, mint ahogy a KEE teszi a CEU számára. Az egyetem diákjai részére ez USA-beli diploma egy térítésköteles külön opció lenne, ami az amerikai illetőségű befektető cégtől szerezhető be. Az utóbbi pedig a magyar egyetemnek fizet térítést a tanításért és így előmozdítja az egyetem fejlesztését, segíti kiváló hallgatók és oktatók vonzását, megnyerését. Feltételezem, hogy Soros György nem szabadalmaztatta kiváló üzleti modelljét, de ha igen (ami az USA-ban nem elképzelhetetlen), a szabadalomnak hamarosan le kell járnia és a séma használata még royalty fizetése mellett is megérné.

A magyar egyetemek által az EU keretében kiadott európai diplomák mellett komoly előrelépésnek tartom, ha a CEU üzleti struktúráját követve, ezt a lehetőséget az USA irányába is ki tudjuk terjeszteni. Ennek viszont mindenképpen vannak olyan politikai, diplomáciai vetületei, amelyek kormányközi megállapodásokat igényelnek, ahogy az új törvényben is szerepel.

Kérem, hogy ez a levelem az Osztály munkadokumentumai között megőrzésre kerüljön, úgy is mint javaslat a következő osztályüléseken való megvitatás céljából.

Köszönettel és szívélyes üdvözlettel

 Mezei Ferenc

Mezei Ferenc (Budapest, 1942. január 17.) Széchenyi-díjas magyar fizikus, részecskefizikus, egyetemi tanár, a fizikai tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A magyarországi fizika 20. századi történetének egyik legjelentősebb, nemzetközi hírnévvel rendelkező alakja. Nevéhez fűződik a kísérleti neutron és szilárdtestfizikai kutatásokat, anyagszerkezeti vizsgálatokat új alapokra helyező, neutronspinekhó néven ismert elv felfedezése (1972), valamint az ezen az elven működő első spektrométer kifejlesztése (1978). További nagy jelentőségű felfedezései a szupertükör (1976) és a hosszú impulzusú neutronforrás (1995) elvének kidolgozása. 1972 óta élete és munkálkodása leginkább Franciaországhoz, Németországhoz és az Amerikai Egyesült Államokhoz köti, de aktív kapcsolatot ápol a magyar tudományossággal is.

bővebben: https://hu.wikipedia.org/wiki/Mezei_Ferenc_(fizikus)

demokrata.hu
megmondó
A liberális szélsőség a maoista kulturális forradalomhoz nyúl vissza, annak módszereit veszi át, és igyekszik elterjeszteni Közép-Európában.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI