Svédországban nincs külföldi egyetem
Olyan egyetemre, amelynek az országon belül, illetve azon kívül van kampusza, arra a történelem folyamán még nem volt példa Svédországban.
2017. május 18. 09:46

Azt mondják, a skandináv gazdasági-társadalmi modell zászlóvivője Svédország.  Az az ország, ahol nincs külföldi magánegyetem. A felsőoktatás működése a svédeknél a mindenkori kormány ellenőrzése alá tartozik és a költségvetésből finanszírozott. Az egyetemeknek követni kell a nemzeti (nationella program) programot. Állami vizsgajogot csakis szigorúan szabályozott irányelvek alapján adnak.  A felsôoktatást ellenőrző hivatal, az UKÄ, amely többek között felelős a rendszerben a vezetés- irányításért, ellenőrző tevékenységet végez és felel a programstratégiák kidolgozásáért  a kormány megbízásából, minden évben.

Akik a magyar kormány lex-CEU törvényében a független magyar felsőoktatást látják megcsorbulni, azok tévednek. De nézzük csak, mi is az a független felsőoktatás? Az, amelyet külföldről magánszemélyek alapítványai által finanszíroznak, vagy az, amelyet az adófízetők pénzéből az állam az éves költségvetéséből különit el?

Svédországban 57 egyetem és főiskola van (2015-ös adat). Ebből 14 állami egyetem, 10 állami főiskola kutatói vizsgajoggal, 12 állami főiskola  alap- és középfokú kutatási vizsgajoggal, 2 magánegyetem állami vizsgajoggal, 12 magán főiskola  kutatói állami vizsgajoggal,  A magánfőiskola alatt értsd részben a svéd gazdasági szférából származó szervezeteket, mint jogi személyt. Ilyen például a „Handelshögskola”  Stockholmban és a „Chalmers tekniska högskola” Göteborgban. Végezetül említést érdemel még hét főiskola, amelyek például a Svéd Egyház alapítványaiból működnek és egy, legfeljebb két képzésben van államilag elismert vizsgajoguk.

Svédországban nincs amerikai egyetem. Olyan sincs, amely csakis az Egyesült Államokon kívül működik, mint például a CEU, melynek ráadásul sajátos  modellje van. Tudjuk, hogy a CEU olyan intézmény, amely két egységből áll: az amerikai CEU-ból, és a magyar akkreditáltságú KEE-bôl.  De azt sem mondhatjuk, hogy van Svédországban olyan kampusz, amely az Egyesült Államokon belül működő, valamelyik tekintélyes egyetem kampusza lenne.

 A svéd állam 80 százalékban finanszírozza a felsőoktatást. Magánfinanszírozás csupán a  kutatások segítésében engedélyezett. Projektek esetében szokás egyébként a svéd gazdasági szektor szereplőivel külön szerződéses alapon együttműködni, de az is igen szigorú szabályozáshoz van kötve.

Olyan egyetem  viszont, amelynek az országon belül, illetve azon kívül van kampusza, arra a történelem folyamán még nem volt példa Svédországban. Ami pedig   Soros György filantrop közreműködését illeti Magyarországon, ilyen megjelenítés a svéd felsőoktatásban elképzelhetetlen. Egész nyugodtan mondthatjuk úgy is, hogy általában a nemzeti tantervhez oly szigorúan ragaszkodó törvénykezés van, amelyhez érdekes módon nagyon ragaszkodik a svéd társadalom. Bizonyára származhat is kritika ebből, de a svédek nem hagynak teret, hogy bármilyen külső szerv az oktatásba beleszóljon.

Nyilván van bírálója ennek a rendszernek is. A svéd polgári pártok véleménye szerint lehetne ezen változtatni. Néha felcsendül a sajtóban egynéhány gazdasági szférából jövő gondolat. A sajtón keresztül párbeszédet kezdeményeznek olykor. Figyelemre méltó volt például, amikor így érveltek:  „Engedjünk már be végre egynéhány tekintélyes külföldi egyetem kampuszát Svédországba”-  (Dagens Nyheter, 2013). De nem landolt igazán ez a felhívás.

A  felsőoktatást övező szigorú szabályozáshoz egyetlen kormány sem mer hozzányúlni.  Ebben a témában a közvélemény nem enged. A külföldi egyetemek maradjanak külföldön, mondják. A svéd felsőoktatási rendszer pedig menjen a maga útján, úgyis széles és szerteágazó nemzetközi kutató-fejlesztő programokkal vannak tele az intézmények. Persze kell a kapcsolatrendszer. Az egész felsőoktatás, a híres Karolinska Intézettől kezdve az északi Umeå városka egyeteméig mindenki ezen dolgozik.

Mi tagadás, a cél mégis az, hogy a svéd felsőoktatás teljesítménye tekintélyt vívjon ki magának és álljon az OECD-lista élére. És  ez a kihívás csakis a svédek felelősségén múlik. Több, mint érdekes, ahogy tudatosan elkerülik a külföldi befolyást.

Politidou Mária, Stockholm
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Trianon 100 - Vérző Magyarország 8. rész
    A budapesti Nemzeti Színház Buda vagy Pest erejéből sohasem jöhetett volna létre. Déryné, aki koronatanú ebben a kérdésben, igazat mond, amikor azt állítja, hogy a magyar színjátszást Kolozsvár teremtette meg és Kassa nevelte föl, - a magyar színi kultúrának ez a két Nándorfehérvára - írja nagyszerű tanulmányában Hevesi Sándor dramaturg, rendező és színigazgató, a magyar színház egykori megújítója. Ez alkalommal a színháztörténetet idézzük, mert ez is összefügg Trianonnal.
  • A magyar kormány válságkezelésből is jelesre vizsgázott
    Jó hír számunkra, hogy a magyar nemzeti Kormány elsők között volt, akik időben meghozták a megfelelő döntéseket, elkerülve a máshol tapasztalható tragikus forgatókönyveket, így reményeink szerint a válságból való kilábalás gyors lehet.
  • Fiatal tunéziai bűnözők indultak meg Európába
    Újra a tunéziai bűnszervezetek irányítják a migrációt, ezért fiatal, büntetett előéletű migránsok érkeznek az összeroppanás szélén lévő Olaszországba.
MTI Hírfelhasználó