Haynau avatása
Két és fél év. Várhatóan ennyi időre zárják le a Lánchidat és a várhegyi alagutat a gépjárműforgalom elől. Eddig se volt egyszerű a közlekedés a fővárosban. Ma rendezik meg a hidak és hídépítők napját – ennek apropóján bejártuk a budapesti hidak ismeretlenebb zugait.
2017. május 21. 09:31
A Budapesti Közlekedési Központ tájékoztatása szerint 2017 júniusában elkezdődik a Széchenyi lánchíd és a várhegyi alagút komplex felújításának közbeszerzési eljárása. A cél, hogy az UNESCO világörökségi védelme alatt álló híd és az alagút felújítási munkálatai során a lehető legnagyobb mértékben megőrizzék azt a műszaki és eszmei örökséget, amelyet elődeink ránk hagytak. A felújítások 22,33 milliárd forintos tervezett költségét a Fővárosi Önkormányzat biztosítja.
 
Az említett örökségről és a hidak történetéről Domonkos Csaba út-híd muzeológus mesél, akivel a Szabadság híd pesti vámháza előtt találkozunk. A híd építésekor négy kétszintes, díszes, kis kőházat emeltek, amelyekből kettő maradt meg. Az egyik a hídmester irodája, a másikban látható a Budapesti Duna-hidak című állandó kiállítás.
 
– Tudta, hogy 1918-ig a Szabadság híd is vámos híd volt? – kérdezi a muzeológus, mielőtt belépünk a vámházba. – Aki átkelt a hídon, annak fizetnie kellett. Miután a gyalogos lerótta a vámot, kapott érte egy kis fém hídbárcát, melyet a túloldalon le kellett adnia.
 
 
Lovas huszárok a Lánchídon 2017. március 15-én. A sérült elemeket kicserélik, felújítják Forrás: MTI

 

A Lánchíd megnyitásakor a Hölgyfutár című újságban megjelent egy cikk, benne egy jó tanáccsal: ha valaki esernyővel megy át a hídon, akkor azt ne a vállán vigye, mert akkor tehernek számít, és fizetni kell érte, inkább csapja a hóna alá.

– A hidak mindig ösztönözték a városfejlesztést – mutat rá Domonkos Csaba, miközben a kis kiállítási térben a régi és az új átkelőhelyekről készült fotókat nézegetjük. – Buda és Pest egyesítése a Lánchídnak, a híd pedig Széchenyi Istvánnak köszönhető, aki 1820. december 29-én az apja temetésére igyekezett, de a zajló Dunán csak egy hét múlva tudott átkelni. Akkor mondta, hogy „egy évi jövedelmemet adnám, ha Buda és Pest között híd létesülne”.

Tizenkét évvel később megalapította a Hídegyletet, majd gróf Andrássy Györggyel Angliába utazott, hogy az ottani mérnökök véleményét is kikérje a hídépítésről. A munkálatok az 1838-as pesti árvíz után egy évvel kezdődhettek meg. A Lánchidat akkoriban fizikailag és technikailag csak azon a helyen lehetett megépíteni, ezért is kellett átfúrni a Várhegyet. Tervezője az angol William Tierney Clark lett, a kivitelezés irányítója – a névrokona – a skót Adam Clark.

A Lánchidat 1849. november 20-án délben Haynau avatta föl, aki előtte néhány héttel kivégeztette az aradi vértanúkat. Széchenyi István soha nem kelt át itt, a hídavatás idején már a döblingi elmeintézetben élt.

– Az 1890-es években a Lánchídon forgalmi korlátozásokat kellett bevezetni – mondja a muzeológus –, egyrészt azért, mert a híd keskeny volt, és túlterheltté vált, másrészt elöregedett. Szerkezetének jelentős része fából készült, ezért nem is lehetett a hídon dohányozni.

Miután megépült a Ferenc József és az Erzsébet híd, nekiálltak a Lánchíd teljes átépítésének. A kőkapuzatokig mindent lebontottak, és teljesen új hidat építettek. Jóval erősebbet, és 23 hónapi munka után, 1915-ben ismét megnyitották a forgalom előtt.

A második világháborúban Budapest összes hídját felrobbantották. A háború után két évvel a híd újjáépítésére országos gyűjtést rendeztek. Mivel a Lánchíd sokak szívügye volt, még Amerikából is küldtek pénzt.

Elterjedt, hogy a kapuzatából levésnek valamennyit, hogy két autóbusz elférjen egymás mellett. A hír, hogy hozzányúlnak a Lánchídhoz, olyan felháborodást keltett, hogy nemcsak a műemlékvédelemmel foglalkozóknak, de még Gerőnek, a „hídverőnek” is magyarázkodnia kellett, hogy valóban csak centiméterekről van szó. Az újjáépített Lánchidat 1949. november 20-án, az eredeti híd avatásának 100. évfordulóján adták át. A híd és a Budai Váralagút teljes felújítására harminc évvel ezelőtt került sor.
Miután végignéztük a kiállítást, Domonkos Csabával átsétálunk a Szabadság hídon. Útközben több mint húsz szerelemlakatot számolunk meg, melyek nem tesznek jót a korlátnak, leverik a festéket, vagy ha olyan helyre kerülnek, akadályozhatják a karbantartást.

Megcsodáljuk az Erzsébet híd fenséges, fehér szerkezetét, mely a Duna legkeskenyebb fővárosi szakaszán épült. Átadását a televízió élőben közvetítette 1964. november 21-én. Díszkivilágítása nyolc évvel ezelőtt készült el, a költségek felét Japán állta az ország ajándékaként.

Elballagunk a Lánchídhoz, és megszemléljük a kőoroszlánokat, melyeket a kőfelületekkel együtt restaurálnak majd. A jelenleg hiányzó műemléki elemeket, például a háromágú kandelábereket és a címereket is visszaépítik. A meglévő közúti pályalemezt és a híd két oldalán lévő gyalogosjárdákat elbontják és újjáépítik. A hídfőkben a gyalogos-aluljárókat kiszélesítik, lépcsőit átépítik, helyiségeit felújítják és hasznosítják. A budai hídfőben nyilvános illemhelyet is létesítenek.

– A hidakat folyamatosan karban kell tartani – mutat rá útközben néhány sérülésre a muzeológus. – A hídmester a felelős azért, hogy a hídon semmi ne veszélyeztesse se a gyalogosokat, se az autósokat. Mást és mást ellenőriz naponta, hetente, havonta. Jegyzi a hibákat, és ha ő nem tudja elhárítani a bajt, értesíti a karbantartókat. Egy kátyú vagy egy víznyelő eltömődése is problémát okozhat.

– Nekem a szívem csücske ez a híd – mondja Fazekas János hídmester, akivel a Lánchíd kapuzatánál találkozunk. – Édesapám 1964-től negyven évig volt a Lánchíd hídmestere, én 13. éve látom el a híd és az alagút felügyeletét. Az elmúlt 168 évből több mint fél évszázada ketten vigyázunk a Lánchídra. Amikor édesapám elnyerte a hídmesteri állást, kaptunk egy szolgálati lakást is a hídra néző ablakokkal. Ott nőttem fel, és most is van egy kis irodám az alagútban.

A felújítás után a híd- és alagútmesteri szolgálat másik helyiségbe költözik át. A leromlott állapotú mozaikburkolatot és téglaboltozatot visszabontják és megújítják. Ventilátoros légcserélési rendszert is kiépítenek. A közlekedési burkolatokat elbontják, és a tervezett forgalmi rendnek megfelelően építik újjá.

– A nagypapám is hídmester volt – folytatja Fazekas János –, a háború után nem sokkal a Margit hídra került, ahol majd negyven évet eltöltött. Miután nyugdíjba ment, a felügyeletet édesapám testvére vette át tőle, aki az Árpád hídra is vigyáz. Budapesten több híd is a „Fazekas család kezén van”.

A hídmester ellenőrzi a forgalom elől elzárt részeket is, például a híd alsó szerkezetét. Ehhez le kell másznia a Duna fölé a kezelőjárdákra.

– A Lánchídhoz tartozó lehorgonyzókamrák benyúlnak a Clark Ádám tér alá, illetve a pesti oldalon mélyen fekvő termekbe – teszi hozzá a hídmester. – Nagyon fontos, hogy ott ne legyen beázás, a horgonyzást ne veszélyeztesse a rozsda, a korrózió, és a szivattyúk megfelelően működjenek.

A tervek szerint szigetelik és felújítják a lehorgonyzókamrákat is, és átépítik a budai oldali szellőzőfelépítményeket.
– A híd tetejére kizárólag a láncon lehet fölmenni – mutat fölfelé a hídmester. Mi beleszédülünk. – Én már megszoktam, hogy nyolc emelet magasban sétálok. Fönn bemászom a pillér belsejébe, onnan ki a kapuzat tetejére, ahol a bádogszigetelést kell ellenőriznem.

Nagyon látványos jelenet, nagy baj lenne, ha nem jelezném előtte a rendőrségnek és a tűzoltóságnak, hogy fölmegyek. Gyerekként nem terveztem, hogy hídmester leszek, bár tudtam, hogy édesapám dédelgette magában a gondolatot. Büszkén mondhatom, hogy a világ legszebb hídját kevés fiatalember kapja örökségbe. Én is továbbadnám a szakmát a fiamnak, illetve van egy lányom is… A Kőröshegyi völgyhídon egy hölgy a hídmester.

– Akik szeretnék megnézni a Lánchíd lánckamráját – veszi át a szót Domonkos Csaba muzeológus –, vagy visszalépnének az időben a múzeumhajókon, illetve szívesen terhelnének tésztahidakat, azok látogassanak ki május 20-án az Akadémia elé a Hídépítők Egyesülete által rendezett Hidak és hídépítők napjára.

Elköszönünk a hídmestertől, és elindulunk visszafelé. Jó lesz, ha majd a felújítás során a gyalogosforgalom biztonságának növelésére átkelőhelyeket létesítenek. A Clark Ádám téren a körforgalom méretét csökkentik, a gyalogosterekét növelik, és új díszburkolattal látják el. Megújul a Lánchíd pesti hídfője alatti villamos- és közúti aluljáró is.

Útközben Domonkos Csaba a hidak szerkezetéről mesél, arról, hogy a főváros vezetése eddig törekedett arra, hogy Budapesten ne épüljön ugyanolyan struktúrájú híd. Nincs is két egyforma szerkezetű.

– Az utóbbi három évtizedben több híd is épült – teszi hozzá. – 1990-ben adták át a forgalomnak a Hárosi, mai nevén Deák Ferenc hidat Nagytétény és Szigetszentmiklós között.

A Rákóczi híd közvetlenül az Összekötő vasúti híd mellett található, 1995-től 2011-ig a Lágymányosi nevet viselte. Budakalász és Újpest között a majdnem két kilométer hosszú Megyeri híd, Magyarország első nagy ferdekábeles acélépítménye 2008 óta szolgálja a pesti oldalon az M0-s körgyűrűt. Tervezik a Galvani úti híd megépítését. 1992-ben a főváros egyszer már kiírt egy pályázatot, ugyanis Dél-Pestnek nagy szüksége lenne az átkelőhelyre.

Még a Megyerivel párhuzamosan gondolkodtak az Újpestet Óbudával összekötő aquincumi hídról, illetve többször felmerült az albertfalvai híd megépítésének gondolata Budafok és Csepel között. Budapesten elférne egy attraktív, modern gyalogoshíd is, akár a Kossuth híd helyén, akár Lágymányosnál, összekötve az Infoparkot a Nemzeti Színházzal. Tavaly nyáron pillanatokon belül a város egyik legizgalmasabb helye lett a Szabadság híd, amikor lezárták a villamos építése miatt, és felengedték rá az embereket. Piknikeztek, jógaórát tartottak, zenéltek, grilleztek, születésnapot ünnepeltek.

A Fővárosi Közgyűlés is támogatja azt a civil kezdeményezést, hogy idén hétvégenként a híd ismét csak a gyalogosoké legyen.
Sétánk végén Domonkos Csaba összegez:
– Mindegyik hidunk különleges és egyedi. A főváros ékszerei. Jó lenne még néhány belőlük, akkor végre fellélegezhetne Budapest.

Mérnök a börtönben

A második világháború után Budapestnek szüksége volt egy új, félállandó hídra, mely Mistéth Endre tervei alapján rekordgyorsasággal, nyolc hónap alatt épült fel. Ő volt a tervezője a lerombolt Margit híd helyén épített, „Mancinak” becézett pontonhídnak is. A Kossuth híd 1946-tól 1960-ig működött a Batthyány és a Kossuth tér között. 56-os elítéltek mesélték, hogy a forradalom idején a tömeggel ezen a hídon vonultak át Budáról Pestre. Mire szabadultak, a híd már nem állt. A sors iróniája, hogy tervezője, Mistéth Endre is hét évet ült. A kisgazdapárt tagját 1946-ban újjáépítési, majd építési és közmunkaügyi miniszterré nevezték ki. Egy évvel később a „Magyar Közösség-ügyben”, vagyis az első koncepciós perben koholt vádak alapján elítélték. A kihallgatása előtt közölte, ha az asztalon lévő felvevőkészüléket nem kapcsolják ki, akkor ő kizárólag a kommunista pártot leleplező mondatokat fog mondani. A követelésének ugyan eleget tettek, de csak nyolc év múlva engedték szabadon. A börtönben is dolgoztatták. A felesége úgy kapott hírt róla, hogy Mistéth egyik kollégája azt súgta neki: „Biztos, hogy Endre él, láttam terveket, más nem készíthette őket, ilyet csak ő tud.” Felismerték a keze munkáját. Mistéth tervezte a heluáni Nílus- és az iraki Garmat Ali hidat is. Munkáját 1996-ban Széchenyi-díjjal jutalmazták.

Magyaridok.hu
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
  • Mikulássapkás hazugság
    Amerikában kezdték el ezt a hazugsághadjáratot évtizedekkel ezelőtt. Egy svéd reklámgrafikus egy híres üdítőitalhoz rajzolta le Santa Claus-t. Az ő Szent Kolozsuk eleve reklámfigura. Egy üdítőitalt ünnepelnek Szent Miklós helyett.
  • Világszerte növelni kell az agrárium hatékonyságát
    Tovább kell javítani a mezőgazdasági termelés hatékonyságát az élelmiszer-ellátás biztosításához, mert egyre növekszik a világ népessége, az erőforrások viszont folyamatosan szűkülnek – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter szombaton Berlinben a Globális Élelmezési és Mezőgazdasági Fórumon (GFFA).
  • Hetvenöt éve robbantották fel Budapest hídjait
    Budapest ostroma a második világháborúban 1944. december 25-től 1945. február 13-ig folyt. A halottak száma százezer fölé emelkedett, romhalmazzá váltak értékes épületek, és a főváros hídjai is megsemmisültek. A visszavonuló német csapatok 1945. január 18-án robbantották fel az Erzsébet királynéról elnevezett átkelőt, a Lánchidat és a Margit híd addig még álló három budai nyílását.
  • Fogni kellene Orbán Viktor jeleit
    Orbán Viktor miniszterelnök január elejei, immáron hagyománnyá váló évnyitó nemzetközi sajtótájékoztatója jelentőségében messze túlmutat önmagán.
MTI Hírfelhasználó