Kilástátalan EP-vita a kvótákról
Jogi és erkölcsi kötelezettsége az Unió tagállamainak, hogy részt vegyenek a 160 ezer menedékkérő elosztását szolgáló uniós mechanizmusban.
2017. május 16. 18:01
Kapcsolódó anyagok
> Dömötör: Brüsszel továbbra is a bevándorlókat telepítene
> A kötelező betelepítés kapcsán tartott plenáris vitán Gál Kinga fideszes EP-képviselő hangsúlyozta: elfogadhatatlan a migránsok bármiféle kötelező szétosztása az Unió tagállamai között. ,,Ameddig hagyjuk, hogy százezres embertömegek ellenőrzés nélkül lépjenek be Európába és nem választjuk külön a gazdasági bevándorlókat a valódi menekültektől már az EU területén kívül, addig bármilyen kötelező migránskvóta alkalmatlan a probléma kezelésére" - hívta fel a figyelmet a néppárti politikus. ,,Hazám és személyes véleményem szerint a migrációs válság megoldásának módja nem az ellenőrizetlenül Európába érkezett migránsok szétosztása a tagállamok között, hanem a migráció okainak kezelése és határaink megerősített védelme" - mutatott rá felszólalásában a képviselő. A menedékkérők kötelező jellegű áthelyezése ugyanis nem az egyetlen módja a tagállamok közötti szolidaritás elvének kifejezésére. A szolidaritás határvédelmen, a rendészeti szervek közötti együttműködésen és humanitárius programokon keresztül is megvalósulhat. Magyarország pedig eddig mintegy 284 milliárd forintot fordított határvédelemre és a magyar kormány folyamatosan bővíti humanitárius szerepvállalását a Közel-Keleten. ,,Magyarország a kezdetektől fogva azon az állásponton van, hogy a relokáció nem történhet kötelező, csakis önkéntes alapon. Ezért támadta azt meg az Európai Unió Bíróságán, ahol reményeink szerint év végéig számunkra kedvező döntés születik" - emlékeztetett az Európai Néppárt alelnöke. Hiszen annak ellenére, hogy 23 tagállam megszavazta a kötelező kvótát és vállalta az ezzel járó kötelezettségeket, másfél év alatt 160 ezerből mindössze 18.000 migráns került áthelyezésre. Ez nyilvánvalóan a kötelező kvóták alkalmatlanságát bizonyítja. ,,Elfogadhatatlan a jelenleg tárgyalt létszámküszöb nélküli migránsbetelepítési program, azt ugyanis a migránsok meghívóként értelmezik és bátorítást jelent az embercsempészek számára is. Egy ilyen alapon működő jövőbeli mechanizmus kontraproduktív és teljességgel alkalmatlan a probléma kezelésére" - hívta fel a figyelmet Gál Kinga.

Ha egy hónapon belül sincs előrelépés, kötelezettségszegési eljárás fog indulni az érintett országokkal szemben - jelentette ki Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős biztos kedden az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén.

Avramopulosz a sikeres menekültügyi politika zálogának nevezte a menedékkérők Európai Unión belüli elosztását. Mint mondta, ez a rendszer "a szolidaritáson és a lehetőségeken alapul".

Az uniós belügyminiszterek által minősített többségi szavazással elfogadott mechanizmus nem pusztán Olaszországnak vagy Görögországnak, hanem az EU egészének érdeke, a rendszer ugyanis alapvető fontosságú a menedékkérők másodlagos mozgásának megakadályozása, illetve a schengeni térség belső szabadságának megőrzése érdekében.

A görög uniós biztos elmondta, hogy eddig nagyjából 18 ezer menekültet helyeztek át a kvótarendszer keretében, ami messze elmarad a célkitűzésektől, de az utóbbi hónapokban "pozitív irányú elmozdulás történt". Hozzátette, szeptemberig még el lehet érni a célokat, de ehhez szükség van minden tagország szerepvállalására.

"A szolidaritás nem lehet pusztán néhány tagállam felelőssége. Közös cél, hogy minden tagország arányosan és becsületesen hozzájáruljon a rendszerhez" - közölte. "Noha több uniós tagállam fokozta a részvételét, de sajnálatos módon még van egy-két olyan ország, amely nem helyezett át egyetlen személyt sem, ami a kötelezettségeik megszegésének tekinthető" - szögezte le.

Dimitrisz Avramopulosz haladéktalan cselekvésre sürgette azokat a tagállamokat, amelyek eddig egyetlen menekültet sem vettek át, valamint azokat is, amelyek több mint egy éve nem vettek át senkit Olaszországból és Görögországból. Leszögezte, ha egy hónapon belül nincs előrelépés, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást fog indítani az érintett országokkal szemben.

A bizottság délután közzétett helyzetértékelésében név szerint is kiemelték Magyarországot, Lengyelországot és Ausztriát, amelyek eddig egyetlen áthelyezést sem hajtottak végre, ugyanakkor emlékeztettek rá és üdvözölték, hogy Bécs nemrég felajánlotta ötven menedékkérő átvételét Olaszországból. Kitértek arra is, hogy Csehország már közel egy éve nem tett felajánlásokat.

Az uniós biztos után elsőként Jeroen Lenaers néppárti EP-képviselő szólalt fel, aki elmondta: "bár soha nem volt a kötelező kvóták híve, azonban látszik, hogy ez önkéntesen nem működik, ezért valamit tenni kell".

"Hogy lehet az, hogy vannak tagállamok, amelyek még mindig nem tettek semmit?" - tette fel a kérdést Lenaers, aki szerint jó, hogy állandó mechanizmust próbálnak létrehozni a dublini rendszer válságának elkerülése érdekében.

Cécile Kashetu Kyenge szociáldemokrata képviselő úgy vélekedett, hogy az Európai Bizottságnak kötelezettségszegési eljárást kellene indítani azon országok ellen, amelyek egyáltalán nem vesznek részt az áthelyezésekben, de azok ellen is, amelyek nem tesznek eleget a célkitűzéseknek.

Felszólalásában Gál Kinga fideszes EP-képviselő elfogadhatatlannak nevezte a migránsok bármiféle kötelező szétosztását. "Hazám és személyes véleményem szerint a migrációs válság megoldásának módja nem az ellenőrizetlenül Európába érkezett migránsok szétosztása a tagállamok között, hanem a migráció okainak kezelése és határaink megerősített védelme" - mondta.

Kijelentette, hogy a menedékkérők áthelyezése nem az egyetlen módja a tagállamok közötti szolidaritás kifejezésének: mint hangsúlyozta, Magyarország eddig mintegy 284 milliárd forintot fordított határvédelemre, és a kormány folyamatosan bővíti humanitárius szerepvállalását a Közel-Keleten.

Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció képviselője ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a felelősség nem hárítható kizárólag a külső határokon lévő tagállamokra, ha "rendet és biztonságot akarunk, akkor erős és szolidáris európai menekültügyi rendszerre van szükségünk".

"Lehet persze politikai haszonszerzésből azt hazudni, hogy az unió mindenkit be akar engedni ellenőrzés nélkül, de tudjuk, hogy ez nem igaz" - mondta. "A valóság persze nem érdekli azokat, akik gyűlölet- és félelemkeltéssel akarnak hatalmat szerezni vagy azt megtartani" - tette hozzá.

MTI
  • "...a gyanúsítottat agyonlőtték"
    Jött arra valaki, gyanúsnak találták, és lelőtték. Lehet, hogy háromgyerekes, a családjáról példamutatóan gondoskodó, kollégáival kedves agysebész volt az illető, de rosszkor jött rossz helyre: a rendőrök „gyanúsítottnak” minősítették, és ártalmatlanították.
  • Politikai stabilitás mint érték
    Az SZDSZ is megtorpedózta az 1996-os világkiállítást. A szélsőséges párt akkor bebizonyítatta, hogy komoly tényező az országban, nagy kárt tud okozni neki.
MTI Hírfelhasználó