Laikusként is mindenki érzékeli
„És bizony a vezetéstudománynak is alapvető kérdése, amire elég egyértelmű választ tud ma már adni, hogy feltétlenül az-e a legjobb vezető, mondjuk, egy színház élén, aki a leghíresebb és a legkiválóbb színész, avagy lehet olyan is jó vezető, aki történetesen nem színész, valamit konyít hozzá, de kiváló menedzser, jogász, és így tovább..!”
2017. május 13. 14:35

Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosításáról.

Az állami és önkormányzati fenntartású előadó-művészeti szervezet első számú vezetőjének kinevezése kiemelkedően fontos döntés, hatása túlmutat magán az intézkedésen, hiszen középtávra meghatározza a szervezet arculatát, működésének legfőbb jellemzőit, az ország művészeti palettáján, a székhely és a régió kulturális életében betöltött szerepét. Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalata alapján az érintett önkormányzati és állami fenntartók, valamint a szakmai társadalmi szervezetek részéről számos szabályozási értelmezési kérdés és pontosítási igény merült fel, így szükségessé vált a vezetőválasztásra vonatkozó rendelkezések felülvizsgálata. Indoklása szerint jelen módosítással a szabályozás átláthatóbbá válik, világosan megfogalmazva az előadó-művészeti szervezetek vezetőválasztási eljárása során elvárt eszköz-és feltételrendszert. 

Jelen módosítás az Emtv. részleges deregulációjával és alacsonyabb jogszabályú szintű felhatalmazó rendelkezések megalkotásával kétszintű szabályozást vezet be. A nyilvántartásba vett, állami vagy önkormányzati fenntartású előadó-művészeti szervezet vezetőjére vonatkozó, általános foglalkoztatási szabályoktól eltérő, sajátos rendelkezések törvényi, míg a részletszabályok - a munkakör betöltésének feltételeire vonatkozó a pályáztatás során alkalmazandó, elsősorban eljárási szabályokat meghatározó rendelkezések - pedig kormányrendeleti szinten kapnak helyet, a törvény hatálybalépésével egyidejűleg. A részletszabályok kormányrendeleti szintre kerülésével a mindennapi kihívások szabályozási szükségletére gyorsabb és hatékonyabb a reagálás. Ezen túlmenően a jogszabály koherenciás és pontosító rendelkezéseket is tartalmaz. (Előadó: Balog Zoltán, emberi erőforrások minisztere. Szövege: PDF.)

***

A törvényjavaslat általános vitájában a KDNP vezérszónoka fejtette ki képviselőcsoportja álláspontját.

 Dr. HOFFMANN RÓZSA: - Tisztelt Országgyűlés! Nagyon rövid leszek, tekintve, hogy egy nagyon rövid törvényt tárgyalunk, amelynek mindössze négy-öt érdemi paragrafusa van, az egyebek pedig technikaiak. Lényegében egy dologra koncentrál: az előadó-művészeti szervezetek vezetői kinevezésének körülményeit szabályozza.

- Azt magánemberként, laikusként is mindenki érzékeli és tudja, hogy egy-egy intézmény arculatát nagymértékben meghatározza az, hogy milyen képzettségű, milyen mentalitású vezetője van. Az oktatás területéről kutatási eredményeket is ismerünk, amelyek tudományos hitelességgel igazolják, hogy például egy-egy iskola, tanintézmény eredményességét egy-két éven belül több mint 50 százalékban meghatározza, hogy ki a vezetője. Nem tudok ilyen kutatásról az előadó-művészeti szervezetek életében, lehetséges, hogy van, lehetséges, hogy nincs, de vélem, hogy ott sem másodlagos, hanem nagyon fontos, hogy ki, milyen felkészültségű és milyen körülmények között megválasztott vezetője van. Jóllehet például egy színház életét a közvélekedés talán sokkal inkább a sztárművészek után ítéli meg, de akik egy kicsit is belelátnak egy-egy ilyen bonyolult szervezetnek a működésébe, azok tudják, hogy egy vezetőn mi minden múlik!

- És bizony a vezetéstudománynak is egy alapvető kérdése, amire elég egyértelmű választ tud ma már adni, hogy feltétlenül az-e a legjobb vezető, mondjuk, egy színház élén, aki a leghíresebb és a legkiválóbb színész, avagy lehet olyan is jó vezető, aki történetesen nem színész, valamit konyít hozzá, de kiváló menedzser, jogász, és így tovább. A XX. század második felére a vezetéstudomány egyértelmű választ adott: a vezetés önálló tudomány, ezért is igényli azt, hogy egy-egy fontos szervezet élére olyan vezető kerüljön, aki a vezetésben járatos, gyakorlott, tapasztalt, képzett. Emberi tulajdonságai, kompetenciái alapján képes, de, tegyük hozzá - főleg a humán szférában ez nagyon igaz -, kell hogy értsen ahhoz a területhez is, mégpedig belülről ismerje, amelyet vezet.

-  Meglátásom szerint ez a törvénymódosítás, amely lényegében nem sokat változtat az eddigi eljáráson, ezeket a szempontokat kielégíti azáltal is, hogy két szinten szabályozza a vezetővé válásnak a menetét. Egyrészt törvényi szinten, másrészt pedig kormányrendeleti szinten, mégpedig a pályázat kiírásának, benyújtásának, értékelésének rendjét, a szakmai bizottság összetételét és eljárásrendjét kormányrendeletben határozza meg.

- A Kereszténydemokrata Néppárt ezt a törvénymódosítást, amelyet a kormányzat szükségesnek talált, támogatjuk! (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Bartha Szabó József
MTI Hírfelhasználó