A kulcs az összehangoltság
A költségvetési és a jegybanki politika összehangolása az egyik fő oka annak, hogy a 2013 utáni időszakban jelentős sikereket ért el a magyar gazdaság, és ebben a Magyar Nemzeti Banknak is jelentős szerepe van – mondta Matol­csy György, a jegybank elnöke. Szerinte létezik „magyar út”, ez pedig adott esetben eltérhet a nemzetközi nagy jegybankok válságkezelő intézkedéseitől.
2017. május 16. 14:23

A magyar gazdaságban törést jelentett, hogy egy időben ellentétes szempontokat képviselt a jegybank és a gazdasági kormányzat; ebben történt érdemi váltás 2013-ban a vezetőváltással, és ez is az alapja az azóta elért számos gazdasági sikernek – mondta hétfőn a jegybank legújabb kiadványának bemutatóján Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke.

Matolcsy emlékeztetett, hogy a 2013-ban bekövetkezett vezetőváltásnál az MNB-nek egyszerre kellett kezelnie a Goldman Sachs-válság hagyatékát, a jelentős belső válságot, csakúgy, mint a 2013-ig elnyúló eurózóna-válságot.

Matolcsy megjegyezte, hogy vezetése alatt az MNB munkásságát leginkább a nem hagyományos vagy unortodox lépései miatt figyelték, azonban a főbb gazdasági területek közötti egyensúly helyreállításával az MNB épphogy a leghagyományosabb közgazdasági alapvetéseknek felelt meg. Egyúttal a 2013 utáni MNB élt a jegybankok rendelkezésére álló egészen különleges eszköztárral is – mondta. Ilyen volt a vállalati hitelezési visszaesés megállítása érdekében indított növekedési hitelprogram, amely nagyjából 40 ezer hazai cégnek juttatott 2600 milliárd forint rögzített kamatú kedvezményes hitelt.

Matol­csy hozzátette: szintén sikernek számít, hogy – szemben a bevett nemzetközi jegybanki gyakorlattal – az MNB úgy tudta támogatni a gazdasági növekedést, hogy közben nem növelte a mérlegét, vagyis fejlesztéseket támogatott, semmint eszközvásárlásokkal élt volna. Többek között ez is a „magyar út”, amely ebben is eltér a nagy jegybankok által alkalmazott eszközöktől – mondta.

Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke az eseményen tartott beszélgetésen felidézte, hogy a Matol­csy György vezette jegybank intézkedései között sok, a bankrendszerre nézve fájó intézkedés is volt. Ilyen volt a devizahitelek forintosítása, amely Patai szerint iparági szinten nagyjából ezermilliárdos veszteséget okozott a bankrendszernek, egyúttal a kormányzati lépések miatt bankadót is kell fizetniük a hitelintézeteknek.

Patai elmondása szerint a bankadó esetében a kezdeti aggályokat követően a cégek elfogadták, hogy ez egy válságadó, és azt is, hogy ezek révén nekik is hozzá kell járul­niuk az ország gazdaságához.

magyaridok.hu